– A Rádió 1-től 2006 tavaszán távoztál. Miért mentél el?
– Tíz évet dolgoztam egy cégnél. Szükségem volt arra, hogy pihenhessek és mást is csináljak.
– Például mit?
– Alapítottam egy tanácsadó céget, a mely brandinggel és marketinggel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott.
– Milyen cégeknek dolgoztál?
– A két legnagyobb ügyfelem a Mol és a Magyar Rádió volt.
– Mi volt ezeknél a feladatod?
– A Molnak branding kérdésekben segítettem, az MR2-Petőfinél pedig a programstruktúrával kapcsolatban adtam tanácsot a vezetőségnek.
– Megfogadták?
– Úgy látom, hogy nagyrészt igen.
Márton Dávid kedvencei
Tévé: LCI (francia hírcsatorna)
Újság: The Economist, The New York Times
Netes portál: Index, Yahoo!
Könyv: Moran: A komplex gondolkodás
Film: Kubrick: Barry Lyndon
Zene: Bach: Csellószvitek
Hobbi: kislánya, síelés
– Sejtetted, hogy ekkora vihart fog kavarni a Petőfi átalakítása?
– A döntéshozók részéről nagyobb volt a viharkavarás, mint a célközönségnél. Szerintem a hallgatóság alapvetően örült a megújulásnak, mert rengeteg kedvező visszajelzést kapott a rádió.
– Azért páran a hallgatóság részéről is vitatják, hogy lehet-e kereskedelmi jellegű egy közszolgálati rádió.
– A zene önmagában nem kereskedelmi elem. Az a kereskedelmi rádió, amely kizárólag reklámokból tartja el magát. Külföldön is van olyan állami tulajdonú rádió, amely a zenével szólítja meg a fiatalokat. A BBC Radio 1 zenéi például teljesen lefedik az ottani kereskedelmi rádiók kínálatát. Franciaországban pedig van egy populáris és egy alternatívabb zenét játszó közszolgálati rádió is.
– Nem volt hiba, hogy 1997-ben a Rádió 1 nem indult országos frekvenciáért?
– De igen. Pályázni kellett volna, de biztosan nem úgy, ahogy az akkori nyertesek. Olyan üzleti terheket vállaltak, ami sokáig megnehezítette a működésüket.
– De, ha ezt nem vállalják, akkor nem jutnak frekvenciához.
– Ezt nem lehet tudni. Lehet azt mondani, hogy minden ORTT-döntés annak függvényében történik, hogy milyen díjat ajánl egy pályázó. Valaki ezt másként látja. Szerintem az ORTT-döntések sokszor nem csak ettől függnek.
– A jelenlegi hálózatos formájában eléri valaha az országos lefedettséget a Rádió 1?
– A hálózatos terjeszkedés lassú folyamat, Franciaországban húsz évig tartott. Jelenleg 12 városban vagyunk jelen, van még időnk fejlődni.
– De így mikor lesztek versenytársai a Slágernek és a Danubiusnak?
– Sok szempontból már most is azok vagyunk. Tavaly 1,3 milliárd forint volt a reklámbevételünk, ezzel a harmadikok voltunk a rádiós piacon. Sok olyan kampány van, ahol az üzletkötőink a Danubiusszal és a Slágerrel versenyeznek. Persze a Rádió 1 inkább a nagyobb városokat éri el, de ezeken a helyeken a fiatalabb korosztályoknál mindenhol az első háromban vagyunk. Tény és való, hogy a kisebb településeken nem fogható az adónk.
– Mikor fut ki az analóg műsorszolgáltatási szerződésetek?
– 2012-ben jár le az utolsó tagrádiónknál.
– Még mennyi ideje van az analóg sugárzásnak?
– Sok.
– Tehát 2012 után is lesz analóg adásotok?
– Igen, ezt gondolom.
– Mikor lesz a digitális átállás a rádióknál?
– Európában, sőt a világon ma sehol sincs működőképes digitális rádiózás, még mindenhol az analóg sugárzás a domináns. Magyarországra pedig amúgy is csak 5-10 év késéssel érnek el az ilyen trendek. A digitális rádiózásban az egy dolog, hogy mikor írják ki a tendereket, a fontosabb az, hogy ennek gazdaságilag is működőképesnek kell lennie, ehhez pedig az kell, hogy a lakosság 80 százaléka lecserélje az analóg FM rádióját. Jelenleg a digitális vevők ára még nagyon magas, ami persze csökkeni fog. Ahhoz, hogy a folyamat felgyorsuljon, kell legalább egy olyan piac, ahol tömegesen fogynak a készülékek. Még a platform sem végleges. Lehet, hogy digitális rádió lesz. Lehet, hogy GSM-alapú rendszer lesz. Lehet, hogy a Vmax-sugárzás terjed majd el, azaz még nyitott a jövő.
