– Miért távozott az ASVA-tól tavaly?
– Erre a kérdésre nem szeretnék válaszolni.
– Miért jött vissza?
– Igazából nem szakadtam el teljesen, sok adminisztratív dolgot azóta is én intéztem… Azért jöttem viszsza, mert valószínűleg a jogvédelem nagyobb hangsúlyt kaphat a jövőben.
– A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) révén?
– Igen. Mindig is azt mondtam, hogy a kormány gazdasági kifehérítési programjában fontos elem kell legyen a szerzői jog kérdése. Persze az is fontos, hogy a filmes szakma megteremtse a progresszív munka lehetőségét. Magyarán ne csak tiltson, hanem lehetőségeket is kínáljon.
– A hivatalos közlemény szerint a HENT célja „öt éven belül a felére csökkenteni a szellemi tulajdon elleni bűncselekmények számát”. Nem túl optimista ez az elképzelés?
– Ez azért szélesebb kört takar, mint a szerzői jog. Ebbe tessék beleérteni az iparjogvédelmet, a hamisított gyógyszereket, ruhákat és így tovább. Az audiovizuális jogsértések számát nem gondolom, hogy a felére lehetne csökkenteni.
– Mennyire lehetne?
– Konkrét számot nem tudok mondani.
– Magyarországon mekkora kárt okoz a szerzői jogok megsértése?
– Egy nemzetközi felmérés, a LEK Report a hazai filmforgalmazókra vetítve húszmilliárd forintos kiesést becsült még 2006-ra. Nemzetgazdasági szinten ez viszont már negyvenmilliárdos kárt jelent.
– Az áruházak tele vannak MP3-, MP4-lejátszókkal, ezzel szemben a „szoftveroldalon” még mindig csak CD-k és DVD-k sorakoznak, ezeken a helyeken digitális formában nem lehet tartalmakat vásárolni. Mintha fáziskésésben lenne a filmes és zenei szakma.
– Egyetértek. A filmipar nem reagált elég gyorsan, ezért rengeteg veszteség éri. De legyünk optimisták. Lengyelországban olyan internetes szolgáltatás indul, ahol a premierrel egyidejűleg, a mozijegy árának feléért elérhetők a filmek. Ott és abban a formában kell nyújtani a szolgáltatást, ahol a felhasználó szeretné. Ezt hívjuk progresszív kalózellenes tevékenységnek.
– Mikor lesz ennek látható jele idehaza?
– Szerintem hamarosan, bár Magyarország nincs könnyű helyzetben. Egyrészt, mert a világ filmes iparában hátul kullogunk, az újdonságokat nem egy ilyen kis piacon fogják kipróbálni. Másrészt általánosságban is elmondható, hogy az embereknek kevés a pénze, de ami van, azt is szívesebben költik gagyira. Ezzel nem őket akarom hibáztatni, csak ebből a szempontból nehezebb a helyzetünk, mint például a svédeknek. Ez abból is látszik, hogy az Origo Téka vagy a Filmklik.hu forgalma lassabban emelkedik, mint ahogy vártuk.
– Hogyan lehet továbblépni?
– Az első és legfontosabb dolog, hogy mindenki tudja, mi számít jogos és jogellenes felhasználásnak.
Tudta-e?
A LEK Report felmérés szerint a szerzői jogsértések 48,5 százaléka az interneten történik. A fennmaradó részen nagyjából fele-fele arányban osztozik a házi másolások továbbajándékozása, és az illegális adathordozók üzletszerű értékesítése.
– A magáncélú másolatkészítés legális, nem?
– Az attól függ. Nem sértheti senkinek az érdekeit és haszonszerzésre még indirekt sem irányulhat.
– Mi a helyzet a fájlcserélőkkel? Onnan letölteni olyan, mintha másolatot készítenék.
– Amennyiben valaki le akar tölteni egy filmet, akkor azért valamit fel is kell töltenie. A feltöltés – ha nem jogtiszta a tartalom – már jogellenes. Hozzáteszem: ez a jogellenesség nem azt jelenti, hogy büntetőjogilag is releváns. Azok esetében bűncselekmény, akik ezt haszonszerzésre használják.
– Ha a Google segítségével találok egy zenét vagy filmet és letöltöm, akkor az minek minősül?
– Másolatot készített róla. Megteheti, ha az a film vagy zene legális forrásból került fel az internetre.
– De én azt honnan tudom, hogy legális?
– Ezt pontosan lehet tudni. Nem hiszek abban, hogy az emberek nincsenek tisztában azzal, hogy az adott forrás jogos vagy jogszerűtlen. Jogellenesen feltöltött tartalmakat pedig jogszerűen nem lehet letölteni.
– Szerzői jog megsértése miatt eddig hány bírósági ítélet született?
– Tavaly volt az első, egy többszörös visszaeső két évet kapott.
– Ez nem valami elrettentő.
– Ez minket rettent el. Kimegyek a Petőfi Csarnokba, és mindig ott találom ugyanazt a vörös hajú nőt, aki illegális filmeket árul. Már névről ismerem.
– A debütáló mozifilmek egyáltalán hogyan kerülnek ki néhány nap alatt az internetre?
– Sokszor a kép valahonnan Amerikából vagy Oroszországból származik, a hang vagy a felirat pedig itthonról. A profik apró, de nagyfelbontású kamerákat csempésznek be a moziba, és rádiófrekvencián adják ki a jelet.
– Magyar filmeknél a legemlékezetesebb ilyen eset talán az Üvegtigrisé volt.
– Igen, de az még megjelenés előtt, az utómunkafázisból került ki.
– Nem lehet, hogy ez a készítők marketingakciója volt?
– Nem. De volt egy olyan film – amelynek a címét most nem árulom el – ahol kiderült, hogy csak marketingakcióról volt szó.
– Mikor tudta meg?
– Egy rádióinterjút készítettek a producerrel és velem. Lassan összeállt a kép, hogy ez túl jól volt megszervezve. Ezt akkor kikértem magamnak… Az Üvegtigris inkább arra volt példa, hogy ha már kikerült a film, akkor meglovagolták ezt a helyzetet.
– A mozifilmek esetében nem gondolja, hogy a filmforgalmazóknak a helyi jövedelmi viszonyokhoz kellene alakítani áraikat?
– Nézzük a mozis piacot. Ezeknek a felépítése ugyanannyiba kerül, mint bárhol máshol a világon, a beruházásoknak pedig meg kell térülniük. Eleinte lehetett olcsón adni a jegyeket, mert sokan mentek moziba. A Duna Plazában lévő a nyitásától számított 2,5 év alatt visszahozta a befektetést a maga 360 forintos jegyárával. Ennek csodájára rengeteg multiplex nyílt. Mire ezek felépültek, kiderült, hogy meg is telt a piac. Mit lehetett csinálni? Emelték az árakat. Ezt az árszintet már nem lehet csökkenteni, mert az nem vezetne a nézőszám növekedéséhez.
– Az évenként megrendezett Moziünnep példája nem ezt mutatja. A kedvező árak miatt olyankor mindig megtelnek a mozik.
– Mi ezt az InterComnál több verzióban is kipróbáltuk. Salgótarjánban mozihónapot szerveztünk, amikor féláron lehetett filmeket nézni. Az első héten kiemelkedő volt a forgalom, majd fokozatosan visszaesett. A bevétel viszont az egész hónapot nézve alacsonyabb lett, mintha teljes áron adtuk volna a jegyeket. Pécsett kedvező árú mozis napokat jelöltünk ki. Semmi más nem történt, csak az, hogy az emberek átcsoportosították a moziba járást ezekre a napokra.
Tévés kaland
Kálmán András 55 éves, felsőfokú tanulmányait édesapja kiküldetése révén Zürichben kezdte, a jogi egyetemet viszont már itthon fejezte be. Még az egyetem alatt elkezdett dolgozni a Magyar Televízió közönségkapcsolati osztályán, később a műsorigazgatóságon lett programszerkesztő, és televíziós kutatásokban is részt vett.
1985-től négy éven át a Közművelődési Információs Intézet munkatársa volt, majd az alakuló InterComhoz csatlakozott, ahol egy rövidebb megszakítással 15 évet töltött. 2001-ben otthagyta az InterComot – akkor már vezérigazgató volt – és a Tv 2-n futó Popsztárok című műsor projektmenedzsereként tevékenykedett fél évig. Ez a munka nem vált be neki, ezért visszatért a filmes céghez, és forgalmazási igazgató lett.
Még intercomosként részt vett az Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közcélú Alapítvány (ASVA) munkájában, 2004-ben aztán váltott, és igazgatója lett a jogvédő szervezetnek. Tavaly decemberben bejelentette távozását az ASVA éléről, februárban azonban visszatért az alapítványhoz. Ezzel párhuzamosan a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület tagjává is megválasztották.
