Üzleti tippek

A show folytatódik

admin
admin

2008. 02. 19. 15:00

Most már biztos, hogy megtartják az Oscar-gálát. A filmiparnak volna is oka ünnepelni, ám a sztárok és a szakemberek hangulata nem felhőtlen, mert az „álomgyár” történetének egyik legnagyobb válságát éli át.

A 2007-es év nagyon ígéretesen alakult az amerikai filmipar számára. A kiugróan jó nyári szezonnak, valamint néhány megafilmnek (Pókember 3, Shrek 3, Transformers – összesen 976,5 milliós bevétellel) köszönhetően tavaly a jegybevételek négy százalékkal, 9,6 milliárd dollárra növekedtek. A filmújdonságok kifejezetten jól teljesítettek az őszi-téli időszakban is, ám a hangulatot novemberben elrontotta az amerikai rendezők (DGA) és a forgatókönyvírók (WGA) céhének több hónapig tartó sztrájkja, amely nemcsak a film-, hanem a szórakoztatóipar több ágazatát is érzékenyen érintette. A sztrájk miatt számos tévéműsort, sikeres tévésorozatot (24, Született feleségek, Lost) kellett leállítani, és több film forgatását is elhalasztották. A kiesések okozta költségeket a stúdiók januárban már 650 millió dollárra becsülték, de a filmipart körbevevő infrastruktúrát is figyelembe véve ez az összeg az egymilliárd dollárt is meghaladta. Legutóbb, 1988-ban a huszonkét hétig tartó sztrájk 500 milliós veszteséget okozott az amerikai filmiparnak.

Sztárok nélkül

A sztrájk következményei ráadásul időközben jócskán tovagyűrűztek. Januárban a televíziós nézettségi adatok már egyenesen ijesztők voltak. Az öt legnagyobb amerikai tévécsatorna közül a CW 50, a CBS 26, az ABC 23, a Fox 15, az NBC 7 százalékos csökkenést könyvelhetett el az egy évvel korábbi nézőszámhoz képest. Ugyancsak katasztrofális évkezdésre panaszkodnak a celebipar szereplői is. A divatházaktól az éttermi beszállítókon át a sminkesekig, fodrászokig mindenkit érzékenyen érint a válság, hiszen a cégek jelentős bevételektől esnek el. De okkal neheztelnek a kialakult helyzetért a média – mindenekelőtt a bulvár-, divat- és celeblapok, -magazinok – munkatársai is, hiszen az elmúlt három hónapban – szolidaritásból – a sztárok nagyon keveset szerepeltek a reflektorfényben. Szakértők becslése szerint csak a Golden Globe-gála elmaradása 130 millió dolláros bevételkiesést okozott. Ezért az újabb kudarctól félve a Vanity Fair szerkesztősége nem is merte felvállalni a bizonytalansággal járó kockázatot, s februárban nem tartották meg a szokásos Oscar-partit, ami korábban az egyik legnagyobb érdeklődéssel kísért esemény volt a társasági élet szereplői körében.

A válság természetesen a reklámszakmára is kihatott, hiszen a Golden Globe esetében az egyórás sajtótájékoztatóra változtatott parádé mindössze hatmillió nézőt ültetett a tévékészülékek elé a tavalyi húszmillióval szemben, így a reklámbevételek jelentősen megcsappantak az előző évekhez képest. A bizonytalan helyzetben a hirdetők is visszavonulót fújtak és óvatosabbá váltak, az üzletág képviselői kíváncsian figyelték az Oscar-gála körüli fejleményeket, amelynek végkifejlete sordöntő a filmszakma jövőjét illetően.
Az elmúlt években a Super Bowl után az Oscar volt a legnézettebb tévéműsor, az eseménnyel járó „felhajtás” tavaly csak az Egyesült Államokban 40 millió lakásban ültette a nézőket a tévé készülékek elé. Így aztán az sem meglepő, hogy a reklámozók 1,5-1,7 millió dollárt fizettek egy 30 másodperces reklámszpotért.

Nagyobb gázsi

Az Oscar-gála megrendezése körüli hosszas bizonytalanság miatt a filmszakma óriási hendikeppel kezdi a 2008-as évet. Az anyagiak mellett a jelentős presztízsveszteséget is minél hamarabb mérsékelni kell, az „álomgyár” mítoszát pedig minél gyorsabban helyre kell állítani. Ennek első és egyben legfontosabb lépéseként Sidney Ganis, az Oscar-gála szervezéséért felelős Filmakadémia elnöke bejelentette, bármi is történjék, a 80. ünnepi gálát mindenképpen megtartják. Mindez pedig óriási jelentőségű, hiszen a díjkiosztó ünnepség fontos szerepet játszik a filmek népszerűsítésében és üzleti sikerében. A stúdiók például egy-egy filmjük Oscar-jelöléséből átlag harminc-, győzelem esetén pedig akár 80–100 milliót is profitálhatnak – derül ki az ACNielsen tanulmányából. A gyártók és forgalmazók a díjazott filmekben rejlő marketinglehetőséget hosszabb távon is jól kihasználhatják a nemzetközi filmes és egyéb bevételek révén. Az elmúlt öt évben a legrangosabb szakmai elismerések esetében az eredményhirdetés utáni héten a Grammy-díj esetében átlag 303, a Tony-díj esetében 23, az Oscar-díj esetében 16 százalékkal nőttek a győztes alkotások bevételei.

Az Oscar a kitüntetett sztár ázsióját is jócskán megdobja. A jelölés egy-, a díjazás pedig akár ötmillió dolláros gázsiemelkedést jelenthet a fő (a legjobb férfi és női szereplő) kategóriában, ám a hollywoodi páternoszterben mostanában sokkal inkább akkor lehet emelkedni (Will Smith, Johnny Depp, Denzel Washington) vagy süllyedni (Nicole Kidman, Russel Crowe, Jim Carrey), ha a csúcsgázsiért forgatott filmek hozzák, illetve nem hozzák a remélt bevételeket.

Mennyit keresnek a forgatókönyvírók?

A mintegy 12 ezer tagot számláló forgatókönyvíró céh (WGA) adatai szerint tavaly az átlagos, gyakran foglalkoztatott hollywoodi szerző átlagosan kétszázezer dollárt keresett évente. De volt, aki ötmilliót, s volt, aki csak ötvenezret vitt haza. Utóbbiak voltak jóval többen. (A nyugati parton élő szerzők 48 százaléka azonban jelenleg munkanélküli – a keleti partiakról nincs adat). Így nem csoda, hogy a producerek, rendezők, színészek jövedelméhez és gázsijához képest az írók alulfizetettnek és kizsákmányoltnak érzik magukat, ezért a korábbinál nagyobb darabot szeretnének a kalácsból. A WGA adatai szerint 2007-ben a nagy filmstúdiók 106 ezer dollárt fizettek egy eredeti forgatókönyvért, a tévétársaságok 20 956 dollárt egy főműsoridőben sugárzott sorozat epizódjáért, illetve 30 823 dollárt egy drámáért. A „márkázott” forgatókönyvírókat (pl. Joe Esterhaz) viszont ma már egyedi módon fizetik, s minimum egy-, de akár 3-4 milliót is kaphatnak egy forgatókönyvért. A mostani sztrájk lényegében arról szól, hogy az írók méltányos részarányt követelnek a filmforgalmazásban egyre jelentősebb új digitális média – digitális műsorszórás, internetes letöltések, DVD-eladások stb. – bevételeiből.

Sikerfilmek jönnek

A sztrájk hatásait ellensúlyozhatja, hogy szakértők szerint 2008-ban nagy sikerfilmek kerülnek majd a mozivászonra, hiszen már több megaprodukció is elkészült, s a stúdiók további látványos közönségfilmek forgalmazását ígérik. A tervekben szerepel az Indiana Jones negyedik, a Narnia Krónikái második része, láthatjuk ismét Harry Pottert, James Bondot, Hulkot, ígérik a Star Trek, az X-akták, a Múmia és a Batman folytatását. Will Smithszel a főszerepben elkészült a Hancock, a DreamWorks kihozza a Kung Fu Panda című komputeranimációs csodáját, s számíthatunk a képregényekből ismert Vasemberre is. Kasszasikernek ígérkezik Dan Brown könyvének (Angyalok és démonok) megfilmesítése és James Cameron háromdimenziós mozija, az Avatar is. Ha pedig így lesz, akkor néhány hónap múlva már úgy emlékezünk az idei Oscar-gála körüli hercehurcára, mint aminek nagyobb volt a füstje, mint a lángja.

Hazai vászon

Tavaly 28 magyar és 205 külföldi gyártású filmet mutattak be a hazai mozikban. A bemutatott magyar alkotásokra 1,294 millió néző volt kíváncsi, akik 889 millió forintot hagytak a pénztárakban. Ez jelentős visszaesés 2006-hoz képest, amikor 25 magyar premierre 2,113 millió nézőt váltott jegyet, 1,53 milliárd forintot fizetve a jegyekért.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Megszólalt Havas Henrik

Miniature figures near Bitcoin physical coin. Futures on Bitcoins increased by more than 20% after their American debut on the Chicago Cboe Futures Exchange.  (Photo by Manuel Romano/NurPhoto)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.