Az elmúlt két évben megduplázódott a késedelmes banki hitelek rendezésével kapcsolatos ügyek száma. Az agárcégeknél az időjárás alakulása jelent nagy kockázatot, az építőiparban pedig a körbetartozás, de tevékenységi körük szerint a legkülönfélébb kisvállalkozók kerülnek fizetési késedelembe – mutat rá Imre András, a két bank problémás követeléseit is kezelő szegedi Imre és Társa Ügyvédi Iroda vezetője.
Az egyik hazai nagybank jelzése szerint is nőtt az utóbbi fél évben a fizetési gondokkal küszködő cégek aránya. Egyre többször kell végrehajtási vagy felszámolási eljárást indítani a késlekedőkkel szemben.
A pénzintézetek viszonylag szűkszavúan nyilatkoznak a behajtási eljárás menetéről. Általános gyakorlat, hogy a bankok először a „soft” (puha) eszközöket alkalmazzák – például az ügyfelek megkeresését levélben, telefonon. Csak ha ez sikertelen, akkor következik a „kemény szakasz”, azaz a kölcsönszerződés felmondása, a biztosítékok érvényesítése – akár jogi úton.
Levélsorozat
Az OTP Banknál például az 50 millió forint alatti, késedelmes mikro- és kisvállalati hiteltartozásokat először központosított, automatizált „puha” folyamatok segítségével próbálják visszaszerezni. Ennek során a hátralékos követeléseket különböző szempontok alapján csoportosítják, s ezek alapján eltérő behajtási eljárásokat alkalmaznak.
Az, hogy melyik hátralékos hová kerül, függ az ügylet fedezettségétől, makrogazdasági jellemzőktől (ez vélhetően az adott iparág helyzetét, általános fizetési hajlandóságát is jelenti), de még attól is, hogy az adott vállalat korábban milyen magatartást tanúsított a konstrukció kapcsán. Az OTP Banknál a behajtás az esedékességet követően azonnal elindul.
A folyamat kezdetben az egyes ügyfélcsoportokra szabott, különböző hangvételű írásbeli és szóbeli felszólítások, sms-ek, telefonhívások, felszólító levelek sorozatából áll. Ha e központi kísérletek eredménytelenek, akkor az ügylet meghatározott időpontban a banki hálózatban felelős ügyintézőhöz kerül.
Ő újból megpróbálja felvenni a késlekedő vállalattal a kapcsolatot, felszólító levelet küld, telefonál. Csak ha mindez sikertelen, s a hátralék már elérte a 60. napot, akkor mondja fel az OTP Bank a hitelszerződést.
Nyoma marad
Külön osztály foglalkozik a behajtással a CIB Banknál. Ide akkor kerül az ügy, ha a vállalkozás fizetési késedelme meghaladja a 45 napot, illetve felszámolás, végelszámolás, csőd vagy végrehajtás alá került.
A CIB Banknál a „puha” behajtás eszközeit belső szabályzat, de nem szigorúan vett sorrend alapján alkalmazzák. (A szabályzat keretein belül a megfelelő döntéshozó jóváhagyásával egyedi mérlegelésre van mód.) Mindig ügyelnek viszont arra – már csak az esetleges későbbi bizonyítás miatt is –, hogy minden, fizetésre való buzdításnak írásbeli nyoma maradjon.
A hiteltermék típusa, a kintlévőség mértéke és a kölcsön fedezettsége is befolyásolja, hogy az UniCredit Bank behajtási területe milyen lépéseket tesz – sorolja Tóth Balázs kockázatkezelési ügyvezető igazgató. Rendkívül sokat nyom a latban emellett, ha az adós már a probléma kialakulását megelőzően együttműködik a pénzintézettel. Akkor találhatnak jó eséllyel közös megoldást, ha a vállalat már a fizetési késedelem előtt jelentkezik, és a bank tudtára adja gondjait. Az UniCredit Bank tapasztalata szerint az ügyfelek legtöbbször valóban csak átmenetileg kerülnek pénzzavarba.
Kris Arts, a K&H Bank vállalati és hitelkezelési igazgatóságának vezetője is a közös konstruktív megoldások fontosságát hangsúlyozza. E bank speciális hitelkezelési osztályt működtet a lejárt hitelek beszedésére, amely azonban szintén csak akkor fog hozzá a keményebb behajtáshoz, ha a sikertelen volt a párbeszéd az ügyféllel.
A „puha” behajtási szakaszban leggyakrabban a tartozás átütemezése, magánpótfedezet bevonása, esetleg a bank másik hitelkonstrukciójába való átszerződés jöhet szóba megoldásként. Imre András szerint a szerződésfelmondás előtti szakaszban az adósok többségével sikeresen meg lehet állapodni valamiképp.
Szerződésfelmondás
Ha viszont mégis a szerződés felmondása, s a „kemény” behajtás következik, nem mindegy, hogy a továbbiakban az ügyfél kivel áll majd szemben. Elképzelhető ugyanis, hogy a pénzintézet továbbadja másnak a tartozást. A jogszabály szerint ennek tényéről az adós céget haladéktalanul értesíteni kell.
Vannak, akiknél ritkán kell ezt jelezni: a CIB Banknak például nincs saját csoportján belüli követeléskezelő (úgynevezett work-out) cége. Olyan egyedi esetekben viszont e hitelintézet is eladja a követelést, amikor úgy látja: jobb számára a megtérülés akkor, ha a tartozás ellenértéke mihamarabb befolyik, ahhoz képest, mint ha időben elhúzódó banki behajtás következne.
A felmondás után egyébként a CIB Bank behajtási stratégiáját alapvetően az ügylet jogi háttere szabja meg. Ez szárazon annyit jelent, hogy ha a hitelszerződést eredetileg közokiratba foglalták, akkor direkt végrehajtás következik, ha pedig nem, akkor fizetési meghagyást bocsát ki a hitelintézet.
A felmondás után az OTP Bank saját work-out cégének, az OTP Faktoring Követeléskezelő Zrt.-nek értékesíti a tartozást. Ezt az engedményezést tüstént közlik az ügyféllel – nyomatékosította a hitelintézet.
A K&H Bank közlése szerint végig maga intézi a behajtást, de vélhetően mégis lehetnek itt is külső behajtó partnerek: a pénzintézet ugyanis (általában 4 hónap késlekedés után felmondott) problémás lakossági kölcsöneinek kezelését is work-out társaságokra bízza.
Utolsó esély
Az Imre és Társa Ügyvédi Iroda szerint az esetek többségében a bank számára is kedvezőbb, ha a hitelszerződés felmondása után végrehajtási eljárást indítanak az adós ellen, s nem – jóval költségesebbnek számító – felszámolási eljárást. Még e szakasz során is méltányosan meg lehet állapodni a késedelmes ügyfélcégek mintegy egyharmadával – jegyezte meg Imre András.
Ennek során előfordulhat, hogy másik hitelező veszi át a tartozást, esetleg az ügyfél által fedezetül eredetileg felajánlott ingatlant az adós – meghatározott időszakon belül – maga értékesítheti. (Így nem kell árverezni, ami 30–40 százalékkal alacsonyabb megtérülést eredményezne.)
Olykor-olykor szóba kerülhet egy másik lehetőség is: a bank megelégszik azzal, hogy az adós visszafizeti a teljes tőketartozást, s elengedi számára a kamatokat, egyéb költségeket. Erre azonban legfeljebb akkor van esély, ha a kölcsön fedezete nem megfelelő értékű, s a pénzintézet belátja: jobban jár e kompromisszummal ahhoz képest, mint ha egy felszámolás nyomán még a tőketartozásnak is csak a felét sikerülne bekasszíroznia.
A végső eszköz
Létezik olyan hiteladósi kör, amelyik egyáltalán nem hajlandó együttműködni a bankkal, minden megkereséstől elzárkózik, s „homokba dugja a fejét”. Az ő esetükben nem következhet más, mint a végrehajtás, a felszámolás. Ugyanebbe a körbe tartozik az a vállalkozói kör is, amely – külső vagy belső okok miatt – már visszafordíthatatlan mértékben eladósodott.
A kkv-hitelt felvevő ügyfelek között a 90 napon belüli tőke- vagy kamatfizetési késedelemben lévő ügyfelek aránya 45 százaléknyi, s az állomány 13 százaléka esetében a banknak vélhetően értékvesztésként le kell írnia az ügyleteket – jelezte az adatait egyedül nyilvánosságra hozó CIB Bank. Megerősítette: a nemfizetések alakulása alapvetően a gazdasági konjunktúrától függ, nem a tevékenységi körtől.
A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) korábbi adatai szerint a bankszektor egészét tekintve is enyhén romlott a vállalati késedelmes hitelek aránya. A CIB viszont az esetleges „kölcsönbedőlések” után is vissza tudja szerezni kihelyezéseinek nagy részét, sok esetben 100 százalékát.
