A törvényhozók az adóelkerülések megszüntetésén és a kiskapuk bezárásán fáradoznak, az adócsökkenés nem jellemző. Ezt jól példázza az újonnan alakult vállalkozások ellenőrzése. Az előirányzat szerint a jogelőd nélkül alakult vállalkozások 20 százalékát ellenőrzés alá kell vonni. A kiválasztásra (az alakulástól 90 napon belül) az alapítók és a vezető tisztségviselők korábbi adóügyi botlásai adhatnak okot.
Az eljárás során az új adóalanynál alapvető kérdéseket vizsgálnak a revizorok: bejelentési kötelezettségeket, belső szabályzatokat, a szerződéseket, illetve a jövedelmek kifizetését. A hibákért pedig még emelt mértékű bírság is kiszabható.
Az egészség ára
Zsebbe vágó számok
Januártól növekszik a kiszabható mulasztási bírság felső határa: cégek esetén 500 ezerre, magánszemélyeknél 200 ezer forintra nő.
Egymillió forint lesz ugyanakkor az adózóra kiszabható bírság számlaadási, illetve nyugtaadási kötelezettség megsértése, be nem jelentett foglalkoztatott és igazolatlan eredetű árú forgalmazása esetén.
A törvénysértő alkalmazottakra ezentúl 10 ezer és 50 ezer forint közötti bírságot vethetnek ki.
Változások pontokba szedve
egyszerűsödnek a bevallási nyomtatványok
elektronikus bevallók nem kapnak postai úton folyószámla- egyenleg-értesítőt
az éves beszámolót elektronikus úton kell megküldeni az adóhatóságnak
elfogadottá válik a székhelyszolgáltatás
adószám felfüggesztésekor a türelmi idő 60 napról 45 napra csökken
2009-től az ingatlanok helyi adózásában bevezetik a számított érték alapú adót
a luxusadót már a cégeknek is meg kell fizetniük
a teljesítést követően a számlát kötelező 15 napon belül kiállítani
egyszerűsödik a helyesbítő és stornó számlára vonatkozó szabályozás
megváltozik a statisztikai osztályozás rendszere
megszűnik a tárgyi adómentesség fogalma
az alanyi adómentesség felső határa 5 millió forintra nő
elmarad a kis adók összevonása
Az uniós csatlakozás miatt az általános forgalmi adóról szóló törvényt újrakodifikálták. Január 1-jétől több korlát megszűnik, ezzel egyszerűbbé válik az áfa-visszaigénylés. Ezentúl az éves göngyölített 4 millió forint bevételi határtól függetlenül és tárgyieszköz-beszerzés hiányában is visszaigényelhető az adó, de továbbra is csak a megfizetett része. Az új visszaigénylési határ
– havi bevallók esetén 1 millió forint,
– negyedéves bevallóknál 250 ezer forint,
– éves bevallóknál pedig 50 ezer forint.
Az átmeneti szabályoknak megfelelően előzetes bejelentés alapján az új szabály már a 2008. január 20-án beadott, az idei év utolsó bevallására is érvényesíthető.
Ingatlan és áfa
Egységesült az ingatlanügyletek általános forgalmi adózása. Minden ügylet áfamentes lesz (az új ingatlan értékesítése is), de választható az adókötelezettség. Viszont ez 5 évig nem módosítható. A 2008-tól beszerzett ingatlanokra és tárgyi eszközökre érvényes új szabály szerint 20 évre nő a használatbavételtől kezdődő figyelési periódus. „A tervezett és a tényleges felhasználási arány változását a jövőben nem százalékban, hanem abszolút értékben kell mérni, és minden esetben el kell végezni a korábban levont áfa időarányos korrekcióját, ha az eltérés legalább tízezer forint” – mondja Pénzely Márta, a Deloitte szenior menedzsere.
A csalások visszaszorítása érdekében a fordított adózás alá eső ügyletek köre kibővült az áfatörvényben. Így a vevő önbevallással fizeti meg az adót többek közt az építési-szerelési munkáknál, az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások esetében, az építőipari munkaerő kölcsönzése esetén és a használt ingatlan értékesítésekor.
Jelentősen szigorodtak a csoportos áfaalanyiság szabályai. A csoport tagjai egy adóalanynak minősülnek, és egy bevallást adnak be, de lehetőség van a csoportból kiválni és hozzá csatlakozni is. Az egymás közötti ügyletek a feltüntetett csoportazonosító jellel áfa szempontjából adómentesek. Kockázatot jelenthet, ezért érdemes figyelemmel lenni arra a szabályra, hogy a csoport minden tagja elveszti adószámát, ha az egyik tag elveszítette.
Társasági adó
A követelések elengedése után ajándékozási illetéket kell fizetni a jövő évtől, kivéve a banki, közüzemi és a 10 ezer forint alatti követelések esetében. „A szabályt a kapcsolt vállalkozásoknak elengedett követelések miatt alkotta a törvényhozás, mert az több esetben gondot okozhatott; például csődeljárásnál” – mondja Veszprémi István, a Deloitte igazgatója.
A társasági adóban a fejlesztési tartalék az adózás előtti eredmény 50 százalékára növekszik a korábbi 25 százalékról. Felső határa továbbra is 500 millió forint marad.
A 10 százalékos kedvezményes társaságiadó-kulcs igénybevételének határa szintén megnőtt, 5 millióról 50 millió forint adóalapra, de az igénybevétel feltételei szigorúak, és más kedvezménnyel együtt nem vehető igénybe. Az így megtakarított 6 százalék eredményt a következő négy adóévben lekötött tartalékként kell kimutatni, és csak a jövőbeni fejlesztésekre, pályakezdők és megváltozott munkaképességűek alkalmazására, illetve hiteltörlesztésre lehet felhasználni.
Könnyítést jelent a vállalkozásoknak a nettó adótartozás bevezetése. A december 31-étől hatályos szabály szerint az adóalanyok adótartozását ezentúl nettó módon lehet figyelembe venni, ami gyorsabbá teszi a nullás igazolások kiadását. Így a túlfizetéseket nem kell előbb összevezetni a tartozásokkal ahhoz, hogy adókedvezményt vehessünk igénybe. Az APEH által közzétett „szégyentáblánál”, azaz a legtöbb tartozást felhalmozott adózóknál is már ezt a számítási módszert kell figyelembe venni.
