Mire való a marketing? Az első Mondeót világautónak hívták, ezt okosan elhintették, és mindenki úgy nézett rá, mint valami csodára. Egy világautó, azért az mégis valami! Pedig mi új volt abban, hogy egy modellt több piacon is árulunk kis módosításokkal?
Mindegy, remek autó volt, ráadásul szériában adott egy első légzsákot, és megnyerte az Év Autója-címet is. A másodiknál az IPS-t dobták be a marketingesek a köztudatba. Intelligent Protection System, ez biztos sokkal jobb, mint más autók gyűrődő zónája, légzsák- és övvezérlése, de vajon mitől?
A harmadik generációnál a kinetikus dizájn a vezérelv. Van benne valami jó, ügyesen palástolja, mekkora autóra cserélte a Ford az előző Mondeót. Alaposan feljebb tolta a típust, méretben és kiállásban is, mint a Passatot a VW az 1996-os modellváltáskor. Az orrot vastagon lekrómozták, kicsit harsányan is, látványosan értékes, erős, nagy autó volt a cél.
Akár az E-Mercedes
Három embernek is megmutattuk az autót, akik mind vehetnének új Mondeót. Egyiküknek 2004-es dízel Avensise van, másikuk egy hasonló korú, céges TDI Passattal jár, a harmadiknak egy tavalyi dízel Mondeo a szolgálati járműve.
Elsőre mindhármuknak terebélyes és áttekinthetetlen volt az autó. A limuzin egy centi híján tényleg akkora, akár egy Mercedes az E-osztályból, nagyon kell bele a parkolóradar.
A mondeós tesztelő örömmel látta viszont a műszerfali gombokat és a saját autójából hiányolt, oldalanként szabályozható légkondit. „Ebben nem fagyna le a feleségem lába a nekem kellemes hőfokon” – mondta. A kilátás hátra nagyon sokat romlott, a futómű viszont jóval csendesebb, és ezt is jó vezetni – sorolta tapasztalatait.
Passatból és Avensisből
A Passat-tulajt a csomagtartó lenyűgözte, a saját autójánál kényelmesebb futómű, a halk, erős motor és a váltó is tetszett neki. A kivagyi krómozás miatt szerinte inkább magánvállalkozóknak szól, mint vállalati autót keresőknek. Komfortosabb kerekekkel saját magának is el tudná képzelni új szolgálati autóként, pedig eddigi négy Passatja jól működött, elégedett a típussal.
Az avensises tesztelő élvezte a 2,5 literes motor erejét, ahogy nem löketszerűen, hanem folyamatosan érkezik a nyomaték. Szíve szerint ezzel a géppel választaná, de észérvek alapján nála is a 140 lovas dízellel lenne nyerő. Számára pozitív, hogy a kormány megfelelően nehéz, közvetlen, és mint manapság a legtöbb Fordot, ezt is élvezetes volt terelgetni a görbe utakon Tapolca környékén.
Motor a Volvótól
Mindhárman el tudnák képzelni következő autójukként. Ebben a kategóriában van néhány tágas autó, mégis meglepő, amit a Ford tud. A Mondeo kényelemben is osztályon felülit nyújt, de ez csak akkor derül ki, ha hosszabb távot megyünk vele.
Ott kezdődik, hogy nem a megszokott négyhengeres dízel, hanem egy összehasonlíthatatlanul finomabb öthengeres benzines volt a tesztautóban. Pompásan viselkedik a Volvótól átvett turbómotor, de kilencmilliós ára és a dízelek fogyasztása elnyírja esélyeit. Szavát se lehet venni, kevés szűrődik csak át az öt henger szépséges hangjából. Erő van, rezgés nincs, a futómű is csendben marad.
Megúsztuk a fabetétet
Ahogy pörögnek bele a kilométerek, egyre meggyőzőbb a nagyra pumpált autó. Elöl-hátul zavartalanul telnek benne az órák, nagystílűen, elegánsan mozog. Nyugodt és agilis, elmehetünk vele autópályán a világ végéig, aztán család nélkül kiélhetjük magunkat kanyargós országúton. Bámulatos a kormányzás precízsége és a futómű könnyedsége. Az üresen másfél tonna úgy táncol, akár egy kompakt autó.
Belül azért van egy-két furcsa megoldás. A mélypont a vezető oldalán a vakkapcsoló az ablakemelőnek, gondolom a jobbkormányos változat miatt van ott. A legrosszabbat mi most megúsztuk, az utcán sok új Mondeót látni azzal a rémes műanyag fabetéttel, ami a tesztautóból szerencsére kimaradt.
Fékez helyettünk
Félmilliós felárért a tempomatot felfejleszthetjük távolságtartó radarrá, ami például a Volvo V70-ben és az S-Maxban is elérhető. A Mondeóban többféle követési távolságot választhatunk, a néha heves lassításokkal együtt is érdemes áldozni rá, sűrű autópályás forgalomban leveszi a vállunkról a teher egy részét.
Egy benzines turbómotornál nagy amplitúdóval mozognak a fogyasztási értékek. Városban 15 litert rá kell szánni, ez szépen esett, ahogy távolodtunk Budapesttől. Országúton 8,4 literre jött ki a minimum, a reálisabb átlag autópályán-országúton ennél egy literrel több. Átlagosan 11,9 liter benzinből éreztük jól magunkat a Mondeóban. Nagyon jól.
vezess.hu
A Kisdedre várva – béke a szívekben és szörnyek a tükörben
Ha az emberi lény csak egy kicsit is racionálisnak tekinthető, akkor miért háborúzunk folyton? Miért választjuk a biztonság helyett a veszedelmet, a jólét helyett az ínséget, az élet helyett a halált, még karácsonykor is?
