Ha a kormány is rábólint, a Pénzügyminisztérium javaslata alapján 2009 januárjától az önkormányzatok az építmény- és telekadót egységes elvek mentén, kizárólag a tényleges érték alapján vethetnék ki, a négyzetméterben számított hasznos alapterület után nem. Az értékalapú adóztatás mellett tovább élne a magánszemélyek kommunális adója és az üdülőépület utáni idegenforgalmi adó is.
Az építmény- és telekadót jelenleg is ki lehet vetni a korrigált forgalmi érték, vagyis az illetéktörvényben meghatározott érték ötven százaléka után, ám ezzel a lehetőséggel az ilyen adótípusokat alkalmazó csaknem ezerötszáz önkormányzat közül mindössze öt él. Tavaly építményadóból közel 48 milliárd, telekadóból pedig 5,7 milliárd forint bevételre tettek szert az önkormányzatok. Ezt az összeget pótolniuk kell valahonnan, ha nem hajlandóak átállni az értékalapú ingatlanadóztatásra.
A kizárólag értékalapon történő adóztatással a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) nem ért egyet – mondta a Napi Gazdaságnak Szmetana György. A szervezet adószakértője hozzátette: a TÖOSZ az önkormányzati érdekegyeztető fórumon a kormány elé terjeszti a nyár végén elfogadott normaszöveg-javaslatait, amelyekben szerepel a négyzetméter-alapú rendszer fenntartása.
A pénzügyi tárca javaslata szerint az önkormányzatok az értékmeghatározáshoz a luxusadónál bevezetett formát alkalmazhatnák: lakóingatlan-fajtánként négyzetméterárakat meghatározó értékövezeteket alakíthatnának ki, és az ebből adódó összeget korrigálják az épület kora, falazata, fűtési módja, elhelyezkedése, tájolása, komfortfokozata, valamint szobái száma alapján.
Szmetana szerint értékövezeti besorolást készíteni csak a nagyvárosokban, a Balaton környéki településeken és a frekventáltabb üdülőkörzetekben érdemes, a kistelepüléseken nem. Utóbbiak esetében a négyzetméterár szerint is lehet kategorizálni az ingatlanokat aszerint, hogy milyen a közművesítés szintje és az infrastruktúra.
A nemzetközi tapasztalatokra és az adófizetők teherviselő képességére tekintettel a települések a lakóingatlanokra, vagyis a lakásokra, valamint az azokhoz tartozó telkekre és melléképületeire legfeljebb 0,5 százalékos adót vethetnének ki, egyéb ingatlanok esetében pedig 1,5 százalék lenne a felső határ.
