Az idei felsőoktatási jelentkezési statisztikákban ismét a legnépszerűbb alapszakok közé került a kereskedelmi és marketing. A negyedik legtöbbet választott szakra több mint nyolcezren adták be kérelmüket: az Országos Felvételi Iroda pontosan 8198 jelentkezőt regisztrált. Ez némi visszaesést mutat, hiszen tavaly mintegy 9314-en jelölték be ezt a szakot, azonban – tekintve, hogy a felsőoktatásba mint 24 ezerrel kevesebben jelentkeztek – arányaiban a kereskedelmi és marketingtanulmányok népszerűsége nem változott.
A 2007–08-as tanévben 13 intézményben indul akkreditált marketingképzés, a túljelentkezés átlagban négyszeres, de akadnak olyan egyetemek, ahova tízszer többen mennének, mint ahány hely van. „A jelentkezések arányaiban hasonlítanak a fejlett országok statisztikáihoz, azonban még nem értük el azt az egészséges szintet, hogy az ország lakosságának 40-45 százaléka felsőfokú végzettségű, ezért semmiképp sem szabad túlzottnak tekinteni a szak iránti nagy érdeklődést” – mondta Rekettye Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaság-tudományi Karának tanszékvezető professzora. „Meggyőződésem, hogy nem az a fontos, hogy ki milyen szakon végez, sokkal inkább az, hogy magas színvonalú gazdasági-üzleti képzettséget szerezzen” – fűzte hozzá a nemzetközi szinten egyik legismertebb hazai szakember.
Esettanulmányok
A kereskedelmi és marketing alapszak a gazdaságtudományi képzési terület üzleti képzési ágához tartozik. Az ezt választók közgazdász kereskedelmi és marketing szakképzettséget szerezhetnek hét féléves tanulmányaik sikeres befejezésével, amelyből egy félév kötelező szakmai gyakorlat. A szak a közgazdasági oktatásban a leggyakorlatiasabbak közé tartozik: a korábbi képzési rendszer kereskedelmi, kereskedelmi közgazdász tanári, nemzetközi marketing és teljes körű minőségirányítás (TQM) szakát ötvözi. A gyakorlatorientált oktatásról egyrészt a tananyag, másrészt az oktatógárda szakmai háttere és magas színvonala gondoskodik, azaz kialakult egy nemzetközi szinten is elismert marketingoktatás. Szinte mindegyik akkreditált szakot indító intézmény tanszékvezetője, esetenként oktatói határainkon túl is jegyzett szakemberek, rendszeres résztvevői a szakmai eseményeknek, rendezvényeknek, sőt sokan közülük nyugat-európai vagy amerikai egyetemek vendégoktatói.
Papp-Váry Árpád, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola docense szerint ami a marketingoktatás színvonalát illeti, cseppet sem vagyunk lemaradva a nemzetközi szinttől, azonban véleménye szerint a felhasznált anyag lehetne még gyakorlatiasabb, és terjedelmét tekintve kevésbé elrettentő: „Meglátásom szerint egyszerűsíteni kellene, némileg elrugaszkodva a több helyen használt, gyakran 500–1000 oldalas, főként elméleti tankönyvektől. Ahogy mondani szokták: KISS, azaz Keep it simple and stupid. Mindehhez több magyar példára és esettanulmányra van szükség.” Rekettye Gábor szintén az esettanulmányokra fektetne több hangsúlyt, emellett a technikai feltételek terén lát komoly hiányosságokat. „A fő irányvonalakban nem maradunk el Nyugat-Európa, sőt az Egyesült Államok szakmai oktatásától, követjük a szakmai és oktatási trendeket, azonban helyenként a technikai feltételek hiánya ezt igen nehézkessé teszi. Hosszú és kockázatos út, mire egy új szakkönyvet kiadnak. Ráadásul a diákok sem feltétlenül vásárolják meg a könyveket, inkább másolatokból tanulnak, s ez tovább növeli egy szakkönyv kiadásának rizikóját.
Topspílerek katedrán
Marketing alapszakok
Forrás: www. felvi.hu
(2007/08-as tanév, kereskedelmi és marketing alapszakot indító felsőoktatási intézmények)
– Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar
– Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar
– Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar
– Debreceni Egyetem Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar
– Károly Róbert Főiskola Gazdálkodási Kar
– Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar
– Modern Üzleti Tudományok Főiskolája
– Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaság-tudományi Kar
– Pécsi Tudományegyetem Közgazdaság-tudományi Kar
– Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar
– Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
– Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar
– Szolnoki Főiskola
Bauer András, a Budapesti Corvinus Egyetem Marketing tanszékének vezetője azonban kedvező változást vár e téren is: „A nyugati országokban már bőségesen van példa arra, hogy a szakma vezetői sikeres üzleti karrierjük végén a versenyszférából az oktatásba igazolnak át. Egyelőre nálunk ilyen nem tapasztalható, azonban jó esély van arra, hogy 5-6 év múlva elindul egy ilyen irányú trend, s az tovább erősítheti az oktatás színvonalát.” Papp-Váry Árpád ugyanakkor már egy élő példát is tud erre a BKF-ről: nemrégiben Kiss Pál István, a Friesland vezérigazgatója váltott főállásban az oktatásra.
Kettős reakció
Az elmúlt 5-8 évben a marketing szakirányt választók magas, intézménytől függően 70-90 százalékban tudtak elhelyezkedni, azonban arról csupán becslések vannak, hogy ezen belül hogyan fest a marketingszakmában való sikeres állásvadászat. Ezek értelmében a végzett marketingesek leginkább az FMCG-szektor nagyvállalatainál tudnak elhelyezkedni, annak függvényében, hogy melyik vállalat milyen szintű aktivitásokat végez vagy tervez a magyar piacon. Például egy márka- vagy termékcsoport-bevezetés szükségessé teszi a marketingszervezet bővítését, s ez remek lehetőség a frissen végzettek számára is. A mostani rendszer csak egy éve indult (korábban a marketing 1-2 éves szakirányként volt választható a gazdasági szakokon belül), tehát arra, hogy a munkaerőpiac hogy reagál majd a marketingesek legújabb generációjára, még két évet várnunk kell. A jelen reakciói és eseményei azonban optimista várakozásra adnak okot. Számos multinacionális vállalat köt együttműködést a felsőoktatási intézményekkel, ennek keretében marketingesei részt vesznek az oktatásban, valamint gyakorlati lehetőséget kínálnak a diákoknak. Az ilyen szoros és rendkívül aktív együttműködésre az egyik legjobb példa a Corvinus Egyetem és a Procter & Gamble együttműködése, amelynek keretein belül a marketingkutatás tárgy hallgatói konkrét vállalati projekteken dolgoznak. Munkaerő-piaci oldalról a jövővel kapcsolatban Bauer András kettős reakcióval számol: „Elképzelhető, hogy a vállalatok elsődlegesen a Master végzettségű hallgatókat keresik majd, ugyanakkor ismerve a cégek költségkímélő hozzáállását az sem lehetetlen, hogy előszeretettel alkalmaznak »csupán« alapképzésen részt vetteket, mivel az ő esetükben alacsonyabb fizetéssel lehet kalkulálni.”
Oktatói kihívások
Marketingszempontból a magyar piac különleges, helyenként oligopol jellegű. A marketing oktatásában részt vevő tanárok, szakemberek nem ültethetik át egy az egyben a nemzetközi oktatási anyagokat, főleg a gyakorlati elemeket specifikálniuk, lokalizálniuk kell. Az információáramlás felgyorsulásával és szélesedésével a diákok is hozzáférhetnek a legfrissebb nemzetközi anyagokhoz, megismerhetik a marketing és eszközrendszerének legújabb trendjeit. Az oktatók naprakészsége elengedhetetlen e téren, színvonalas munkájuk érdekében reagálniuk kell ezekre az információs hatásokra. Kihívást jelenthet az USA-ban már alapeszközként használt Marketing Engineering, azaz az adatalapú elemzések elterjedése is. Ha a hazai vállalatok a jelenleg gyakran „hasraütésszerű” marketing-döntéshozatalról a nyugati mintára térnek át, ez a terület sem maradhat ki az oktatók által felölelt anyagból.
