Utánuk a hírözön

A szeptember 17-én nyilvánosságra került Gyurcsány-hangfelvétel nyomán már másnap rendkívüli érdeklődéssel keresték a híreket a hazai internetezők. A Medián WebAudit minden eddiginél több látogatót regisztrált aznap: például az origón, az indexen, az mno.hu-n, a hirtv.hu-n, illetve az inforadio.hu-n. Rajtuk kívül tízezreket vonzottak a fórumok és a blogok is.

Az origót az eseményeket megelőző héthez képest naponta mintegy 100–120 ezerrel több egyedi látogató kereste fel – jelezte érdeklődésünkre Weyer Balázs, a portál főszerkesztője. Volt olyan nap, hogy 1,17 millióan böngésztek oldalaikon. A képgalériákkal megspékelt híranyagok iránti növekedés esetében még nagyobb volt a bővülés, miután 300 ezer látogatóval többet is regisztráltak az oldalon, mint egy héttel korábban. Jelentős, 30–40 ezres bővülést produkáltak a fórumaik és a blogok is. Utóbbiakkal kapcsolatban a főszerkesztő úgy véli, hogy egyre inkább elemi igénynek érzik saját véleményük kifejezését az emberek. Mint mondta: így volt ez a már a választások előtt is.

A hagyományos, szöveges tartalom mellett főként a videóknak, illetve a képgalériáknak és a fórumoknak köszönhető, hogy a korábbi, körülbelül napi 80 ezres látogatószám megduplázódott a FigyelőNetnél. A videók 40 ezer feletti egyedi látogatót vonzottak, ilyenre korábban soha nem volt még példa – mondta Szabados Balázs, a portál főszerkesztője. Az FN.hu-nál egyébként tavaly napi 40–50 ezer körül alakult az egyedi látogatók száma ebben az időszakban, azaz a kazettaügy miatt kirobbant tüntetések, utcai rendbontások nélkül is jelentős emelkedést értek el az elmúlt időszakban. Szabados Balázs jelezte: az áprilisi országgyűlési választások jelentik az eddigi látogatószám-rekordot, amelyre viszont egy külön választási oldallal, a riválisokat megelőzve készültek. Hangsúlyozta: több, előre nem kalkulálható esemény: árvíz, az augusztus 20-ai vihar okozta katasztrófa is nagyban megnövelte a hírportál anyagai iránti érdeklődést.

A politikai vihar még a kifejezetten üzleti profilú site-ok mutatóit is a magasba szöktette. A kazettaügy kirobbanását követően a vg.hu látogatottsága is példátlanul megugrott – nyilatkozta Gaál Csaba főszerkesztő. A látogatók számát az átlagos kétszeresére (50–60 ezer), a leöltött oldalakét pedig három-négyszeresére (350–400 ezer) sikerült feltornászni a portálnál. Utóbbiakban kiemelkedő szerepe volt a képgalériáknak, amelyet részben saját tudósító, részben a tulajdonos Axel Springer segítségével töltöttek fel.

Ostrom élőben

A történtek miatt az átlagosnál jóval több hírműsorral, élő kapcsolással és különkiadással jelentkeztek az elmúlt időszakban a televíziók. A prímet a Hír Tv vitte, amely szeptember 18-án gyakorlatilag az első perctől kezdve helyszíni közvetítést adott az MTV ostromáról, valamint az azt követő eseményekről. A csatorna hírigazgatója elmondta: „háborús helyzetben”, azaz hasonló esetekben a teljes stábot behívják. Mindenki gőzerővel dolgozik, és ha több napon keresztül tartanak az események, felváltva, körülbelül három-három órát alszanak. „Ilyenkor nem nézzük a fáradtságot; mi abból élünk, hogy breaking news-t hozunk” – tette hozzá Szikszai Péter.

A vis maior okozta többletkiadások persze kisebb-nagyobb mértékben valamennyi csatorna esetében megtérülnek, hiszen felvételeiket gyakran értékesíteni tudják más csatornáknak, külföldi televíziós társaságoknak. A 18-ai zavargások képeit például a Hír Tv-től szerezte be a CNN, a BBC, a Sky News vagy a Reuters is, s csak ez utóbbi 180 országban sugározta tovább a felvételeket. Igaz, sok esetben nem annyira üzletről, inkább barterről vagy baráti együttműködésekről van szó.

Miután Baló György szeptember 18-án Az Este című műsorban bejelentette, hogy az MTV-székház előtt zajlanak az események, sok tévénéző várta, hogy élő közvetítésre váltson a csatorna, ám ez nem történt meg. „Akkor, abban a pillanatban nem lehetett megítélni, hogy az ország egészét érintik-e az események. A kereskedelmi csatornák minden lehetséges alkalommal rendkívüli híradással jelentkeznek, a közszolgálati tévének azonban elsősorban megalapozottnak, nem gyorsnak kell lennie” – vélekedik Kert Attila, az MTV hírigazgatója.

Az MTV évente körülbelül 16 milliárdos összegből gazdálkodja ki műsorait, amelyből a hírműsorokra hozzávetőlegesen 3 milliárd forint jut. Vis maior keret nincs, így a két héttel ezelőtti, váratlan eseményekhez hasonló helyzetekben az otthonról behívott vagy önkéntesen szolgálatba álló munkatársak sem túlórapénzre, sem más juttatásokra nem számíthatnak.

Kiugró lehetőség

Nem ültek karba tett kézzel ebben az időszakban a kereskedelmi csatornák hírgyártó stábjai sem. Kotroczó Róbert, az RTL Klub hírigazgatójának előzetes becslése szerint a csatornánál akár 30–40 százalékkal is túlléphették a hírműsorok készítésére fordított átlagos keretet. A hasonló adások készítésekor problémát jelenthet, hogy ilyen esetekben a hírgyártók nem látják előre a hírműsor végét, pedig ez normális esetben mindig adott. Kiváló alkalom lehet ugyanakkor egy-egy ilyen alkalom a kollégák tehetségének megcsillantására. A riporterekről és a szerkesztőkről egy-egy ilyen, nem tervezhető eseménynél gyorsan kiderül, mennyire jól látják el feladatukat: akadnak olyanok, akik kiugróan jól teljesítenek, de persze az is előfordul, hogy valaki nem tudja hozni a formáját – véli a vezető.

A TV2-nél egy hírműsor általában körülbelül nyolc óra alatt készül el, de a váratlanul bekövetkező, nagy horderejű szituációkban, mint például 18-án, a műsor az adásba kerüléssel szimultán készül. Budapesten átlagosan 30–40 fő (8–8 operatőr technikus és ugyanennyi riporter, ezenkívül a szerkesztőségben 10–12 fő) dolgozik az adáson, és amennyiben szükséges, öt vidéki stábjuk is segíti a munkát.

Az augusztus 20-ai viharhoz vagy a szeptember 18-ai zavargásokhoz hasonló események abszolút prioritást élveznek, vezető hírként kezelik őket, és a vészforgatókönyv alapján cselekszenek; szükség esetén rendkívüli híreket adnak, illetve meghosszabbítják a hírműsort. Ilyenkor a csatornánál a hírigazgató javaslatát figyelembe véve a programigazgató dönt a műsorstruktúra megváltoztatásáról. Ha így alakulnak a dolgok, a stáb létszáma (a szerkesztőséget és a gyártást is beleértve) körülbelül tíz fő tartalék munkatárssal egészülhet ki, a közvetítő kocsi személyzete pedig további 3–5 pluszfőt jelenthet.

Arra a kérdésre, hogy a gyorsaságot vagy a pontosságot tartják-e fontosabbnak, Pánczél Andrea, a TV2 hírigazgatója elmondta: „Mindkettő fontos; ha nagyon muszáj sorrendet megállapítani, akkor inkább az információ pontosságát tartjuk lényegesebbnek. Képi megjelenítésben is igyekszünk a pontosságra törekedni, de ha az információ gyorsabban eljut a nézőkhöz, ha például mobiltelefonnal készítjük a felvételt, akkor átmenetileg ezt a megoldást alkalmazzuk.”

Másnapos hírek

A tapasztalatok alapján a hírműsorok nézettsége mindig az adott esemény megtörténtének másnapján tetőzik. A 2001-es amerikai terrortámadást követően, szeptember 12-én világszerte az egekbe szökött a híradók nézettsége.

Érdekesség, hogy itthon nem az említett terrorcselekmény vagy más világméretű természeti katasztrófák érték el a legmagasabb mutatókat. A kereskedelmi csatornák hírműsorait ugyanis Zámbó Jimmy halálának másnapján nézték legtöbben. „Az esemény napján általában még strukturálatlanul kerülnek adásba az anyagok, másnapra jóval tisztábban látnak a szerkesztőségek, így ilyenkor már jól szerkesztett hírműsorok kerülhetnek képernyőre” – magyarázza Kert Attila. Ezt követően – ha nincsenek további, nagy horderejű fejlemények – a nézettség fokozatosan csökken, és körülbelül egy hét elteltével minden visszazökken a régi kerékvágásba.

Némelyik hirdető érzékeny arra, hogy szpotja milyen környezetben kerül adásba, vannak például, akik kérik, hogy ne politikai hirdetés előtt vagy után sugározzák az adott csatorna a reklámfilmjét. A vis maior azonban, úgy tűnik, a hirdetők szemében még mindig egy fokkal jobb megítélésben részesül a politikánál, mert a megkérdezett csatornák egyike sem tud arról, hogy bármelyik hirdető kikötötte volna, hogy váratlan történések esetén reklámszpotja ne a hírműsor elején vagy végén kerüljön adásba.

Beelőzhetnek

A szélessávú internet elterjedésével egyre befolyásosabbá váló online hírszolgáltatás és a tévé nem egymás ellenségei, hanem épp ellenkezőleg: a két médium erősíti egymást – állítják a megkérdezett szakemberek. A számok azonban önmagukért beszélnek: látható, hogy az internetben a jövőre nézve jóval nagyobb potenciál van, mint a hagyományos televíziós képernyőben.

„A TV2 figyelembe veszi és előnyére fordítja az internet által kínált lehetőségeket, ezért műsorait digitalizált formában elérhetővé teszi saját internetes oldalán. Szeptember 19-én például a Tények nézettsége a teljes lakosság körében 19 százalékkal, a 18–49 éves korosztály körében 35 százalékkal nőtt az előző naphoz képest. Eközben a műsor internetes videooldalát 141 százalékkal több látogató kereste fel, mint előző nap, és 205 százalékkal több videóindítást generáltak” – mondta Várdy Zoltán, a TV2 kereskedelmi igazgatója.

Szikszai Péter szerint a Hír Tv nézettsége nem sínyli meg az internetes híroldalak térnyerését, mert mint mondja, az azokra feltöltött képanyagok vagy tőlük származnak, vagy nem túl minőségi, amatőr felvételek. A hírigazgató is az együttműködésben rejlő lehetőségeket hangsúlyozza: „Egyre több fórumon nyitnak topikokat tévéműsorokról, ugyanakkor mi is felhasználjuk a fórumokon olvasható információkat, ha azok valóságáról meggyőződtünk.”

Az MTV hírigazgatója ugyanakkor némileg másképp látja a helyzetet. Szerinte tendencia, hogy az internet hatására csökken a kereskedelmi tévék hírműsorainak nézettsége, míg a közszolgálati tévé tartani, sőt növelni tudja nézőszámát.