Juhász Judit
1966–1972: Remix Rádiótechnikai Vállalat
1973–1990: Magyar Rádió, belpolitikai rovat
1990–1991: Népjóléti Minisztérium, szóvivő
1991–1994: Miniszterelnöki Hivatal, szóvivő
1994–1995: szabadúszó újságíró
1995–1996: Westel Rádiótelefon Kft., pr-igazgató
1996–2000: Magyar Rádió, műsorokért felelős alelnök
2001–2004: Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Sajtóirodája, vezető
2004-től Magyar Katolikus Rádió Zrt., vezérigazgató-helyettes
A közszolgálati „Apukám Világa” azonban közel egyéves fennállása alatt nem tudott sikereket felmutatni, túlzottan idegen elemnek bizonyult ugyanis a Petőfi idősebb korosztályt megcélzó műsorai között. A fiatalok pedig nem kapcsoltak át kizárólag Jenőért a Danubiusról. „Úgy látszik, nem szerencsés, ha egy közszolgálati rádió kereskedelmi eszközökhöz nyúl” – vonja le a tanulságot Juhász Judit.
Rádiótechnikától rádiótelefonig
Pályája elején, sikertelen egyetemi felvételije után a Remix vállalatnál helyezkedett el Juhász Judit, eleinte betanított munkásként kondenzátorokat festett. Az ott töltött hat év alatt fokozatosan lépkedett felfelé a ranglétrán, s közben sikeresen felvételizett a közgazdaság-tudományi egyetemre. Ott találkozott a Magyar Rádió hirdetésével, amelyben az ifjúsági stúdióba hirdettek felvételt. „Éjszaka kellett egy épülő HÉV-állomáson a munkásokkal riportot készítenem” – emlékszik vissza első munkájára.
A rádiónál töltött évek alatt elsősorban a szociálpolitikával foglalkozó műsorokra szakosodott. A rendszerváltás után teljesen váratlanul megkereste Surján László, a leendő népjóléti miniszter egy szóvivői állás ajánlatával, mondván: olyan egészségügyet és szociálpolitikát szeretne megvalósítani, amiért ő is dolgozott a műsoraiban. „Ezzel meggyőzött, bár azt nem tudtam, hogy pontosan mire is vállalkozom” – ad magyarázatot Juhász Judit arra, miért állt át a barikád másik oldalára.
1990 őszén Feledy Péter az Ablak című műsorba invitálta egy gyermekkori oltások problémáját feszegető riport miatt, a terveket azonban felülírta az aznap kezdődött taxisblokád. A népjóléti tárca szóvivőjének így a meghívott vendégek után kénytelen-kelletlen szintén nyilatkoznia kellett a blokádról. Ez olyan jól sikerült, hogy az akkori miniszterelnök, Antall József felajánlotta neki a kormányszóvivői pozíciót. Elsőre visszautasította, mondván, hogy csak a jelenlegi szakterületén van igazán otthon, néhány hónappal később azonban mégis beadta a derekát.
Ima a frekvenciáért
Jelenleg két vallási tematikájú rádió működik az országban. A Magyar Katolikus Rádió indulása után az volt a terv, hogy egyesül vele az Egri Katolikus Rádió, az egri érsekség azonban úgy döntött, hogy tovább működteti a rádiót, de a névhasonlóság miatt a Szent István rádió nevet adták az adónak.
A Mária rádió már a 90-es évek vége óta próbálkozott a frekvenciapályázatokon, de rendre hiába. 2005 végén nem teketóriáztak tovább, és megvásárolták a vallásos hangvételtől igen távol álló Rádió Extrémet. Az ORTT döntés-előkészítő bizottsága egyébként nem támogatta a rádió programstruktúrájának drasztikus megváltoztatását, s új pályázat kiírását javasolták. A médiahatóságon azonban átment a döntés, s a frekvencián azóta – az alapítók meghatározása szerint – „imádkozó rádió” működik.
A kormányváltás után egy évig szabadúszó újságíróként dolgozott. 1995-ben megkereste a Westel Rádiótelefon Kft. első embere, azzal az ajánlattal, hogy legyen a cég pr-igazgatója. Eleinte idegenkedett az ötlettől, mert távol állt tőle a telekommunikáció, de hamar kiderült, hogy a kapcsolatépítés és a szponzoráció lenne a reszortja. Különösen az utóbbi tűnt vonzónak, hiszen komoly szponzori pénzek felett rendelkezett a mobilos cég, ezért elvállalta a felkérést.
Kereszttűzben
Épp csak megmerítkezett a versenyszférában, amikor a Magyar Rádió frissen kinevezett elnöke, Hajdú István a műsorokért felelős alelnöki pozícióba invitálta. Az elnök négyéves mandátuma lejártával – azóta már tudjuk, hogy hagyományteremtő módon – nem sikerült a közalapítvány kuratóriumának új elnököt választania, így Juhász Judit lett a rádió első embere. Csakhogy hiányoztak a rádió irányításához elengedhetetlen jogosítványai, nem volt például munkáltatói jogköre. Ezt csak tetézte, hogy hatalmas politikai kereszttűzben kellett végeznie a munkáját.
Az utolsó csepp az volt a pohárban, amikor nem akarta meghosszabbítani a Vasárnapi Újság főszerkesztőjének lejáró mandátumát, de Kondor Katalin, a Kossuth akkori adófőszerkesztője szembeszegült vele. „Az ORTT visszatartotta a nekünk járó sugárzási díjat, csak eszköz voltam a rádióért folytatott harcban” – idézi fel az akkori helyzetet Juhász Judit. Emiatt távozott a rádiótól.
Vallási is, meg nem is
Tudta-e…?
Lengyelországban több katolikus rádió működik, s közülük a Radio Maryja nevet viselő az ötödik leghallgatottabb az országos adók között.
Az egri rádió sikerén felbuzdulva szerettek volna egy országos rádiót is. Elhatározták, hogy megvárják a digitális technika megjelenését, de ez túl távoli célnak bizonyult. Ezért kapóra jött, hogy sikeresen pályáztak a Petőfi rádió egykori középhullámú frekvenciájára. 2004-ben megkezdhette adását a Magyar Katolikus Rádió.
A rádió vezérigazgató-helyettese, Juhász Judit szerint nemzetközi szinten is egyedülálló a vállalkozásuk. Pályázatukat ugyanis nem vallási, hanem közszolgálati rádió működtetésére adták be. Előbbi esetén ugyanis a műsoridő 51 százalékában kifejezetten vallási műsorokat kellene adniuk. „Nem a térítés a célunk a rádióval, hanem az, hogy bemutassuk azokat az értékeket, amelyeket az egyház képvisel” – világítja meg a közszolgálati besorolás okát a vezérigazgató-helyettes. Így sokkal szélesebb hallgatói réteghez tudnak eljutni, mert a műsoridőnek csak 10 százalékát teszik ki a vallási műsorok.
A sztereotípiákkal ellentétben Juhász Judit úgy látja, hogy fiatal hallgatókra is számíthatnak. Egy friss kutatás szerint 60 százalékuk érdeklődik a vallásos gondolkodás iránt. Ezért például rendszeresen van pop- és rockzenei műsoruk. Itt is felmerül persze a már említett „Csiszár Jenő-probléma”, azaz nehéz egyszerre szólni a fiatalokhoz és a hallgatói kör zömét kitevő idősebbekhez is. A rádió vezetője szerint erre a várva várt digitalizáció a megoldás. Akkor akár külön csatornájuk is lehet a 25 év alattiaknak.
