Üzleti tippek

Portré – Egyházi hullámokon

admin
admin

2006. 07. 12. 00:00

Az egykori kormányszóvivő visszatért rádiós gyökereihez, 2004 óta vezérigazgató-helyettes a Magyar Katolikus Rádiónál, amely nem vallási, hanem közszolgálati adóként működik.

Juhász Judit

1966–1972: Remix Rádiótechnikai Vállalat
1973–1990: Magyar Rádió, belpolitikai rovat
1990–1991: Népjóléti Minisztérium, szóvivő
1991–1994: Miniszterelnöki Hivatal, szóvivő
1994–1995: szabadúszó újságíró
1995–1996: Westel Rádiótelefon Kft., pr-igazgató
1996–2000: Magyar Rádió, műsorokért felelős alelnök
2001–2004: Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Sajtóirodája, vezető
2004-től Magyar Katolikus Rádió Zrt., vezérigazgató-helyettes

Már a 90-es évek végén is azzal küszködött a Magyar Rádió, hogy a fiatalokat alig érdeklik a műsorai. Ezért egy munkatárs felvetette, hogy alkalmazzák az akkori időszak rádiós fenegyerekét, Csiszár Jenőt. A rádió akkori alelnöke, Juhász Judit támogatta az ötletet, a sztár-műsorvezető érkezésétől azt remélték, hogy visszahódíthatja a fiatalokat a kereskedelmi rádióktól.

A közszolgálati „Apukám Világa” azonban közel egyéves fennállása alatt nem tudott sikereket felmutatni, túlzottan idegen elemnek bizonyult ugyanis a Petőfi idősebb korosztályt megcélzó műsorai között. A fiatalok pedig nem kapcsoltak át kizárólag Jenőért a Danubiusról. „Úgy látszik, nem szerencsés, ha egy közszolgálati rádió kereskedelmi eszközökhöz nyúl” – vonja le a tanulságot Juhász Judit.

Rádiótechnikától rádiótelefonig

Pályája elején, sikertelen egyetemi felvételije után a Remix vállalatnál helyezkedett el Juhász Judit, eleinte betanított munkásként kondenzátorokat festett. Az ott töltött hat év alatt fokozatosan lépkedett felfelé a ranglétrán, s közben sikeresen felvételizett a közgazdaság-tudományi egyetemre. Ott találkozott a Magyar Rádió hirdetésével, amelyben az ifjúsági stúdióba hirdettek felvételt. „Éjszaka kellett egy épülő HÉV-állomáson a munkásokkal riportot készítenem” – emlékszik vissza első munkájára.

A rádiónál töltött évek alatt elsősorban a szociálpolitikával foglalkozó műsorokra szakosodott. A rendszerváltás után teljesen váratlanul megkereste Surján László, a leendő népjóléti miniszter egy szóvivői állás ajánlatával, mondván: olyan egészségügyet és szociálpolitikát szeretne megvalósítani, amiért ő is dolgozott a műsoraiban. „Ezzel meggyőzött, bár azt nem tudtam, hogy pontosan mire is vállalkozom” – ad magyarázatot Juhász Judit arra, miért állt át a barikád másik oldalára.

1990 őszén Feledy Péter az Ablak című műsorba invitálta egy gyermekkori oltások problémáját feszegető riport miatt, a terveket azonban felülírta az aznap kezdődött taxisblokád. A népjóléti tárca szóvivőjének így a meghívott vendégek után kénytelen-kelletlen szintén nyilatkoznia kellett a blokádról. Ez olyan jól sikerült, hogy az akkori miniszterelnök, Antall József felajánlotta neki a kormányszóvivői pozíciót. Elsőre visszautasította, mondván, hogy csak a jelenlegi szakterületén van igazán otthon, néhány hónappal később azonban mégis beadta a derekát.

Ima a frekvenciáért

Jelenleg két vallási tematikájú rádió működik az országban. A Magyar Katolikus Rádió indulása után az volt a terv, hogy egyesül vele az Egri Katolikus Rádió, az egri érsekség azonban úgy döntött, hogy tovább működteti a rádiót, de a névhasonlóság miatt a Szent István rádió nevet adták az adónak.
A Mária rádió már a 90-es évek vége óta próbálkozott a frekvenciapályázatokon, de rendre hiába. 2005 végén nem teketóriáztak tovább, és megvásárolták a vallásos hangvételtől igen távol álló Rádió Extrémet. Az ORTT döntés-előkészítő bizottsága egyébként nem támogatta a rádió programstruktúrájának drasztikus megváltoztatását, s új pályázat kiírását javasolták. A médiahatóságon azonban átment a döntés, s a frekvencián azóta – az alapítók meghatározása szerint – „imádkozó rádió” működik.

Összességében szép emlékeket őriz négyéves munkájáról, a miniszterelnök betegségével kapcsolatos sajtóreakciók azonban kifejezetten megviselték. „Rendszeres téma volt, hogy mennyibe kerül Antall József gyógykezelése, 1994 legelején pedig már arról érdeklődtek, hogy mikor költözik ki a miniszterelnök özvegye az állami rezidenciáról” – emlékszik vissza Juhász Judit.

A kormányváltás után egy évig szabadúszó újságíróként dolgozott. 1995-ben megkereste a Westel Rádiótelefon Kft. első embere, azzal az ajánlattal, hogy legyen a cég pr-igazgatója. Eleinte idegenkedett az ötlettől, mert távol állt tőle a telekommunikáció, de hamar kiderült, hogy a kapcsolatépítés és a szponzoráció lenne a reszortja. Különösen az utóbbi tűnt vonzónak, hiszen komoly szponzori pénzek felett rendelkezett a mobilos cég, ezért elvállalta a felkérést.

Kereszttűzben

Épp csak megmerítkezett a versenyszférában, amikor a Magyar Rádió frissen kinevezett elnöke, Hajdú István a műsorokért felelős alelnöki pozícióba invitálta. Az elnök négyéves mandátuma lejártával – azóta már tudjuk, hogy hagyományteremtő módon – nem sikerült a közalapítvány kuratóriumának új elnököt választania, így Juhász Judit lett a rádió első embere. Csakhogy hiányoztak a rádió irányításához elengedhetetlen jogosítványai, nem volt például munkáltatói jogköre. Ezt csak tetézte, hogy hatalmas politikai kereszttűzben kellett végeznie a munkáját.

Az utolsó csepp az volt a pohárban, amikor nem akarta meghosszabbítani a Vasárnapi Újság főszerkesztőjének lejáró mandátumát, de Kondor Katalin, a Kossuth akkori adófőszerkesztője szembeszegült vele. „Az ORTT visszatartotta a nekünk járó sugárzási díjat, csak eszköz voltam a rádióért folytatott harcban” – idézi fel az akkori helyzetet Juhász Judit. Emiatt távozott a rádiótól.

Vallási is, meg nem is

Tudta-e…?

Lengyelországban több katolikus rádió működik, s közülük a Radio Maryja nevet viselő az ötödik leghallgatottabb az országos adók között.

Ezután az Egri Katolikus Rádió elindításában segédkezett, majd 2001-ben őt kérték fel a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Sajtóirodájának vezetésére. Ez már nem szóvivői munka volt, hanem elsősorban az egyház kommunikációs tevékenységének irányítása. Ekkoriban indított például az egyház először óriásplakát- és dm-kampányt.

Az egri rádió sikerén felbuzdulva szerettek volna egy országos rádiót is. Elhatározták, hogy megvárják a digitális technika megjelenését, de ez túl távoli célnak bizonyult. Ezért kapóra jött, hogy sikeresen pályáztak a Petőfi rádió egykori középhullámú frekvenciájára. 2004-ben megkezdhette adását a Magyar Katolikus Rádió.

A rádió vezérigazgató-helyettese, Juhász Judit szerint nemzetközi szinten is egyedülálló a vállalkozásuk. Pályázatukat ugyanis nem vallási, hanem közszolgálati rádió működtetésére adták be. Előbbi esetén ugyanis a műsoridő 51 százalékában kifejezetten vallási műsorokat kellene adniuk. „Nem a térítés a célunk a rádióval, hanem az, hogy bemutassuk azokat az értékeket, amelyeket az egyház képvisel” – világítja meg a közszolgálati besorolás okát a vezérigazgató-helyettes. Így sokkal szélesebb hallgatói réteghez tudnak eljutni, mert a műsoridőnek csak 10 százalékát teszik ki a vallási műsorok.

A sztereotípiákkal ellentétben Juhász Judit úgy látja, hogy fiatal hallgatókra is számíthatnak. Egy friss kutatás szerint 60 százalékuk érdeklődik a vallásos gondolkodás iránt. Ezért például rendszeresen van pop- és rockzenei műsoruk. Itt is felmerül persze a már említett „Csiszár Jenő-probléma”, azaz nehéz egyszerre szólni a fiatalokhoz és a hallgatói kör zömét kitevő idősebbekhez is. A rádió vezetője szerint erre a várva várt digitalizáció a megoldás. Akkor akár külön csatornájuk is lehet a 25 év alattiaknak.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Megszólalt Havas Henrik

Miniature figures near Bitcoin physical coin. Futures on Bitcoins increased by more than 20% after their American debut on the Chicago Cboe Futures Exchange.  (Photo by Manuel Romano/NurPhoto)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.