Jellemző például, hogy a legtöbb cégnél a tréningeket a hét végéhez időzítik, s ez jelentősen csökkentheti hatékonyságukat. A péntek délután elkezdődő felkészítő tanfolyamokra fáradtan érkeznek a dolgozók, s másnap már csak a foglalkozások végére várnak, hogy minél hamarabb hazamehessenek, családjukkal együtt lehessenek. Sok cég nem engedi meg, épp a munkaidő jobb kihasználása érdekében, hogy ezeket a tréningeket hét közbe szervezzék. Pedig hatékonyság szempontjából lehet, hogy ez lenne a célszerű.
A tréningekkel kapcsolatos másik tapasztalat, hogy a résztvevők kisebb jelentőséget tulajdonítanak az itt megszerezhető ismereteknek, mint az iskolákban megkapott vagy megkapható tudásnak. A tréningeken szerzett ismereteknek csak csekély hányadát hasznosítják a résztvevők mindennapi munkájukban. A tapasztalatok szerint leginkább azokat az ismereteket fogadják be, amelyeket nem csupán szűk szakterületükön, hanem a mindennapi élet más terepein is hasznosítani tudnak. Ezért népszerűek például a tárgyalási technikákkal, kommunikációs módszerek fejlesztésével foglalkozó továbbképzések.
Szakjogász: Nem igaz, hogy a javítóintézet a börtön egy formája
A kormány a nemzetközi gyermekjogi normákat és a hazai joghagyományt is megsérti azzal, hogy a javítóintézeteket összemossa a börtönökkel, holott a javítókban nem bűnözők, hanem traumatizált gyerekek élnek – mondta lapunknak Katonáné Pehr Erika, a Gyermekjogi Civil Koalíció vezetőségi tagja.
