Üzleti tippek

Adó: ami változott

admin
admin

2006. 02. 03. 07:00

Évkezdetkor kötelező áttekinteni az adórendszer változásait. Az elmúlt esztendő elég mozgalmas volt ahhoz, hogy egy ilyen összegzést megtöltsünk tartalommal.



A főbb változások:

• Kereshető adatbázist helyeztek el az APEH honlapján az üzleti kapcsolatok biztonsága érdekében.
 
• Egyéni adó- és járulékbevallás elektronikus úton történő adatszolgáltatásának folyamatos bevezetése.

• Az áfa általános kulcsa 5 százalékkal csökken.

• Visszaállították a kivetéses adózást az importáfában
10 százalékos adókulcsot vezettek be a társasági adóban, melyet az adóalap első 5 millió forintja után kell megfizetni.

• 100 ezer forintra nő a kis értékű tárgyi eszközök értékhatára.

• Megszűnt a társaságoknak kifizetett osztalék után a forrásadó.

• Megszűnt a magyarországi offshore státusz 2005. december 31-étől.

• Az elszámolt helyi iparűzési adó teljes összege levonható.

• Az alultőkésítési szabály alkalmazásakor minden olyan tartozást figyelembe kell venni, amely alapján a vállalkozás kamatot fizet.

• 100 millió euró összeghatárig nem kell kérelmet benyújtani a fejlesztési adókedvezményre.

• A fiatal pályakezdők Start-kártyát válthatnak ki, amely a foglalkoztatójukat járulékcsökkentésre jogosítja.

A 2005. év elején összeült Adóreform Bizottság kétségkívül izgalmas heteket hozott az adószakértők és vállalkozók munkával teli első fél évébe, csak az a sajnálatos, hogy igazi hatással nem volt a gyakorlati életünkre. Az adórendszer teljes átstrukturálása és egyszerűsítése, azaz a „reform” végül is eljövendő feladat maradt, csak az igyekezet ne lankadjon…

Született viszont egy öt évre szóló adó- és járulékcsökkentési program, mely nem kisebb célokat szolgálna, mint az igazságosságot, a méltányosabb közteherviselést, a legális foglalkoztatás bővítését, illetve a gazdaság kifehérítését.

Nézzük, hogyan is sikerült ennek első lépéseit megoldania a jogalkotóknak a kis- és középvállalkozások szempontjából!

Elektronikus úton, de csak lassan

2005 májusától az üzleti kapcsolatok biztonságosabbá tétele érdekében új szolgáltatással bővült az APEH honlapja, hiszen törvény írja elő ezentúl, hogy az áfaalanynak minősülő, adószámmal rendelkező adózók nevét (elnevezését) és adószámát közzé kell tenni az interneten. Egyszerű keresési lehetőséggel ezentúl bárki ellenőrizheti, hogy helyes adatokat kapott-e üzleti partnerétől.

Megszűnik a nyugdíjbiztosítási szervek számára kötelező adatszolgáltatás, de helyébe egy havi rendszerességű egyéni adó- és járulékbevallás lép. Mivel ez hatalmas adattömeg befogadására kötelezi az adóhatóságot, logikusnak látszott elektronikus úton történő adatbeküldést előírni. Gond csak az elektronikus eljárás regisztrációjával kapcsolatban merült fel, hiszen az okmányirodák nem voltak felkészülve nagyszámú ügyfélkapu nyitására. Éppen ezért csak részlegesen, meghatározott (például havi, illetve negyedéves bevallás benyújtására kötelezett) adózók számára írja elő kötelezően a törvény 2006 második negyedévétől az elektronikus úton való adatszolgáltatás teljesítését. A többi adózónak az elektronikus azonosító megszerzéséhez folyamatos regisztrációt tettek lehetővé 2007. január elsejéig.

Az áfacsökkenés a sláger

Alighanem az egyik leghamarabb ismertté vált adóváltozás az általános forgalmi adó általános kulcsának ötszázalékos csökkentése, jóllehet ez az árakban annyira nem érzékelhető, pedig inflációcsökkentés is a célja. A legtöbb termék esetében ez a csökkenés 2006. január elsejétől alkalmazható, az üzemanyagokat terhelő áfa csökkenés már 2005 októberében életbe lépett.

Néhány terméknél (alkoholos termékek, üzemanyag, dohányárú) az állam más adók növelésével kívánja kompenzálni így kiesett bevételét.

Az öt százalékpontos csökkentés leginkább a folyamatos termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás esetén okozhat gondot, hiszen figyelni kell a 2006. évre átnyúló, illetve az előre fizetett összegekre. Ugyanakkor az előző évre vonatkozó jóváíró számla esetén nem szabad abba a hibába esni, hogy már az új, alacsonyabb kulcsot alkalmazzuk, hiszen 2005. évi számlát írunk jóvá, így azonos a teljesítés időpontja.

A visszaállított kivetéses adózás az importáfa terén 2005. július elseje után már érvényben volt, és csak bizonyos, egyébként igen szigorú alanyi és tárgyi feltételek esetén lehetséges, hogy a vámhatóság engedélyével rendelkező adóalanyok importáfájukat önadózással számolják el. Az ilyen megbízható vámadósok azonban elveszítik ezt a lehetőségüket, ha a vámhatóság visszavonja a kiadott engedélyt.

Nem visszamenőleges hatályú az államháztartási támogatások miatti arányosítási kötelezettség megszűnése, ami azt jelenti, hogy csak a 2005. december 31-ét követő beszerzésekre és igénybe vett szolgáltatásokra kell először alkalmazni.

Sávosodás, osztalékkifizetés

A társasági adó terén a legszembetűnőbb változás a 10 százalékos sávos kulcs bevezetése volt, a versenyképességet javítandó. Az adózónak, aki megfelel a feltételeknek, csak tíz százalék társasági adót kell fizetnie az adóalap első 5 millió forintja után, a fölött pedig 16 százalékot.

Természetesen ez a lehetőség feltételekhez van kötve: az adózó legalább egy főt foglalkoztat és biztosítottait tekintve legalább az adóév elején érvényes minimálbér másfélszerese után vallott be járulékot (a leghátrányosabb helyzetű kistérségben elég a minimálbér), valamint nem érvényesít más társaságiadó-kedvezményt. Ez a mínusz hat százalék de minimis támogatásnak minősül, így a szállítással és mezőgazdasági termékek előállításával, feldolgozásával, illetve értékesítésével foglalkozó vállalkozások nem élhetnek a lehetőséggel.

Sok vállalkozást érintő változás, hogy 2006. január elsejétől a kis értékű, egy összegben leírható tárgyi eszközök, vagyoni értékű jogok és szellemi termékek értékhatára nettó 50 ezer forintról 100 ezer forintra növekszik. Ez az értékcsökkenés az adótörvény szerint is elismert értékű, így nem fogja megnövelni a társaságiadó-alapunkat.

Már az Európai Unióhoz való csatlakozásunktól érvényesült az uniós társaságnak kifizetett osztalék esetén az úgynevezett „anya-leány irányelv”, amely lehetővé tette a vállalkozásoknak az osztalékkifizetést a forrásadó levonása nélkül. Ezt az adómentességet terjesztették ki 2005. július elsejétől a svájci illetőségű társaságoknak fizetett osztalékokra is. Ez, mi tagadás, „ éppen kapóra jött” a státuszukat 2005. december 31. után elvesztő magyarországi offshore cégeknek. Mivel az osztalékadó ez év január elsejétől megszűnt, csak arra érdemes figyelnünk, hogy a 2005-ben le nem vont osztalékadó feltételei végül is teljesültek-e, mert ha nem, akkor azt utólag bizony meg kell fizetnünk.

Offshore, iparűzési adó

A külföldön tevékenységet végző társaságok offshore státuszának megszűntével kikerül az adótörvényből a kedvezményes, 4 százalékos társaságiadó-kulcs, amit eddig csak ők fizettek. A gyakorlat azt mutatja, hogy mégsem csökken számottevően az offshore cégek száma Magyarországon, amit az is segít, hogy kikerül a helyi iparűzési adó alapjából a kamat- és jogdíjbevétel. Ugyanakkor 50 százalékos kedvezményt kaptak a társasági adóra vonatkozóan, ez effektíve 8 százalék adóterhet jelent számukra.

Jóllehet a perek még nem értek véget, a gyakorlat világosan mutatja, hogy a magyar társaságoknak be kell fizetniük a helyi iparűzési adót. Az e körül kialakult vita igazi színfoltja volt a 2005. esztendőnek, amiben még társra is akadtak a magyar cégek olasz kollégáik személyében.

Adófizetői szempontból rossz hír, hogy az olasz iparűzési adó ügye az Európai Bíróság előtt lassan eldőlni látszik, mégpedig az állam javára – ha lehet így fogalmazni –, viszont 2006. január elsejétől a ráfordításként elszámolt helyi iparűzési adót a magyar cégek teljes összegben levonhatják társasági adójuk számításakor az adózás előtti eredményből.

Alultőkésítés, fejlesztési kedvezmény

Ugyancsak január elsejétől, az alultőkésítési szabály alkalmazásakor a kötelezettségek esetében figyelembe kell venni ezentúl minden tartozást, ami után a vállalkozás kamatot fizet, ebbe a cash pooling (azaz a csoportos számlavezetés) rendszerében felszámított kamat is beleértendő. Az ilyen, általában rövid lejáratú likviditási kölcsönök ezután nem maradhatnak ki, de az már nem változott, hogy a saját tőke háromszorosán felüli kötelezettségek kamatával kell megnövelni az adózás előtti eredményünket.

Év közben fogadta el az országgyűlés, 2005. július elsejétől érvényes a fejlesztési adókedvezményt érintő változás. E szerint csak akkor kell kérelmet benyújtani a Pénzügyminisztériumhoz a fejlesztési adókedvezmény érvényesítésére, ha a beruházás értéke (figyelembe véve a támogatható immateriális javak értékét is) meghaladja a 100 millió eurót. Az összeg kiszámításánál figyelembe kell venni a megelőző két évben létrejött, a jelenlegi fejlesztéshez szorosan kapcsolódó (egyazon célt szolgáló) beruházásokat is.

Adóztatott adó, Start-kártya

Az adóváltozások hosszabb távú terveit tükrözi a társadalombiztosítási járulék 2006-ban változatlan 29 százalékos mértéke. Csak a későbbiekben csökken ugyanis, méghozzá két ütemben: 2007-től három százalékkal lesz kevesebb, majd 2009-től újabb két százalékkal 24 százalékra csökken. Béren kívüli juttatások esetén azonban a törvényi 400 ezer forint korlát feletti összegre 2006. januártól meg kell fizetni a 29 százalékos tb-járulékot, méghozzá a 44 százalék személyi jövedelemadóval növelt összeg után. Tulajdonképpen adót fizetünk az adó után.

Fontos segítség a pályakezdő fiatalok elhelyezkedésében a 2005. október 1-jétől kiváltható Start-kártya nevű hatósági igazolvány, mely a munkaadók által fizetett járulékterhet engedi csökkenteni. Aki érvényes Start-kártyával rendelkező pályakezdőt foglalkoztat, azt a munkaviszony első évében 15, a második évben pedig 25 százalék járulékfizetési kötelezettség terheli a 3 százalékos munkaadói és 29 százalékos foglalkoztatói társadalombiztosítási járulék helyett. A kedvezmény érvényesítésének nem feltétele a munkaviszony időtartama, illetőleg határozott vagy határozatlan idejű jellege.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.