Mely pályázatok voltak a legnépszerűbbek a kis- és középvállalkozások körében a teljes Nemzeti Fejlesztési Terv keretében?
Névjegy – Egyed Géza
41 éves, nőtlen. Iskolai végzettsége: Hochschule für Ökonomie, Berlin
Nyelvtudás:
angol (felső), német (felső), orosz (alap)
Kedvenc Film: „Ifjúkorom kedvenc filmje a Hair volt. Manapság például Almodovar filmjei tudnak becsalni a moziba”.
Zene:
„Zenei mindenevő vagyok Saint Germaintől a Doors-ig terjed a spektrum”
Hobbi:
„Rajongok a veteránautó-versenyekért, szeretek túrázni, jókat enni-inni jó társaságban”
Négy pályázati ablak örvendett különösen nagy népszerűségnek. A műszaki-technológiai háttér fejlesztésére (GVOP 2.1.1) összesen 27 milliárd forint állt rendelkezésre, azonnal ki is merült; összesen 6 ezer pályázatot fogadtunk be. A nagy sikerre való tekintettel azonban újra kiírtuk a pályázatot, most zárult le a második szakasza 6,3 milliárd forint plusztámogatással. A vállalati kutatás-fejlesztési, innovációs tevékenység (GVOP 3.3.3) 1,5 milliárd forintos keretére idáig mintegy 200 pályázat érkezett be. Nagy siker volt az úgynevezett spin-off vállalkozások pályázata is (GVOP 3.3.1), amely az induló technológia- és tudásintenzív mikrovállalkozások innovációs fejlesztését célozta: 300 pályázat érkezett a 3,1 milliárd keretösszegre. Végezetül az ISO minőségbiztosítási rendszerek bevezetését említeném (GVOP 2.1.2), amit 1,9 milliárd forinttal támogattunk.
Az Európai Unió mellett a nagyvállalatok is egyre intenzívebben támogatják a kkv szektort. Ennek egyik példája a hazai és nemzetközi nagyvállalatok által támogatott Üzlet&Siker Minősített Vállalkozás pályázat is. Ennek idén része egy olyan milliós értékű audit szolgáltatás is, amely közvetlen visszacsatolást ad a pályázónak versenyképességére vonatkozóan, és ha kell, változtatási javaslatokat fogalmaz meg a számára. Mi a véleménye egy ilyen versenyképességi pályázatról?
Én minden olyan kezdeményezésnek örülök, amely a versenyképes gazdaság megteremtését a kkv szektor fejlesztésében is látja. A kétféle pályázati modell között ugyanakkor különbséget kell tenni. Nyilvánvaló, hogy a magángazdaság játékosainak elsődleges célja a piacszerzés szolgáltatásaik és termékeik számára alkalmas beszállítók felkutatása, individuális profitérdekek mentén, ami persze közvetve jó az adott ország gazdaságának is. Az uniós pályázatok elsődlegesen és közvetlenül a tagállamok kkv szektorának versenyképességet fejlesztik az összeurópai gazdasági növekedés érdekében. Ez komoly elvi különbség: az Unió nem támogat, hanem fejleszt. Ezzel együtt azt gondolom, hogy a kkv-k és a nagyvállatok együttműködésében Magyarországon még óriási tartalékok vannak, ez kölcsönös előnyökkel jár nemcsak a piaci szereplők, hanem az egész magyar gazdaság számára is.
Ön a bankszektorból érkezett a közigazgatásba, egy évvel a választások előtt, gyakorlatilag a korábbi jövedelme tizedéért. Miért érezte úgy, hogy váltania kell?
A történet nagyon egyszerű: megkeresett egy fejvadász cég, és hagytam magam rábeszélni a feladatra. Egyrészt kalandvágyból, másrészt elhivatottságból. Bármilyen furcsának hangzik, de szeretném a 17 év bankári tapasztalatait makroszinten, a köz javára hasznosítani.
Ezt eddig hogyan sikerült elérnie a GVOP területén?
Például olyan számítás- és pénzügytechnikai fejlesztéseket indítottunk be, amelyeket a bankok használnak. Elektronikusan összekapcsoljuk a közreműködő szervezet és a Magyar Államkincstár, valamint az APEH és a VPOP közötti adatokat, hogy a köztartozás ellenőrzése így történjen. Vagy a webalapú számlakitöltő program segítségével a pályázó hamarosan otthon le tudja ellenőrizni, hogy az elszámolása formailag tökéletes-e. De a folyamatszervezés mellett említhetném a szemléletváltást is. Azt szeretném elérni, hogy a pályázó azt érezze: a GVOP lényegében pénzügyi szolgáltatás. Ennek részeként drasztikusan csökkentjük az adminiszrációs terhet, a házon belül olyan rendszert alakítottunk ki, amely jobban nyomon követhetővé teszi a munkafolyamatokat, jobban támogatja a rendszer és a pályázó közötti kapcsolattartást.
Ha már a szemléletváltást szóba hozta: a magas olajár nyomán egyre többet olvasni arról, hogy az emberiségnek néhány évtizeden belül át kellene térnie a fosszilis energiahordozókról egy másfajta energiahordozóra. Ön szerint bekövetkezhet-e gazdasági világválság nélkül ez az áttérés?
Én optimista vagyok. Szerintem az emberiség képes tanulni a tapasztalatokból, erre számtalan példa van. Másrészt szerintem minden bizonnyal közgazdaságilag létezik egy olyan fosszilis energiahordozó árszint, mondjuk 100 dollár per hordó olaj, ahol a globális rend fenntartásában érdekelt politikai és gazdasági hatalmak, kormányok már felismerik, hogy a tartósan magas olajár jobban szétzilálná a gazdasági rendet, mint egy új energiahordozó bevezetésével járó költségek…
Kérdés, hogy létezik-e ilyen új típusú energiahordozó.
Bár nem vagyok szakértő, de hajlamos vagyok elfogadni azt, hogy igen. Szerintem a világ egyes laboratóriumaiban már működnek újfajta technológián alapuló berendezések, például vízből hidrogént előállító szerkezet, amely több energiát ad, mint amennyit bele kell tenni. Csak éppen a gazdasági-politikai erők valószínűleg egyelőre még az alapvetően fosszilis energiára alapuló gazdasági rendben érdekeltek. Ha viszont tovább drágul az olaj, előbb-utóbb valamely vezető (olajban szegény) hatalom – pusztán gazdasági racionalitásból – a folyamat élére fog állni, és sokan követik majd. Nem tartom kizártnak, hogy a kezdő lépést akár az Európai Unió fogja megtenni.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe – kisebb korrekciók után – ismét történelmi csúcsokat döntöget, a régiós piacokhoz képest messze a legmagasabb ütemben. Mit gondol, meddig tarthat még a tőzsdeboom?
Ha elfogadom azt a nézetet, hogy a „forró tőke” áll a növekedés mögött, akkor reálisnak tűnik október–november folyamán kisebb korrekció, profitkivét. A nagy befektetési alapok általában novemberben zárják a pénzügyi évet, és ez szerintem 10–15 százalékos csökkenéshez vezethet a jelenlegi szintről.
