A Gazdasági és Közlekedési Miniszter rendelete szerint a vendéglátóhelyeken a szervízdíj az általános forgalmi adót is tartalmazó árlapon feltüntetett összeg maximum 15 százaléka lehet, de bevezetése nem kötelező.
A szállodaszövetség elnöke szerint a vendéglátóipari vállalkozások mintegy 95-96 százalékánál a felszolgálási díj bevezetése egyértelműen akkora áremelést jelentene, amely csökkentené a fizetőképes keresletet.
Niklai Ákos szerint várhatóan a budapesti magasabb szintű szállodák és éttermek élnek majd a lehetőséggel, de leginkább az önálló vendéglátóhelyek profitálnak majd belőle. A felszolgálási díj révén ugyanis a munkáltató jobban meg tudja fizetni a vendéglátásban közvetlenül közreműködőket, döntésétől függően nemcsak a felszolgálók, hanem a személyzet többi tagja is részesülne belőle.
A magasabb kategóriájú szállodák és éttermek árréstömege lehet akkora, hogy akár a felszolgálási díj is belefér, de olyan a vendégkör is, hogy azt hajlandó megfizetni – magyarázta Niklai Ákos.
A vendégeket a leendő szervízdíj esetleg eltántoríthatja a borravalótól, amelynek láthatóvá tételét az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló augusztus elseje óta hatályos törvény is segíti. Eszerint mind a felszolgálói díj, mind a borravaló adóterhet nem viselő járandóság.
Október elsejétől a felszolgálási díj járulékalapot képező jövedelemnek minősül, amely után a foglalkoztató az általános szabályoktól eltérően 15 százalékos nyugdíjbiztosítási járulékot fizet, s ez magában foglalja a nyugdíjjárulékot is, azután magánnyugdíj-pénztári tagdíjat nem kell fizetni – derül ki az adóhatóság közleményéből.
A járulékot, illetve a fizetési kötelezettséget a foglalkoztatónak havonta kell megállapítani, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig befizetnie és a rá egyébként vonatkozó havi, negyedéves, éves bevallásában bevallania.