Az ülést követő sajtótájékoztatón az államtitkár elmondta, hogy még nem kapták meg a kínai féltől a búza kivitelére vonatkozó korlátozás feloldását, ám erre ígéretet tettek. Reményeik szerint ez a közeljövőben bekövetkezik.
Gilyán György elmondta: az együttműködést kiterjesztik az üzleti infrastruktúra kiépítésére, a befektetési és kereskedelemfejlesztési intézmények, valamint a pénzügyi, banki együttműködés fokozására is.
A két ország kereskedelmi forgalmában jelentkező milliárd dolláros nagyságrendű magyar deficit, strukturális okokból, a globális gazdaságban meghatározó multinacionális cégeken belüli munkamegosztásból fakad, és bilaterális külkereskedelmi szinten nem megoldható – mondta.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a Kínából érkező behozatal az idén az első félévben 1,85 milliárd dollár volt, több mint a duplája az előző év azonos időszakának. A magyar kivitel értéke január-júniusban 166 millió dollár volt, ami 35,3 százalékkal kevesebb, mint 2004 azonos időszakában.
A GKM adatai szerint Kínában magyar bejegyzésű tőkével több vegyesvállalat működik, ezek többsége azonban magyarországi kínai vállalatok befektetése. A befektetett tőke szerény mértékű, a statisztikai adatok szerint a Kínában lévő magyar beruházások összege 61 millió dollár.
Magyarországon mintegy 3.000 kínai alapítású cég működik. Ezek túlnyomó többsége ruha- és cipőkereskedelemmel foglalkozó kisvállalat, illetve étterem. A kínai statisztikai adatok szerint a Magyarországon lévő kínai befektetések értéke mintegy 120 millió dollár.
Ezek a felsőoktatási felvételi ponthatárai
Kihirdették a 2024-es felvételi több mint 120 ezer ember által várva várt ponthatárait.
