Kovács Zoltán, az IVSZ elnöke szerdán Budapesten sajtótájékoztatón elmondta: az ekho bevezetése a tudásmunkások (knowledge worker) – például a hardver- és szoftver tanácsadók, számítástechnikusok, mérnökök – körében nagy lépés lenne a tudásgazdaság kifehérítésében, s több tízezer munkavállalót és ezek munkaadóit szabadítaná meg a mindennapi elszámolási gondjaitól.
Az informatikai és infokommunikációs (IKT) szektor helyzetéről az elnök elmondta: nehezen alakul ki az exportképes kis- és közepes magyar vállalkozások köre, annak ellenére is, hogy a külföldi tőke elsősorban a high tech iparba és a szolgáltatási szektorba áramlik.
Hozzátette: míg az IKT szektor a foglalkoztatottak 5,76 százalékát alkalmazza, e cégek export aránya eléri a 21,7 százalékot. Igaz, ez utóbbi nagy részét a multinacionális cégek bonyolítják le.
Kovács Zoltán kérdésekre válaszolva elmondta: Magyarországon az IKT piac 1400-1500 milliárd forint értékű, ebből 400 milliárd forint az informatikai szektorból származik. A szektorban 8000-9000 cég működik, s ezek a vállalatok a GDP-nek mintegy 10 százalékát állítják elő.
„Nem az a cél, hogy direkt órákat várakoztassuk a betegeket” – bejutottunk az ország egyik legforgalmasabb sürgősségi osztályára
Öt és fél óra az átlagos várakozási idő a Szent Imre Kórház sürgősségijén – és ez a budapesti SBO-khoz képest még jónak számít. A Tétényi úton megtapasztaltuk: valóban a kórházak sürgősségi osztályán jelenik meg a leglátványosabban az egészségügy összes betegsége.
