| Ami szóba kerülhet A pénzügyi ágazati szolgáltatások körében az alábbiak kerülhetnek szóba: • pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás, • biztosítási, biztosításközvetítői és biztosítói szaktanácsadói szolgáltatás, • befektetési, kiegészítő befektetési és árutőzsdei szolgáltatás, • lakás-takarékpénztárak által nyújtott szolgáltatás, • önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak tagsági viszonyához kötődő jogosultságok biztosítása. |
Az ilyen módon szolgáltatást nyújtók a fogyasztóknak a szerződési feltételeket kellő időben kötelesek valamilyen tartós adathordozón rendelkezésre bocsátani. Az adathordozó is az eszközök széles köréből kerülhet ki, csak legyen alkalmas arra, hogy hosszabb ideig adatokat tároljanak rajta, s azt változatlan formában megjelenítsék.
A szolgáltató köteles tájékoztatni
| Amit a telefonáló köteles elmondani Ami a legfontosabb, hogy ha a szolgáltató a fogyasztónak telefonon tesz szerződéskötésre ajánlatot vagy ajánlattételi felhívást, akkor, amint azt a törvény külön is kiemeli, annak megtétele előtt legalább a cég nevét, székhelyét és telefonszámát köteles közölni, valamint a fogyasztó figyelmét kifejezetten fel kell hívnia szerződéskötési szándékára. Amennyiben az ajánlat vagy ajánlattételi felhívás közléséhez a fogyasztó kifejezetten hozzájárul, akkor a telefonon bejelentkező szolgáltató az alábbiakról köteles tájékoztatást adni: – a telefonon bejelentkező személy nevéről és a szolgáltatóhoz fűződő viszonyáról, – a szerződés tárgyának lényeges jellemzőiről, – az ellenszolgáltatásról, beleértve a szolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb fizetési kötelezettségeket is, illetve a díjkalkuláció alapjáról (amennyiben az ellenszolgáltatás pontosan nem állapítható meg), – az ellenszolgáltatáson kívüli, a fogyasztót terhelő egyéb fizetési kötelezettség (ideértve az adókat) felmerülésének lehetőségéről, – a fizetés és a teljesítés feltételeiről, – a elállási-felmondási jogról, az elállási-felmondási jog gyakorlásának feltételeiről, módjáról és jogkövetkezményeiről; továbbá arról a címről (elektronikus levelezési címről, telefaxszámról), amelyre a fogyasztó elállási-felmondási nyilatkozatát küldheti, – arról, hogy a fogyasztó kérése esetén további tájékoztatást kap, illetve ezen további tájékoztatás jellegéről. |
Nos, éppen ezért szigorú tájékoztatás normák terhelik a szolgáltatót. A fogyasztó szerződéskötésre irányuló jognyilatkozatát megelőzően, kellő időben kell – többek közt – tájékoztatással szolgálnia a szolgáltató cégnevéről, székhelyéről, fő tevékenységi köréről, cégjegyzékszámáról vagy bírósági nyilvántartásba vételi számáról, a fogyasztóval való kapcsolattartás címéről, a szolgáltató tevékenységét engedélyező vagy a szolgáltatót nyilvántartó felügyelő hatóság nevéről, székhelyéről.
Emellett a szerződés tárgyának lényeges jellemzőiről, köztük az ellenszolgáltatásról, beleértve a szolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb fizetési kötelezettségeket is, továbbá az ellenszolgáltatáson kívüli, a fogyasztót terhelő egyéb fizetési kötelezettségekről, adókról, sőt a szolgáltatáshoz kapcsolódó eszközök esetleges különleges kockázatairól is. Ezen túl az elállási-felmondási jogokról, ezen belül különösen arról az elektronikus levelezési címről vagy telefaxszámról, amelyre a fogyasztó elállási-felmondási nyilatkozatát küldheti.
A fogyasztó indok nélkül elállhat
A törvény másik testes része az elállási-felmondási lehetőségeket tárgyalja. Erre szükség is van, hiszen az elektronikus szerződéskötési lehetőségek nyomán nyilván jelentős számban születnek majd kellően át nem gondolt megállapodások. Nos, a törvény a fogyasztó számára főszabályként a 14 napon belüli indoklás nélküli elállást biztosítja. Igaz, bizonyos rövid távú szerződések esetén, mint amilyen például az utasbiztosítás, ez nem áll, annál is kevésbé, mert mire a 14 napos határidő lejár, jó eséllyel a szolgáltatás is befejeződik. Káresemény esetén meg aligha valószínűsíthető a károsult elállása az őt megillető a „kártérítés elől”.
A fogyasztó elállási joga egyébként általában attól az időponttól számítható, amikor a szolgáltatótól a teljes körű tájékoztatást megkapta. Itt lényeges a teljes körűség, a részleges felvilágosítás után még nem kezd ketyegni a fogyasztó elállási ideje. Ez azért is fontos, mert az elállásra nyitva álló határidő lejárta előtt a szerződés tejesítése csak a fogyasztó kifejezett hozzájárulását követően kezdhető meg. De a határidő lejártát követően is csak olyan szolgáltatás ellenértékeként követelhető a fogyasztótól ellenszolgáltatás, amelyet kifejezetten megrendelt.
Nagy nyomás várható
Nem nehéz megjósolni, hogy a törvény nyomán nem csupán a magánszemélyekre, hanem a kisebb cégekre is fokozódó nyomás nehezedik majd. Annál is inkább, mert a kis apparátussal dolgozó vállalatok számára számos kedvező lehetőség nyílhat meg a távértékesítés révén, másrészt a technikai feltételek a kisvállalati körben jórészt adottak.
Szerencsére a törvényalkotó számos garanciaelemet épített a törvénybe. Az is valószínűsíthető ugyanis, hogy főként kezdetben jó néhány fogyasztó köt majd meggondolatlanul szerződéseket. Esetleg csak a kötés után szerez tudomást a korábbinál kedvezőbb lehetőségekről.
