Az elmúlt bő két esztendőben – többek között a WorldCom, az Enron, majd a Parmalat botránya kapcsán – világszerte megszaporodtak azok az esetek, amikor a tulajdonosok, a hitelezők vagy akár a szállítók megvádolták, sőt beperelték a vezetőket, akik véleményük szerint tönkretették az érintett vállalatot. Megugrott a kártérítési követelések összege is: az Egyesült Államokban a tőzsdei cégek menedzsmentje ellen indított részvényesi perek (évente mintegy 250) átlagos követelési összege 2003-ra 20 millió dollárra nőtt. A kilencvenes évek végén még 12 millió volt.
„Védekezésképp” Amerikában és immár az Európai Unióban (EU) is a fontosabb cégek menedzser-felelősségbiztosítást (D&O – directors & officers liabilitiy insurance) kötnek vezetőik tevékenységére. Utóbbiak közül sokan nem is vállalnak munkát ott, ahol nincs ilyen oltalom. A biztosítási védelem itthon is elkelne. Már csak azért is, mert a nemzetközi piacon is jelen lévő vagy külföldi részvényesek tulajdonában is lévő cégek vezetőit immár az EU-ból is lehet perelni.
Rossz szándék ellen nem véd
A menedzser felelősségbiztosítás ajánlott…
…ha a cég részvénytársasággá alakul;
…ha az eredmények tartósan rosszak;
…ha vállalatfelvásárlásra, összeolvadásra van kilátás;
…ha pénzügyi befektető, kockázati tőkecég száll be a cégbe;
…ha a vállalat tőzsdére vagy privatizációra készül.
A menedzser-felelősségbiztosítás „korlátozott csodaszer”. A biztosítóknak amúgy is nagy tőkeerőre vagy nemzetközi viszontbiztosítási fedezetre van szükségük az ilyen üzletekhez, nem vállalhatnak parttalan kockázatot. A konstrukció a vezetők rossz döntése, hatásköri túllépés, hanyagság, félrevezető nyilatkozat vagy kötelességmulasztása miatt bekövetkezett károk ellensúlyozására nyújt kártérítést. Nem fizet viszont a vezető szándékos károkozása, bűncselekmény (például hűtlen kezelés, megvesztegetés) esetén. Ezek ellen elvileg bűncselekmény-biztosítás köthető, csakhogy ezt a magyarországi biztosítók általában kizárják. Csáki Gyula, a Generali-Providencia Biztosító csoportvezetője szerint épp a viszontbiztosítási fedezet hiánya miatt.
Kire, mennyiért, meddig?
Biztosítótól függ, hogy mely vezetőkre terjedhet ki a biztosítás. Az Ahico Biztosító például tájékoztatója szerint bármely vezető tisztségviselőre, ügyvezetőre, igazgatóra és a felügyelőbizottság (fb) tagjaira köt ilyet, sőt akár a jövőben belépő tisztségviselőket is automatikusan fedezetbe veszi. A Genereli-Providencia az igazgatóság és az fb testületére (egyénekre tehát nem) vállal oltalmat. Akad olyan hazai biztosító, amely a fedezetet a cég leányvállalatainak vezetőire is kiterjeszti, sőt a kártérítése magában foglalja a jogi védelem költségeit is.
A biztosítási díjat az Allianz Hungária Biztosító az igényelt kártérítési limit mértéke, az ügyfélcég mérete, működésének eredményessége, tartalékai, hosszú és rövid lejáratú kötelezettségei és esetleges tőzsdei jelenléte alapján szabja meg – sorolja Déri Katalin főosztályvezető. A Generali-Providencia többek közt a legutóbbi négy év mérleg- és eredménykimutatására kíváncsi, rövidebb múltú társasággal nem is szerződik.
A díjat mérsékelheti a biztosítandó cég által vállalt önrész, míg növelheti, ha tevékenységét kockázatosnak minősítik, ilyen például a pénzügyi szolgáltatást, a gyógyszergyártás. A nagy összegű kártérítési perek kockázata miatt jócskán „megdobja” a díjat, ha az adott vállalat tevékenysége az USA-ra vagy Kanadára is kiterjed. Utóbbi kockázat az Ahicónál külön választható, a Generali-Providencia ügyfelenként egyedileg vállalja.
Van időbeli korlát is: a biztosítók jellemzően maximum egy évre szerződnek. Persze a periódus rendre hosszabbítható. Ami a tényleges károkat illeti: a Generali-Providenciánál ilyen még nem volt, az Allianz Hungáriánál pedig úgy fogalmaztak: ebben az üzletágban ritkán van kár, akkor viszont nagy összegű.
Alacsonynak számít a limit
Noha a díjak a cégek egyedi jellemzőitől függnek, 100 millió forintos limitre átlagosan 6–9 millió forintnyi díj becsülhető, de kis méretű, kockázatmentes cég esetében akár csak negyed ekkora. Ritka a „csak” néhány százezer forintos éves díj: az éves költségek általában milliókkal kezdődnek.
A vezető magyar tőzsdei cégek limitigénye általában több milliárd forintos. Elméletileg nincs maximált limit – mutatott rá Csáki Gyula –, de a tapasztalatok azt mutatják: egy magyar vállalat több százmillió forintos kockázatát nehéz továbbporlasztani a viszontbiztosítási piacon. Orbán Éva, a piacvezető biztosítási brókernek számító Marsh Kft. osztályvezetője ugyanakkor felméréseik alapján elmondta: a magyarországi átlagos kártérítési limitekhez képest az ausztriai biztosítások kilencszeres, a németországiak tizennyolcszoros, de még a szlovákiaiak is átlagosan másfélszeres fedezetet kínálnak.
A magyar közepes- és nagyvállalatok – nyugati társaikkal ellentétben – általában szemérmesen hallgatnak arról: van-e ilyen típusú biztosításuk. Fehér holló a TVK Rt., amely már régebben közölte: az Allianz Hungáriával kötött all risk (mindenre kiterjedő) biztosítási keretszerződésének egyik eleme volt a menedzser-felelősségbiztosítás. Szakértők szerint a hazai TOP 100-ba tartozó vállalatok szinte mindegyikének, s mellettük még több száz magyarországi vállalatnak van ilyen biztosítása.
