Üzleti tippek

A lobbista nem korrumpál

admin
admin

2004. 11. 04. 17:02

Hazánk európai uniós csatlakozásával a magyar vállalatok, intézmények és civil szervezetek számára nem elegendő, hogy csak itthon érvényesítsék érdekeiket, az unió döntéselőkészítő, döntéshozó szerveihez is el kell jutniuk. Egy számukra eddig ismeretlen, s méreteiben is szokatlan intézményrendszerrel kell megküzdeniük, bár ez korántsem érte őket váratlanul.


Az Európai Unió intézményi rendszerét egyelőre csak ízlelgetik a magyarok, de többen tagjai már egy-egy nagyobb, s hivatalosan bejegyzett uniós lobbiszervezetnek.


Cikksorozatunk első részében az elméleti kereteket, az uniós lobbizás kialakulásának történetét, valamint az etikai szabályokat ismertetjük. Az egy hét múlva megjelenő írásban a lobbizás gyakorlati kérdéseit, a lobbiszervezeteket és a magyar tapasztalatokat vesszük szemügyre.


A lobbizás egy különös, a mindennapi ember szemében misztikusnak tűnő tevékenység, ezért az európai, és főként a kelet-európai kultúrkörben sokszor összemosódik a korrupció fogalmával. A valódi lobbista azonban nem korrumpál, hanem hosszadalmas, néha évekig tartó munkával győzködi az illetékeseket az általa képviselt érdek igazáról.


Emiatt a főként az angolszász országokban nagy hagyománnyal rendelkező tevékenységnek nagyon szigorú szabályai vannak, amiket pontosan azért dolgoztak ki, hogy a lobbisták és a megkörnyékezett hivatalnok becsületén ne essen folt. Legjobban Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban sikerült szabályozni a kérdést, ott, ahol évszázados hagyományai és bevett gyakorlata van az “érdekkijárásnak”.


Laza szabályozás az unióban


Az Európai Unióban a lobbistákkal folytatott kapcsolattartásnak nincsenek írásban rögzített szabályai. Mindez az unió felépítéséből adódik, mivel az EU egy többnemzetiségű, a különböző szervek helyi, regionális, országos és uniós szervek egyidejű működésén alapuló szervezet. A döntéshozatalban maga az EU fő szabályként a szubszidiaritás elvét alkalmazza, azaz a döntéseket mindig a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni. Azonban sok kérdés az összes döntéshozatali szinten végighalad, s egy-egy direktíva elfogadása előtt abba beleszólása van a különböző szinteken elhelyezkedő szerveknek. Ebből adódóan a lobbizás sem mindig közvetlenül Brüsszelben zajlik, hiszen egy szervezet érdekeit akár a helyi kormányzaton keresztül is képviselheti.


A szabályozás viszonylagos lazaságának másik oka, hogy az Európai Unió kifejezetten támogatja, hogy különböző szervezetek érvényesítsék érdekeiket. Ennek nagyon egyszerű az oka: az EU immár több mint 450 millió állampolgárral rendelkezik, miközben a hatalmasnak tűnő, 12 ezer fős brüsszeli apparátus – a tagállamok adminisztratív rendszeréhez viszonyítva – valójában rendkívül kicsi. Hasonló képet kapunk, ha a 732 tagú Európai Parlamentet vetjük össze a lakosságszámmal.


Tehát a hivatalos álláspont szerint a lobbistákkal folytatott párbeszéd megkönnyíti, hogy az uniós adminisztráció tagjai ne szakadjanak el a valóságtól, valamint értesüljenek a különböző érdekcsoportok álláspontjairól. Emiatt az EU támogatja, sőt kezdeményezi is a különböző lobbiszervezetek létrehozását. Erre jó példa a közösségi agrártermelők legnagyobb és legbefolyásosabb érdekképviseleti szervezete, a COPA létrehozása is.


Szigorú etikett


Az uniós lobbisták viselkedését és a kapcsolattartást, a lobbizás egyéb területeivel ellentétben, nagyon szigorú szabályok rögzítik. A viselkedési normákat külön szabályozzák az unió intézményei és a lobbista szervezetek, és mindkét fél külön etikai kódexet dolgozott ki ezeken a területeken.


Az uniós intézmények szabályai szerint a lobbistának hivatalos úton kell bejelentkezni, ami egy formanyomtatvány kitöltésével kezdődik, ezt követi a hivatalos időpont egyeztetés, amikor az érintettek felfedik, hogy milyen szervezet vagy cég megbízásából járnak el. Az akkreditációt az Európai Bizottság és az Európai Parlament főtitkári hivatala intézi. Az Európai Bizottság épületeibe és helyiségeibe az érdekérvényesítőknek vagy lobbistáknak nincs szabad bejárásuk. A bizottság alkalmazottai továbbá nem fogadhatnak el 150 eurónál nagyobb értékű ajándékot, de ha mégis, akkor jelenteniük kell elöljáróiknak, majd az ajándékot, vagy annak ellenértékét jótékonysági célra kell felajánlaniuk.


A legkedvezőbb gyakorlattal az Európai Parlament rendelkezik, de a legnyitottabb uniós intézmény is szabályozza a lobbisták tevékenységét. A lobbisták az évente megújítandó kitűző felmutatásával léphetnek csak be az Európai Parlament épületébe, amit ott tartózkodásuk során jól láthatóan viselniük kell. Ugyanakkor elvárás velük szemben, hogy ne hagyjanak kétséget afelől, hogy kinek és milyen céllal dolgoznak.


A képviselők esetében a magyar képviselők jogállására vonatkozó törvényhez hasonló szabályok érvényesek. Eszerint a parlament minden tagjának írásban kell nyilatkoznia szakmai tevékenységéről és jövedelméről, így a képviselői juttatáson túli jövedelmükről is. A viszonylag puha szabályt sok bírálat is érte: a kritikusok szerint ez egyáltalán nem jelent garanciát arra, hogy a képviselők valóban nem fogadnak el apróbb vagy nagyobb figyelmességeket.


A lobbiszervezetek az intézményekhez hasonlóan szabályozzák tagjaik tevékenységét, és az előírások megtartását szigorúan megkövetelik. A brüsszeli Lobbiszervezetek Európai Szövetsége (FELPA) tagjainak mindig fel kell fedniük magukat. Ezenkívül sem pénzadományokkal, sem más anyagi ellenszolgáltatásokkal nem környékezhetik meg az uniós tisztviselőket. Továbbá kötelezettséget vállalnak arra, hogy a tudomásukra jutott bizalmas információt fizetség fejében sem adják tovább.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.