Üzleti tippek

Adótipp: Fizessenek pénztárakba!

A munkáltatóknak érdemes munkavállalóik javára különböző pénztárakba befizetni, mert azok – bizonyos feltételek esetén – adómentesek. Mint ahogy a munkába járás megtérítése is.

1. Pénztári befizetések

A munkáltatók és a munkavállalók által is kedvelt juttatási formák a munkáltató által az alkalmazottja javára történő, meghatározott pénztárakba való befizetések, amelyek bizonyos feltételek teljesülése esetén adómentesek:
a) Így összeghatár nélkül adómentes a munkáltató által – a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint – a munkavállaló tagdíjának kiegészítéseként egyoldalú kötelezettségvállalás alapján a magánnyugdíj-pénztárba befizetett összeg.
b) A munkáltató által az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba munkáltatói hozzájárulásként fizetett összegnek a tárgyhónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó része ugyancsak adómentes.
c) A munkáltató által az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba, vagy önsegélyező pénztárba munkáltatói hozzájárulásként fizetett összegnek a tárgyhónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó része is adómentes.
d) Amennyiben a munkáltató egyaránt fizet munkáltatói hozzájárulást az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba, valamint önkéntes kölcsönös egészségpénztárba, vagy önsegélyező pénztárba, akkor az adómentes határ a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 130 százaléka.

2. A munkába járás megtérítése

A Munka törvénykönyve és az ide vonatozó rendelet előírásai alapján a munkáltató köteles a munkavállaló munkába járással kapcsolatos költségeinek egy részét megtéríteni. Munkába járásnak minősül a közigazgatási határon kívülről történő napi munkába járás és hétvégi hazautazás. A munkáltató költségtérítésének kötelező mértéke a bérlettel, vagy teljes árú menetjeggyel való elszámolás során vasúti közlekedés esetén a díj 86 százaléka, míg elővárosi vasút és autóbusz esetén a díj 80 százaléka.

A rendelet az autóval történő munkába járás költségeinek meghatározott részét is téríteni rendeli, többek között azokban az esetekben, amikor a munkavállaló lakóhelye és a munkahely között nem közlekedik tömegközlekedési eszköz, vagy a munkarend miatt a tömegközlekedési eszköz nem, vagy csak hosszú várakozással vehető igénybe.

Egy korábbi, de 2003-ban megerősített APEH iránymutatás szerint:
a) Nemcsak a rendeletben meghatározott mérték, hanem a bérletek, jegyek árának teljes megtérítése sem számít bevételnek a magánszemélynél, amennyiben a munkavállaló a bérletet, jegyet a munkáltatónak leadja.
b) Ha a munkáltató úgy téríti meg a költségeket, hogy a jegyeket, bérleteket nem kéri leadni, akkor az a munkavállalónál bevétel keletkezik. E bevétellel szemben költségként lehet elszámolni a bérlet, jegy teljes árát, ha a munkavállaló azt megvásárolja és az adó megállapításhoz való elévüléséig megőrzi.
c) Amennyiben a munkavállaló nem vásárol jegyet, bérletet, akkor azok árának 80, illetve 86 százalékát számolhatja el költségként, attól függően, hogy vonattal, vagy autóbusszal történő munkába járásra tekintettel kapott költségtérítést.

Ajánlott videó mutasd mind

Brexit: itt az újabb fordulat

Elfogadta szombat délután a londoni alsóház azt a módosító indítványt, amelynek célja a brit EU-tagság megszűnésének halasztása.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.