Üzleti tippek

Adótipp: Fizessenek pénztárakba!

admin
admin

2004. 10. 08. 00:00

A munkáltatóknak érdemes munkavállalóik javára különböző pénztárakba befizetni, mert azok – bizonyos feltételek esetén – adómentesek. Mint ahogy a munkába járás megtérítése is.

1. Pénztári befizetések

A munkáltatók és a munkavállalók által is kedvelt juttatási formák a munkáltató által az alkalmazottja javára történő, meghatározott pénztárakba való befizetések, amelyek bizonyos feltételek teljesülése esetén adómentesek:
a) Így összeghatár nélkül adómentes a munkáltató által – a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint – a munkavállaló tagdíjának kiegészítéseként egyoldalú kötelezettségvállalás alapján a magánnyugdíj-pénztárba befizetett összeg.
b) A munkáltató által az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba munkáltatói hozzájárulásként fizetett összegnek a tárgyhónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó része ugyancsak adómentes.
c) A munkáltató által az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba, vagy önsegélyező pénztárba munkáltatói hozzájárulásként fizetett összegnek a tárgyhónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó része is adómentes.
d) Amennyiben a munkáltató egyaránt fizet munkáltatói hozzájárulást az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba, valamint önkéntes kölcsönös egészségpénztárba, vagy önsegélyező pénztárba, akkor az adómentes határ a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 130 százaléka.

2. A munkába járás megtérítése

A Munka törvénykönyve és az ide vonatozó rendelet előírásai alapján a munkáltató köteles a munkavállaló munkába járással kapcsolatos költségeinek egy részét megtéríteni. Munkába járásnak minősül a közigazgatási határon kívülről történő napi munkába járás és hétvégi hazautazás. A munkáltató költségtérítésének kötelező mértéke a bérlettel, vagy teljes árú menetjeggyel való elszámolás során vasúti közlekedés esetén a díj 86 százaléka, míg elővárosi vasút és autóbusz esetén a díj 80 százaléka.

A rendelet az autóval történő munkába járás költségeinek meghatározott részét is téríteni rendeli, többek között azokban az esetekben, amikor a munkavállaló lakóhelye és a munkahely között nem közlekedik tömegközlekedési eszköz, vagy a munkarend miatt a tömegközlekedési eszköz nem, vagy csak hosszú várakozással vehető igénybe.

Egy korábbi, de 2003-ban megerősített APEH iránymutatás szerint:
a) Nemcsak a rendeletben meghatározott mérték, hanem a bérletek, jegyek árának teljes megtérítése sem számít bevételnek a magánszemélynél, amennyiben a munkavállaló a bérletet, jegyet a munkáltatónak leadja.
b) Ha a munkáltató úgy téríti meg a költségeket, hogy a jegyeket, bérleteket nem kéri leadni, akkor az a munkavállalónál bevétel keletkezik. E bevétellel szemben költségként lehet elszámolni a bérlet, jegy teljes árát, ha a munkavállaló azt megvásárolja és az adó megállapításhoz való elévüléséig megőrzi.
c) Amennyiben a munkavállaló nem vásárol jegyet, bérletet, akkor azok árának 80, illetve 86 százalékát számolhatja el költségként, attól függően, hogy vonattal, vagy autóbusszal történő munkába járásra tekintettel kapott költségtérítést.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Saudi soldiers stand guard as a Saudi air force cargo plane, carrying aid, lands at an airfield in Yemen's central province of Marib, on February 8, 2018. (Photo by ABDULLAH AL-QADRY / AFP)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.