Bár igen kicsi a valószínűsége, hogy magyar vállalatok az európai uniós piacon rövid időn belül erőfölényes helyzetbe kerülnek, és a közösségi versenyjog szigorát kellene elszenvedniük, a közösségi szabályozás előírásaival vállalati mérettől függetlenül illik tisztában lenni. A versenyjog területén várható változásokról dr. Sárai Józseffel, a Gazdasági Versenyhivatal Nemzetközi Irodájának vezetőjével beszélgettünk.
Három terület, ahol a vállalatok körében a közösségi versenyjog szabályokat fogalmaz meg:
1. Versenykorlátozó megállapodások,
2. Erőfölénnyel való visszaélés
3. Fúziók/vállalat-össze- fonódások területe.
A közösségi versenyjog vállalatokra vonatkozó szabályai általánosan megtalálhatóak az összes ország nemzeti versenyjogában is, így a magyar versenyjogban is. A társulási időszakban elvégzett jogharmonizáció eredményeképpen a magyar szabályozás jelenleg teljesen összhangban van a közösségivel, így a hazai vállalkozásoknak a csatlakozás miatt nem kell jelentős változásokra számítaniuk e téren.
Versenykorlátozó megállapodások
Versenykorlátozó megállapodásról van szó, ha egymástól független cégek ahelyett, hogy versenyeznének a piacon, együttműködnek, ami negatív a piaci versenyre nézve. Egyértelműen negatív hatású versenykorlátozó megállapodások például a kartellek, amikor a cégek árat egyeztetnek, vagy felosztják a piacot egymás között. Ilyenkor a fogyasztó nyilvánvalóan rosszul jár: a verseny hiánya pénzt vesz ki zsebéből, amely a kartelltagok zsebébe vándorol át.
Van azonban olyan versenykorlátozó megállapodás is, amely a versenyre ugyan hátrányos, de számos pozitív hatása is van: ilyen lehet például egy kutatás-fejlesztési megállapodások két vagy több cég között. Elképzelhető, hogy a vállalatok egyenként nem tudnának egy tőkeigényes kutatást megfinanszírozni, közösen viszont képesek azt megvalósítani. Egy gyógyszerkutatás esetében például a fogyasztó profitál abból, hogy az adott gyógyszer így elkészül. A fogyasztóra nézve előnyös lehet például egy szakosítási megállapodás is. Ilyenkor a cégek megállapodnak, hogy szűkítik kínálatukat és ez által a piaci választékot, ám szakosodnak egy-egy olyan területre, ahol hatékonyabban, a nagy volumenben való gyártás előnyeit kihasználva tudnak termelni.
A verseny szempontjából káros, ám a fogyasztóra nézve pozitív hatású megállapodásokat a cégek mentesíttethetik a versenyhatósággal a versenyjogi tilalom alól. Ilyenkor a versenyhivatal egyedi mentesítési határozatot hoz, amelynek birtokában a cégek biztosak lehetnek abban, hogy az általuk kötött üzleti megállapodás jogilag érvényes. A közösségi jogban a magyar joghoz hasonlóan mindeddig lehetett kérni ilyen egyedi mentességeket. Május elsejétől azonban a közösségi jogban ez a lehetőség megszűnik. A magyar jogban egyelőre még megmarad, ám a GVH is fontolgatja, hogy követi a közösségi szabályozást.
Erőfölénnyel való visszaélés
A versenyjogi szabályozás második fő területe az erőfölénnyel való visszaélés. Ilyenkor egy, a piacon monopol helyzetben lévő, vagy jelentős piaci erővel rendelkező cég a versenyt korlátozó vagy kizsákmányoló magatartást folytat. Ilyen lehet például a tisztességtelen beszerzési vagy eladási árak alkalmazása; a termelés, értékesítés, műszaki fejlesztés korlátozása a fogyasztó kárára, vagy egyenértékű üzletek esetén eltérő feltételek alkalmazása. A közösségi versenyjog az erőfölényt, illetve magának a monopóliumnak a létét nem tiltja, csak a vele való visszaélést.
Fúziók ellenőrzése
Ha két vagy több cég fúzionálni akar, akkor az egyes országok versenyjogának megfelelően, bizonyos forgalmi küszöbértékek fölött, a fúziót be kell jelenteni a versenyhatóságnak, amely megvizsgálja, hogy az összeolvadásnak a jövőben milyen hatásai lesznek az érintett piacon a versenyre.
A magyar jogban a versenyhivatal tízmilliárd forintos összforgalom, továbbá egyenként legalább 500 millió forintos forgalmi értéket elérő cégek esetében alkalmaz fúziókontrollt. A közösségi jogban ez a küszöb ötmilliárd euró árbevétel, világméretű forgalom, plusz legalább két cégnek egyenként minimum 250 millió eurós forgalmat kell lebonyolítania, és ennek legalább kétharmadát nem egyetlen tagállamban kell előállítani.
Május elsejétől hatályos az új közösségi szabályozás
Mentességi kritériumok:
– a megállapodás hozzájárul a termelés, forgalmazás, műszaki fejlődés előrehaladásához;
– az előnyökből a fogyasztók is részesülnek;
– a korlátozás arányos – túlzó szerződéses kikötéseket nem tartalmaz; és végül
– a versenynek bizonyos szinten fenn kell maradnia, azaz a korlátozás nem eredményezheti a verseny teljes megszűnését,
– a négy feltételnek egyszerre kell teljesülnie, mind a közösségi, mind a magyar versenyjog előírásai szerint.
Az egyedi mentesség megszűnése a közösségi jogban nem jelenti azt, hogy a mentességi kritériumok nem vehetők figyelembe. Ha két cég úgy véli, hogy megállapodásuk bár korlátozná a versenyt, ám megfelel mind a négy szükséges mentességi kritériumnak, nincs akadálya a szerződéskötésnek.
A jövőben tehát a cégeknek nincs arra lehetőségük, hogy elmenjenek a bizottsághoz, és előre kérjenek mentesítési határozatot. A bizottság vagy a közösségi jog alapján akár a magyar Versenyhivatal viszont vizsgálódhat az általa gyanúsnak tartott megállapodások terén. Ha úgy véli, hogy a megállapodás a közösségi versenyjognak ellentmond, a cégek még mindig érvelhetnek amellett, hogy bár a megállapodás tilalom alá esik, miért teljesül véleményük szerint a négy mentességi feltétel, és így nincs alapja a tilalom alkalmazásának. Megmaradnak viszont az úgynevezett csoportos mentességek. A bizottság szempontjából ezek előnye, hogy a cégek maguk alkalmazzák a megfelelő rendeleteket, ezek alapján kötnek szerződést.
Az eljárásjogi reform másik fontos eleme, hogy a tagállamok versenyhatóságai május elsejétől kötelesek közösségi jogot alkalmazni azon magatartásokkal szemben, amelyek érinthetik az országok közötti kereskedelmet. Eddig a közösségi jog alkalmazása nem volt kötelező.
Május elsejétől a fúziók esetében is új rendelet lép életbe. E szerint fúziós ügyeket vagy csak a nemzeti hatóság vagy csak a bizottság vizsgálhat. Ha az ügylet elér bizonyos küszöbhatárokat, akkor a közösségi, egyébként pedig a nemzeti hatóságok feladata fúziókontrollt gyakorolni.
Az új jogszabályok kimondják a tagállami hivatalok nagyon szoros együttműködését is: a nemzeti versenyhatóságoknak tájékoztatniuk kell egymást, amikor közösségi versenyjogot alkalmaznak, és ügyeikbe betekintést kell adniuk más országok hivatalainak. Csak így biztosítható a közösségi versenyjog konzisztens alkalmazása az unió egész területén.
Amire a hazai vállalkozásoknak is figyelniük kell
Az egységes belső piac minden vállalata számára tilos:
– az ár-, árrés, árnövekedés mértékének rögzítése,
– piacfelosztó megállapodások kialakítása: legyen szó akár földrajzi felosztásról, vagy a fogyasztók csoportokra való szegmentálásáról,
– gyártó és forgalmazó között a viszonteladási ár rögzítése,
– valamint értékesítési/beszerzési piacokon az abszolút területvédelmet eredményező megállapodások kötése.
Nem valószínű, hogy magyar vállalatoknál erőfölénnyel való visszaélést gyakran állapítana majd meg a bizottság, hiszen előfeltétele, hogy a cég erőfölényes helyzetben kerüljön az egységes belső piac valamely szegmensébe. Ez azonban a hazai cégméretek ismeretében, csak nagyon ritkán fordul elő.
Ugyanakkor egy szűken meghatározott érintett piacon kis- és közepes méretű vállalkozás is kerülhet olyan helyzetbe, hogy a jogalkalmazó erőfölényes helyzetűnek találja. Valószínűleg nem gyakran kell a bizottságnak magyar vállalatok fúziós ügyeivel sem foglalkoznia. Ilyen helyzetbe a hazai vállalkozások valószínű, hogy csak akkor kerülnek, amikor egy külföldi vállalat felvásárolná őket.
