Üzleti tippek

Távközlés: számhordozhatóság

admin

2004. 05. 10. 00:00

Rövid távon az EU-csatlakozás szabályozói oldalról nem hoz változásokat a távközlési és internetpiacon, mivel tíz éve azon dolgozunk, hogy a hazai szabályozás EU-konform legyen –mondta lapunknak dr. Bánkúti Erzsébet, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium hírközlési helyettes államtitkára.

Az elmúlt két évben a tárca célja a versenyélénkítő szabályozás kialakítása volt, amelynek jegyében az európai uniós irányelvekkel harmonizáló új elektronikus hírközlési törvény is született. Csupán néhány kisebb, igaz a verseny szempontjából jelentős jogszabály lépett életbe a csatlakozás napján.

Vezetékes távközlés: indul a közvetítőválasztás

Rózsaszín buborék


A magyar IT-cégek vezetésében egy halvány rózsaszín kép él az uniós csatlakozással kapcsolatban: a többség pozitív várakozásokkal áll az esemény elé és kivárásra játszik – derül ki a BellResearch kutatóintézet által, a 200 legnagyobb IT cég körében készített kutatásból.
A cégek pozitív hatásként értékelik, hogy a csatlakozással szigorodnak az üzleti követelményrendszerek, ami megnövelheti az informatikai rendszerek iránti igényt. Úgy vélik, hogy a piacra hatást gyakorolnak az uniós és nemzeti pályázatok.
A cégek bíznak benne, hogy uniós vállalatként nemzetközi elfogadottságuk nő, és több lehetőség lesz új piacokra lépni. Külföldi tulajdonú cégek arra is számítanak, hogy a szállítás, logisztika, munkaerő-áramlás leegyszerűsödésével az anyavállalaton keresztül pluszmegrendelésekhez is juthatnak.
A csatlakozás szempontjából a legfenyegetettebbek a kis- és közepes IT-cégek, akiknél a legfőbb probléma az önállótlanság, a nyelvtudás hiánya és a kishitűség. Ezeknek a cégeknek az önálló integrált marketingtevékenységét, szemléletét kell megerősíteni ahhoz, hogy versenyképesek legyenek. Azok a cégek, akik követik azoknak a szektoroknak az eseményeit, kilátásait, amelyekben legfőbb ügyfelei tevékenykednek, saját jövőjüket is jól tudják tervezni. A megkérdezett cégek többsége azonban nem rendelkezett konkrét stratégiával – derül ki a kutatásból.

A vezetékes piacon a számhordozhatóság és a közvetítőválasztás bevezetése a verseny élénkülését szolgálja, az összekapcsolási díjak csökkenése pedig a havi költségek mérséklődését eredményezheti.

Év eleje óta van lehetőségük a vezetékes telefon-előfizetőknek, hogy megtartsák hívószámukat más vezetékes szolgáltató választása esetén. A szolgáltatók akcióikkal az üzleti előfizetőket célozták meg. Április elsejéig 2 300 vállalkozás, elsősorban árérzékeny kis- és középvállalkozás élt a lehetőséggel.

A törvény május elsejétől a közvetítőválasztás lehetőségét is megteremti az előfizetőknek, amely az előfizető számára szintén komoly megtakarítási lehetőségeket rejt magában. Lényege, hogy az előfizető telefonálási szokásainak megfelelően eldöntheti, hogy mely hívásokra milyen szolgáltatót vesz igénybe.

Ha az előfizető havi forgalmának jelentős részét teszik ki például a nemzetközi hívások, lehetősége van csak erre a hívásirányra a számára legkedvezőbb szolgáltatót megtalálni. De megkeresheti a legkedvezőbb szolgáltatót belföldi távolsági és a mobil hívásirányokba is, sőt egy irányon belül bizonyos híváscsoportokra (például nemzetközi hívásokon belül csak az olaszországi hívásokra) is lehetősége van a legvonzóbb árajánlatú szolgáltatót választani. Közvetítőválasztásnál az előfizető több telefonszámlát kap, minden kiválasztott céggel külön szerződést kell kötni.

Ugyancsak a tarifacsökkenés irányába mutat az összekapcsolási díjak mérséklődése. Összekapcsolási díjat akkor fizet az egyik szolgáltató a másiknak, ha egy hívás felépítésénél igénybe veszi annak hálózatát. Magyarországon ma csúcsidőben vezetékes távközlésben az összekapcsolási díj 4 forint, az európai uniós átlag ennek fele. Ha ezt a mérséklést a szolgáltatók érvényesítik áraiban, az előfizetők költségei csökkenhetnek.

Mobilpiac: jön a számhordozhatóság

Május elsejétől van lehetőségük a mobil-előfizetőknek úgy szolgáltatót váltani, hogy hívószámukat megtarthatják. Mindhárom szolgáltató a frissen váltók költségének terhét magára vállalja.

A korábbi szolgáltatónál lévő esetleges tartozásokat viszont nem vállalják át, és a feltöltőkártyákon lévő esetleges maradék egyenleget sem írják jóvá. Ha az ügyfél meg szeretné tartani készülékét, amely csak a korábbi mobilcég hálózatában működik, akkor még a váltás előtt ki kell azt kódoltatnia. Ennek díja szolgáltatónként változó, de körülbelül 10 ezer forint, ha az előfizetőt már nem köti az aláírt hűségnyilatkozata.
A lehetőség iránt nagyobb érdeklődés mutatkozik, mint a vezetékes számhordozhatóság terén: néhány ezer előfizető már áprilisban előjegyeztette magát új szolgáltatójánál. A verseny tehát még egy telítettséghez közeledő piacon is tovább serkenthető, az egymás ügyfeleire „vadászó” szolgáltatók fő fegyverei várhatóan a még kedvezőbb percdíjak lesznek.

A mobilszolgáltatók évek óta készülnek a piac telítődésére: a nyolcmilliót már meghaladó mobilelőfizetői tábort megsokszorozni már nem lehet, ám az is látszik, hogy a tetőpontot még nem érte el a piac. Így a mérséklődő percdíjak mellett várhatóan a készüléktámogatások sem szűnnek meg, ám mértékük csökkenhet.

Internetpiac: stagnáló árak

2003. áttörést hozott a hazai internetpiacon, ugrásszerűen nőtt mind a világhálót használók, mind az otthoni hozzáféréssel rendelkezők tábora. A leginkább a szélessávú előfizetők száma nőtt.

Idén a szolgáltatók érezhetően visszavettek a tavaly év végi agresszív ügyfélszerzési politikából, felhagytak az egymás alá licitáló árpolitikával. A kisebb szolgáltatók számára a jelenlegi nagykereskedelmi feltételek és szolgáltatási költségek mellett a nyomott kiskereskelemi ár csupán szerény nyereséget, ha nem veszteséget jelent.

A szolgáltatók és az árérzékeny ügyfelek számára reménysugár az új hírközlési törvénynek az év második felében elkészülő gyakorlati része, amely szabályozza az internetpiacon alkalmazandó nagykereskedelmi és kiskereskedelmi árak kiszámítási elvét. Azokon a területeken, ahol a szabályozás önmagában nem elégséges, az informatikai minisztérium anyagilag is támogat. A tárca ilyen területnek tartja az elmaradott térségek infrastruktúrafejlesztését, valamint az új, innovatív technológiák bevezetését. A minisztérium idén az előbbi célra 900, az utóbbira 400 millió forintos támogatási keretet osztott szét szolgáltatók között.



vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.