Az Unió mezőgazdasági motorja lehet a magyar agrárium

A szakértők egyetértenek abban, hogy a magyar mezőgazdaság majd másfél évtized lejtmenet után fejlődési pályára állítható, és ennek alapján készül a középtávú nemzeti agrárstratégia – hangoztatta Horn Péter akadémikus a kerekasztal budapesti ülése után szerdán. Az akadémikus személyes véleménye az, hogy a magyar mezőgazdaság belátható időn belül az Európai Unió mezőgazdasági fejlődésének motorjává válhat ugyanúgy, ahogy az USA-ban a gabonaövezet. Horn Péter jelezte ugyanakkor azt is, hogy a készülő középtávú agrárstratégia megalkotásakor figyelembe kell venni, hogy a kormány keze jelentős mértékben meg van kötve az uniós szabályozás miatt. Ezért a stratégia kialakításakor leleményességre van szükség.

Jók a magyar agrárium adottságai

Az akadémikus úgy fogalmazott, hogy a növénytermesztés és a kertészet egyértelműen előnyös helyzetbe kerülhet az uniós csatlakozást követően, míg a sertés-, a baromfi- és a tejágazat a globalizációs hatások miatt átmenetileg még gondokkal küszködhet. A mezőgazdaság az utóbbi másfél évtizedben nagy munkaerő-kibocsátó szektor volt, ám az elkövetkezendő években ez a folyamat fékeződik, és meg fog állni.

Emellett növekszik az ágazatban a termelékenység is, így annak jövedelmezősége is javul – véli a szakértő. Mindez a kedvező kép arra az alapra épülhet, hogy a magyar mezőgazdaság adottságai jók a fejlődéshez. Az akadémikus példaként említette, hogy a magyar mezőgazdasági környezet terhelése lényegesen kisebb, mint az EU jelenlegi tagállamaiban. Rámutatott ugyanakkor arra, hogy az agrárágazat finanszírozása összkormányzati feladat. Ezt csak a tárcák közti együttműködéssel lehet megoldani.

Megduplázódhat az 50 hektárnál nagyobb gazdaságok száma

Szűcs István professzor, a Szent István Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, aki a birtokstruktúra átalakítására javaslatot tevő bizottságot vezeti, úgy fogalmazott, hogy az elkövetkező időben az 50 hektár feletti gazdaságok száma várhatóan megkétszereződik. Továbbá érzékelhető módon megindul a birtokkoncentráció a magyar mezőgazdaságban. Így kialakul az a 80-100 ezer mezőgazdasági vállalkozás, amely alapját adhatja a mezőgazdaság középtávú fejlesztésének és fejlődésének. Ez magával hozza a mezőgazdasági népesség differenciálódását is, azaz a kisebb birtokok átcsúsznak majd a szociális szférába. Ezért Udovecz Gábor, az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII) főigazgatója egy szociális csomag megalkotását tartja szükségesnek annak érdekében, hogy a vidéken jelentkező, a mezőgazdaság strukturális átalakulásából adódó gondokat kezelni lehessen. Udovecz Gábor szükségesnek tartja továbbá a hazai piac jelenleginél fokozottabb védelmét is. A Nemzeti Agrár- és Vidékfejlesztési Kerekasztal következő ülésére május 27-én kerül sor.