Felmérések és tapasztalati tények azt mutatják, hogy a kis- és középvállalkozások számára az EU-csatlakozás tényei, várható következményei jelenleg nem jelentenek többet, mint egyszerű újsághíreket vagy magasröptű, az élet valóságától távol álló eszmefuttatásokat- hangzott el az Europa Ante Portas “Régiók az EU Kapujában” sajtótéjékoztatón.
A gazdaságnak ebben a szférájában dolgozó meghatározó személyeknek nincsenek tapasztalati élményeik az EU-integráció lehetőségeiről. Különösen igaz ez a nem Budapesten, a régiókban működő gazdasági szervezetek döntéshozóira.
Čppen ezért a hazai vállalkozások számára nem lehet fontosabb szempont az uniós csatlakozáskor, mint a versenyképesség javítása. A csatlakozás ezt a kihívást azáltal is fokozza, hogy az egységes belső piachoz való alkalmazkodás, az áruk, szolgáltatások, a munkaerő, és a tőke szabad áramlása éppen a versenyt erősíti a magyar KKV-szektor számára.
A magyar KKV-szektor korlátozott versenyképessége több mindenben is megnyilvánul:
• Jellemzően tőkehiányosak, ami részben termelési korlát, részben akadályozza a külső források igénybe vételét is.
• A hazai KKV-k az adott közgazdasági szabályozás keretei között nem igazán érdekeltek nyereségük kimutatásában. Következésképpen nincs legális lehetőségük az adózás utáni eredmény gazdasági célú visszaforgatására (alaptőke-emelés), vagyis fedezet hiányában a külső források igénybevétele is korlátozott.
• Alacsony a K+F kiadások éves összege. Ez részben abból fakad, hogy a KKV-k zömmel a kereskedelemben és a személyi szolgáltatásokban működnek, amelyek jellemzően nem kutatás-igényes tevékenységek.
• Kevés KKV vesz részt a külkereskedelemben, így viszonylag kevésbé érzékelik a nemzetközi piacra való kilépés előnyeit és hátrányait.
• A KKV-k információ-hiányosak, jelenlegi adminisztrációjuk, az egyszeres könyvvitel nem alkalmas a vállalatok helyzetének megítélésére, nemzetközi tendereken támogatások elnyeréséhez elengedhetetlen a több évet felölelő auditált mérleg.
• A KKV-k érdekérvényesítő ereje gyenge, a gazdasági kamarák helyzete ellentmondásos, a szakmai érdekképviseleti szervezetek pedig ritkán rendelkeznek nemzetközi jogosítványokkal.
• Hiányosak a KKV-k ismeretei az EU csatlakozás hatásairól. Az EU-csatlakozás ugyanakkor számos kedvező hatással jár. Javulnak a piacra jutás feltételei, a mennyiségi korlátok helyére minőségi korlátok lépnek, új befektetők jelennek meg, ez azonban csak a nyílt társaságok számára lehetőség, hiszen a magyar KKV-k zömmel Kft vagy Bt formában működnek. A nemzetközi piacon ez jelentősen korlátozza mozgásképességüket. Bővül ugyan a termelési kooperációk lehetősége, de csak azok számára, akik nagyobb sorozatban termelnek.
• A nemzetközi pénzügyi alapokhoz való hozzájutás esélyei nagymértékben javulnak, igaz csak azok számára, akik a pályázati feltételeknek (saját erő, stratégiai terv megléte, auditált mérleg) megfelelnek.
Heroikus szlovénveréssel feljutott az A csoportba a hokiválogatott
Bálizs fantasztikus bravúrjaival és óriási csapatmunkával 2-1-re verte a magyar jégkorong-válogatott a nagy mumus Szlovéniát a divízió I/A-s világbajnokságon, és ezzel feljutott az A csoportba.
