Üzleti tippek

Kapósak a fővárosi piacok

A józsefvárosi piac februári bezárásának hírére megbolydultak a piacokat üzemeltetők telefonjai, hisz nem kérdéses, hogy a Négy tigris kereskedői valahol másutt helyet keresnek maguknak a nap alatt.

A Józsefvárosból kiszorulóknak a fővárosi piacok, csarnokok és üzletközpontok jöhetnek elsősorban számításba, bár lesznek olyanok is, akiknek csupán a túloldalra kell majd áthurcolkodniuk. A Kőbányai út másik oldalán, a Ganz Mávag egykori helyén eddig is működtek raktárak és kiskereskedelmi üzletek is, s itt még korlátozottan tudnak fogadni kereskedőket. Információink szerint már több száz új pavilonra előszerződést kötöttek. A nagy többségnek azonban mennie kell – tízezer kereskedő működött a kínai piacon – , a nagy kérdés az, hogy hova? A Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő piacokon is lesz keresnivalójuk, hisz bár ezek többségében élelmiszerpiacok, azért ruhásokat is befogadnak – tudtuk meg Fercsik Ágnestől, a Csarnok és Piacigazgatóság (CSAPI) helyiséggazdálkodási osztályának vezetőjétől.

Igaz, a bérlemények 98 százaléka foglalt, ám a két százalék sem kevés, hisz a Vámház, a Fehérvári úti, a Kórház utcai, a Rákóczi téri, a Bosnyák téri, az Albertfalvai piac, valamint a Flórián, a Tétényi úti, a Liget téri, a Csatárka utcai, a Római téri és az Erzsébeti üzletközpontok is a főváros égisze alatt működnek. Az üzletek bérleti díját versenyeztetik, azé a jog, aki többet fizet – mondta a Budapesti Napnak Fercsik Ágnes. Irányárak persze vannak, a bérleti díj nagysága piaconként is jelentős eltéréseket mutat, hatszoros különbségek is előfordulnak. Némely piac nem a főváros, hanem a kerületek égisze alatt működik, a kereskedők itt is érdeklődhetnek és érdeklődnek is – mondta Hatházi Lajosné, a Hold utcai vásárcsarnok vezető piacfelügyelője. Tíz kiadó üzlethelyiségük van a galérián, ezek 20-30 négyzetméteresek, a bérleti díj havonta négyzetméterenként 2600 forint. A díj magába foglalja az őrzést és a takarítást is; van raktározási lehetőség, öltöző, zuhanyzó és tűzjelző. A Lehel csarnokban nem csupán bérelni lehet, meg is vásárolhatják a kereskedők az üzlethelyiségek bérleti jogát (az ár 220 ezer forint négyzetméterenként). A bérlet négyzetméterenként 4000-et kóstál, az üzemeltetési díj 2700 forintba kerül. Ötven-hatvan üzletet tudnak még kiadni. Az újpesti piacon kitehetik a telt ház táblát, a Fény utcai piacon sincs szabad üzlet.

Igazi, tömeges megoldást inkább csak a magántulajdonban lévő piacok tudnak a kereskedőknek kínálni. Például a Novák és Novák Részvénytársaság, hisz mint azt Mohos Árpád vezérigazgató kijelentette: a Verseny utcában és a rákospalotai piacon ezer új kereskedőt tudnak befogadni. A Fáy utcai piacon, amelyet szintén ők üzemeltetnek, egy talpalatnyi szabad hely sincs. A bérleti díj más-más attól függően, hogy valaki konténert, pavilont, nagy asztalt vagy kis asztalt vesz igénybe. Hogy mennyi az annyi, azt a vezérigazgató a rendszer bonyolultságára hivatkozva nem árulta el, csak annyit mondott: jóval olcsóbb, mint amit a józsefvárosi piacon kellett a kereskedőknek fizetniük.

A Garay téri piac egészen bizonyosan nem fogad be senkit a Józsefvárosból kiszorulók közül, hisz a piac az év végén, december 31-én átmenetileg búcsúzik a vásárlóközönségétől. Helyén egy vásárcsarnok épül. Az ideiglenes piacot a Rottenbiller utca 60-as számú telken állítják fel, a kereskedők átköltöznek, ám új lakókat nem tudnak fogadni. A száműzetés előreláthatólag másfél évig tart, hisz az új Garayt 2005 nyarán avatják.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik