Üzleti tippek

Alvállalkozói kockázat

admin
admin

2003. 09. 04. 00:00

Megfelelő biztosítás híján a fővállalkozónak kell helyt állnia a beszállítója által okozott károkért is.

A szállóvendég divatos és drága inge mosodai malőr áldozata lett. A hordhatatlanná vált ruhadarab miatt a hotel vezetősége bocsánatot kért ugyan, ám a vendég ezzel nem elégedett meg: kártérítést követelt. Az ilyen kiadások fedezésére általában nagyon alkalmas egy felelősségbiztosítás. Ebben az esetben azonban a hotel annak rendje és módja szerint megkötött biztosítási szerződése semmire sem volt jó. Éspedig azért nem, mert a mosoda a hotel alvállalkozójaként működött, saját felelősségbiztosítás nélkül.

Minthogy a szálloda biztosítása csak a „házon belüli” ügyekre szólt – azaz olyan szolgáltatásokra nem vonatkozott, amelyekért egy külső cégnek fizetett, – a hotel „saját zsebből” kényszerült a vendégnek kárpótlást adni. Azután pedig a pénzt a mosodától próbálhatta beszedni, és vélhetően a jövőbeli együttműködésükön is elmélkedhetett. Mindenesetre biztosítót az ügy semmilyen oldalról nem érintett, hiába igyekezett a szálloda a kárait jó előre biztosítással fedezni.

Az ügy tanulsága kettős. Vagy vállaljon magára minden lehetséges kockázatot a fővállalkozó egy átfogó biztosítás keretében, vagy bizonyosodjon meg arról, hogy a beszállítója rendelkezik megfelelő biztosítási védelemmel – szól a biztosítói tanács. Merthogy az elvégzendő munkáért, a nyújtott szolgáltatásért végső soron a fővállalkozó felelős, és bármennyire igyekszik is megbízható cégeket maga köré gyűjteni, biztosítási háttér nélkül nagy rizikó az összes kockázatot egyedül viselni. A szigorúan a saját tevékenységére vonatkozó biztosítás éppen addig terjed, ameddig nem vesz igénybe ellenszolgáltatás, fizetés fejében külső segítséget. Noha a cégek néha megpróbálják az alvállalkozó elkövette hibát a biztosítónál magukénak vallani, és van, hogy ezt a biztosító el is hiszi, az ilyen esetek kizárása végett árgus szemekkel figyelnek.

Egyéni megoldások

Erre egyébként mind több fővállalkozó ügyel. S mivel elvárják tőlük, ma már számos cég rendelkezik úgynevezett keretbiztosítással. Ennek segítségével őrzik versenyképességüket, legalábbis nem buknak el a megrendelő első olyan kérdésénél, ami a felelősségbiztosítás meglétére vonatkozik. E konstrukció általában határozatlan időre szól, azaz első körben egy biztosítási évre, és nagy előnye, hogy mivel erre az időszakra ismert a díj, jól lehet vele kalkulálni. Problémás viszont, hogy gyakran így is kell egy, a fővállalkozó szája íze szerinti, illetve az ő biztosításához illeszkedő új szerződést kötni. Ehhez persze többnyire nem fűlik az alvállalkozó foga, ám a legtöbb esetben végül a két szerződés valamilyen módon összesimítható.

A biztosítási fedezet szerzésének egy másik módja a határozott időre szóló felelősségbiztosítás. Ekkor nem csupán az adott időszakra – egyébként akár két napra, két hétre vagy két hónapra –, hanem konkrétan az adott munkára is kötik a szerződést. Azaz a biztosított cég a biztosított időszakon belül csak az illető helyszín kárait kérheti a biztosítón számon. Más építkezésen felmerülő gondokat e szerződés nem fedez. Jól körülhatárolt, nem túl gyakran előforduló tevékenységnél mindazonáltal ez kézenfekvő megoldás, amely ráadásul olcsó is. Legalábbis olcsóbb, mintha teljes éves díjat fizetne az ügyfél. Merthogy – magyarázzák a Generali-Providencia Biztosító szakértői – figyelembe veszik az időszak hosszát, s a fizetendő összeget tulajdonképpen az éves díjhoz arányosítják. Azt azonban érdemes megjegyezni, hogy e határozott időre szóló szerződéseknek van egy minimális kockázati díja, azaz egy állandó alapösszege. Amennyiben mondjuk egy egyhetes szerződést kötünk, nem elegendő az éves díjat egyszerűen ötvenkettővel elosztani; ehhez egyéb díjak is adódnak.

Kiterjesztett védelem

De tekintsük a másik megoldást, amikor a kockázatok ellen átfogó védelmet kíván szerezni a fővállalkozó. „Mindössze húszszázalékos felár mellett a felelősségbiztosítás az alvállalkozókra is kiterjeszthető” – mondják a Generali-Providenciánál. Azaz az egyötödével magasabb díjért az összes alvállalkozó esetleges hibája fedezetbe vonható, baj esetén a biztosító áll helyt. A szerződő biztosító arra azért mindenképpen figyel, hogy a munkát milyen arányban végzi a fővállalkozó, és mennyire veszi ki belőle a részét a többi cég. Egy aprócska társaság kis biztosítással, ám rengeteg mögérendelt alvállalkozóval nyilvánvalóan szemet szúr, s a biztosító akár meg is tagadja a szerződést.

Felelősségbiztosítás

Az alvállalkozókra többnyire általános felelősségbiztosítás vonatkozik. Ezenkívül ismeretesek az egy-egy szakmára szabott – többségében kötelező – felelősségbiztosítások, mint amilyen az őrző-védőké, orvosoké, ügyvédéké, de valójában felelősségbiztosítás, sőt ezek közül a leginkább elterjedt a gépjárművek kötelező biztosítása is.
A felelősségbiztosítás harmadik személynek okozott véletlen, váratlan, baleset jellegű károkra fizet, akkor, amikor egy személyt, vagy tárgyat tulajdonképpen fizikai sérülés, károsodás ér. Egyúttal mentesíti a kártérítési kötelezettség alól a kár okozóját. Arra nem vonatkozik, ha egy károsult például többletköltséget kénytelen kifizetni, vagy a munka határidő utáni folytatása miatt mondjuk kötbért kell fizetni.

Egyébként a fenti szállodai példa ellenére az alvállalkozóról a legtöbb biztosítónak az építőipar jut az eszébe. Ennek az eddigi építési boom mellett vélhetően az is az oka, hogy e szektorban a beruházók többnyire kerek perec elvárják az építőtől az általános felelősségbiztosítást. Nagyobb építkezésnél pedig az a tiszta sor, ha a fővállalkozó köt egy átfogó szerződést, amely minden bedolgozó cégre is vonatkozik. Az ilyen csomagbiztosítás előnyeit hosszan sorolják az Allianz Hungáriánál. Úgy vélik, megrendelőnek, biztosítónak egyaránt ez a leginkább megnyugtató. A fővállalkozóról leveszi azt a terhet, hogy az alvállalkozó biztosítását ellenőrizze. Ez ugyanis, ha körültekintően akarja végezni e feladatot, rengeteg részletre kiterjed.

Többek között tudni érdemes, hogy milyen limit szerepel a szerződésben, azaz mekkora kárösszegig terjed a biztosítási fedezet. Fontos ismernie, hogy milyen eseményeket zárt ki a biztosító a szerződésből, azaz milyen esetekben nem fizet egyáltalán. Mindezen túl azt sem árt tudnia, hogy az alvállalkozó vajon fizette-e a biztosítási díjat. Ezek együttesen meglehetősen sok tényezőt, egyszerre több alvállalkozó esetében pedig túl sok szereplőt jelentenek, ami az ellenőrzést szinte ellehetetleníti. Így egyrészt azt teszi bajossá, hogy a fővállalkozó végül átlássa: a szerződések „összeérnek-e”, nincs-e “lyuk” a biztosítási hálón. Másrészt megnehezíti a kárrendezést: kikalkulálni azt, hogy az illető kár kinek a biztosítását terheli egy összetett építési folyamatban. Éppen ezért az ilyen ügyleteket az Allianz Hungáriánál elsősorban úgynevezett projektbiztosítással fedezik. Ilyen szerződésnél a biztosító nem vizsgálja, hogy az adott kárt ki okozta, honnan ered a hiba, a biztosítás általában érvényes rá.

A nagy építkezésekre ugyanakkor az is jellemző, hogy a biztosító saját kockázatába „nem fér be”, viszontbiztosítást kell rá kötnie. Ez rendkívüli módon megdrágítja a biztosítást. „Óriási ezért a szakadék a kisméretű és nagyobb építkezések felelősségbiztosítási díjai között” – mondja az Allianz Hungária szakértője. A kis- és középvállalkozásoknak, illetve a kisebb méretű beruházásoknak, projekteknek ily módon sokkal alacsonyabb a díja. Ami egyébként valamennyi építőipari cég biztosítását drágítja, az az óriási tempó. A beruházásokat túl rövid határidőre kell a cégeknek vállalniuk, s a rohammunkát a biztosító magasabb kockázatúnak ítéli, és ezért magasabb díjat számít fel.

Ráadásul hiába él egy átfogó felelősségbiztosítás, van, ahol még így is saját biztosításra kötelezik az alvállalkozót. Így járnak el rendre a magyar cégekkel külföldön. Ezek az ügyek azért is furcsák, mert bár felelősségbiztosítást kérnek tőlük, tartalmában mégsem azt igényelnek a fővállalkozók. Ők ugyanis azt szeretnék biztosítva látni, hogy időre és kellő minőségben készül el a munkával az alvállalkozó. Ez pedig tipikusan olyan dolog – úgynevezett szerződéses felelősség –, ami nem felelősségbiztosítási téma, ami harmadik személynek okozott konkrét, fizikai károkat, de nem pénzügyi veszteséget jelent. „Ennek ellenére valamilyen áthidaló szerződést meg szoktunk kötni” – mondják az Allianz Hungáriánál.

A külön alvállalkozói biztosításnak mindazonáltal megvan az az előnye, hogy olcsóbbá teheti a fővállalkozó szerződését: a biztosító ugyanis figyelembe veszi, ha a kockázatot már valamilyen módon lefedték. Bizonyos esetekben pedig kifejezetten megvan e külön szerződéseknek a létjogosultsága. Maradva az építőiparnál, olyan beruházásoknál például, amikor a környező vagyontárgyak fokozott veszélynek vannak kitéve. Ilyenek a belvárosi foghíjbeépítések, amikor akár egy elszabadult daru, akár a mélyalapozás során a földkitermelés kárt tehet a szomszéd épületben.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.