A napokban kezdi meg munkáját a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal, amely felméri az élelmiszerekkel kapcsolatos kockázatokat, illetve követi az élelmiszerek útját a termőföldtől egészen a fogyasztó asztaláig.
Az élelmiszerek ellenőrzésére a 90-es évek végén, a kergemarhakór és a szivacsos agyvelőgyulladás miatt merült fel a fogyasztói igény. A vásárlók elővigyázatosabbak, igényesebbek lettek, hiszen a környezetből az emberi testbe jutó szennyeződések 70 százaléka élelmiszerekkel, 20 százaléka folyadékkal, 10 százaléka pedig légzéssel kerül a szervezetbe – mondta el egy háttérbeszélgetésen Biacs Péter, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára.
Hogy visszaszerezzék a fogyasztók bizalmát, az Európai Unió 2002-ben létrehozta az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatalt. Magyarországon április 30-án döntött a kormány a szervezet létrehozásáról. A Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal fő feladata a kockázatelemzés és a nyomonkövethetőség feltételeinek megteremtése.
Kockázatelemzés
Az élelmiszerek minőségét fizikai, kémiai és biológiai veszélyek befolyásolják, kémiai kockázat például az öntözővíz magas vastartalma, fizikai a radioaktivitás, biológiai pedig a különböző kártevők, gombák. A hivatal felméri és lehetőség szerint mérsékli ezeket a kockázatokat, majd az eredményről tájékoztatja a fogyasztókat. A kereskedő, ha nagyobb élelmiszerszállítmányt vásárol, ezentúl kockázatelemzést kérhet az áruról, de a határokon is ellenőrizhetik a papírokat.
Megváltozik az élelmiszerek címkézése
A kockázatelemzés azoknak is hasznos, akik tudatosan étkeznek vagy érzékenyek valamely összetevőre. A magyarok egyötöde például nem tudja megfelelően lebontani a tejcukrot, ők olyan tejtermékeket keresnek, amelyekben nincs laktóz, de hasonló helyzetben vannak az allergiás betegek, a vesebetegek vagy a szívbetegek is. Számukra különösen hasznos az az újítás, hogy a termékek vonalkódja az áron kívül a termék “önéletrajzát” is tartalmazza majd. Az üzletekbe leolvasókat telepítenek, ahol a vásárló megnézheti, honnan származik, mit tartalmaz a kosarában lévő áru. A kockázatelemzés feltételeinek megteremtése költséges, ezért az így ellenőrzött élelmiszerek ára emelkedhet ellenőrizetlen társaikéhoz képest.
Phare-támogatásból indult
Április 30-án kormányrendelet írta elő az intézet létrehozását, a rendelet június 15-től hatályos. Magyarország 1 millió eurós Phare-támogatást kapott a feladatra. Az induláskor tíz, az év végére várhatóan huszonöt alkalmazott dolgozik majd a hivatalban. A munkát egy 16 tagú tanácsadó testület segíti. A hivatalban az EU-előírásoknak megfelelően legalább nyolc szakértői platform áll fel, külön csoport foglalkozik például az adalékanyagokkal, a takarmányokkal vagy a genetikailag módosított élelmiszerekkel. A hivatal éves költségvetése 200 millió forint.
