Azok a gazdasági társaságok, amelyeket valamely tagállam rendelkezései szerint alapítottak és amelyek alapszabálya szerinti székhelye az unión belül van, szabadon végezhetnek gazdasági tevékenységet bármely tagállamban. Ez a szabály vonatkozik valamely tagállam területén bejegyzett társaságok fióktelepeire, ügynökségeire és leányvállalataira, sőt egyszerű irodáira is, azzal a feltétellel, hogy azt a társaság saját személyzete vagy olyan független személy irányítja, aki a társaság nevében történő eljárásra állandó felhatalmazással rendelkezik. A magyar vállalatok letelepedési joga az EU területén ma már biztosított. Ebben a tekintetben a csatlakozással nem várható változás. A társasági és cégjogszabályok azonban a következő pontokon várhatóan módosulni fognak.
1. Közzétételi, nyilvánosságra hozatali követelmények
Az úgynevezett első társasági jogi irányelv szabályai szerint a cégnyilvántartásban közzé kell tenni a létesítő dokumentumot és annak minden módosítását, a társaság képviseletére jogosultat, a képviselet módját, az irányítási és felügyeleti funkciókat ellátókat. Közzé kell tenni továbbá az éves mérleget, a székhely megváltoztatását, a társaság megszűntetéséről szóló döntést, valamint a felszámolási eljárás minden jelentősebb mozzanatát és a cégnyilvántartásból törlő határozatot is.
2. A társaság által vállalt kötelezettségek érvénye
A társaság a megalakulása és a bejegyzése közötti időben ( a magyar jog szerint előtársaságként működve) kötelezettséget vállal, de ha a bejegyzett társaság valamilyen oknál fogva nem veszi át ezeket a kötelezettségeket, a társaság nevében eljárók korlátlan és egyetemleges felelőséggel tartoznak teljesíteni a vállalt kötelezettségeket.
3. Fióktelepekre vonatkozó szabályozás
A közzétételi követelmények ugyanazok, mint az egyéb társaságok esetében, némi kiegészítéssel. A fiókvállalat nevét, címét, tevékenységi körét, a képviseletére jogosultakat közzé kell tenni. Szintén publikálni kell az anyavállalatot érintő információkat, valamint azt ha az anyavállalat megszűnteti fióktelepét.
4. A társaságok érvénytelensége
A közösségi szabályozás meghatározza azokat az okokat, amelyekre hivatkozva a cégbíróságok megszűntnek nyilváníthatják a társaságokat. A társaságok semmisségét csak a cégbíróság mondhatja ki.
5. A létesítő okirat kötelező tartalmi elemei
A magyar társasági törvény által megkövetelt tartalmi elemek szinte tökéletesen megfelelnek a közösségi szabályozásnak, így tartalmazniuk kell a létesítő okiratnak a társasági jogi formáját és cégszövegét, a vállalkozás tárgyát, a jegyzett alaptőke nagyságát, határozott időtartamra létesült társaságok esetén a társaság időtartamát, a társaság székhelyét, a jegyzett részvények névértékét, a részvényfajták megnevezését, a bemutatóra és névre szóló részvények átváltásának mechanizmusát.
6. Az alaptőke minimális nagysága
A társaságok alaptőkéjének legalább 2500 eurónak kell lennie. A magyar szabályoknak teljesen megfelel az, hogy az alaptőke része csak a gazdaságilag értékelhető forgalomképes vagyon lehet, személyes közreműködést nem lehet az alaptőke részéve tenni.
7. A társaság saját részvényeinek megszerzése
Főszabály szerint a társaság nem szerezheti meg saját részvényét. Abban az esetben, ha a tagállami szabályozás ezt mégis megengedi, a következő garanciális szabályok betartásával teheti.
8. Meghatározó befolyás
Az rendelkezik meghatározó befolyással, akinek hatalmában áll a társaság igazgatósága vagy felügyelő bizottság tagjainak többségét kinevezni, illetve felmenteni, viszont a társaság részvényese is.
9. Az alaptőke megváltoztatásának szabályai
Az alaptőke felemelésének garanciái a részvényesek érdekeit védik az újonnan kibocsátott részvények tulajdonosaival szemben. Az alaptőke leszállításának minden ország jogrendszerében szigorú szabályai vannak. Az alaptőke leszállítása csak közgyűlési döntés alapján történhet; a közgyűlés összehívására kiállított meghívónak tartalmazni kell azt a tényt is, hogy az alaptőke leszállítására sor fog kerülni. Azoknak a hitelezőknek, akiknek a társasággal szemben fennálló követelése az alaptőke leszállításra vonatkozó döntés közzététele előtt keletkezett és még nem járt le, biztosítékot kell kapniuk követelésükre.
10. A társaságok egyesülése
Mind a közösségi szabályozás, mind a magyar társasági törvény az egyesülés két formáját ismeri. Az összeolvadást és a beolvadást. Mindkét esetben a fúziós tervet a közgyűlésnek el kell fogadnia, csakúgy, mint a fúzió miatti alapszabály-módosítást. Ezt követően az érintett társaságok igazgatóságainak részletes írásbeli jelentésében meg kell indokolniuk a fúziót, ismertetve annak gazdasági és jogi következményeit, megindokolva a részvénycsere- arányt.
11. A részvénytársaságok szétválása
A szétválás nem mindegyik tagállamban ismert, de amelyekben a jog megengedi, ott kétféle alakzatát ismeri. A különválást, amikor a különváló gazdasági társaság megszűnik és vagyona az átalakulással létrejövő gazdasági társaságokra, mint jogutódra száll át, valamint a kiválást, amikor az a gazdasági társaság amelyből a kiválás történik, a társasági szerződése módosítását kövezően változatlan társasági formában működik tovább, a kivált tagok részvételével és a társasági vagyon egy részének felhasználásával pedig új gazdasági társaság jön létre.
Váltás a NER-kommunikáció csúcsain: Balásy Gyula mellé beszállt a milliárdos igazgatónő
Az új társügyvezető a kiszervezett munkák révén közel ötmilliárd forinttal gazdagodott az elmúlt években.
