Üzleti tippek

Kockázati tőke – befektetés a jövőbe

Van egy jó ötlete, hatalmas piaci növekedés áll a terméke előtt, de nincs hozzá elegendő tőkéje. Mit tegyen, hogyan szerezzen pénzt a megvalósításhoz?

 A kockázati tőkések számára kedvező cég 7 ismérve:
1. A piacinál gyorsabb megtérülést produkál.
2. Megbízható, szakképzett menedzsmentje van.
3. Jól körülírt stratégiai céllal rendelkezik.
4. Értékét képes 3 év alatt megduplázni.
5. Három év alatt 100 millió forint nyereséget termel.
6. Versenyképes termékeket gyárt, illetve szolgáltatást nyújt.
7. Jogkövető gazdálkodást folytat.


Egy vállalat gyors növekedéséhez többnyire külső tőke szükségeltetik, az ilyen cégeket nem lehet hitelből finanszírozni. A nagyméretű hitelállomány, illetve ennek kamatterhei ugyanis éppen hogy gátolják a növekedést. Az ígéretes vállalkozások finanszírozási gondjaira a kockázati tőke jelenthet megoldást, amely abban különbözik a bankhiteltől, hogy míg ez utóbbi a cég múltjából próbál bizonyosságot kapni arra, hogy a vállalkozás visszafizeti hiteleit, addig a kockázati tőkés a cég jövőjébe fektet, de cserébe tulajdonrészt kér. A Magyarországon tevékenykedő mintegy 30 kockázati tőketársasághoz az elmúlt években 2500–3000 igénylő kopogtatott be azzal a szándékkal, hogy tőkéért folyamodjon, ám ezekből csak 150–300 társaságot tartottak befektetésre érdemesnek – hívja fel a figyelmet az Euroventure Capital Kft. ügyvezető igazgatója, Geszti András arra, hogy nem könnyű pótlólagos forrást szerezni ebből a forrásból. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a Euroventures Capital ez idáig olyan jelentős társaságokba fektetett, mint a Hilltop, Magyarország vezető borexportőre, vagy a Videoton csoport egyik cége a Semilab.

Tőkevonzás
A legtöbb vállalkozó elő tud adni egy impozáns történetet tervezett vállalkozásáról, de ez még önmagában nem elegendő ahhoz, hogy meggyőzze a reménybeli befektetőt: éppen az ő vállalkozásába pumpáljon tőkét. A jó ötletek tárháza szinte kifogyhatatlan, ígéretes piacok is akadnak, Hradszki László azonban úgy véli, hogy egy vállalkozás sikere leginkább a cég vezetőinek hozzáállásától, erőfeszítéseitől függ. A befektetők pedig nem pusztán az izgalom kedvéért vállalják a kockázatot, hanem a piaci átlagnál magasabb megtérülést remélnek.
Geszti szerint olyan társaságokba „illik” leginkább a kockázati tőke, amelyeknek jól meghatározott stratégiai céljuk van, 3 év alatt értéküket megduplázzák, 3–4 év alatt összességében legalább 100 millió forint nyereséget érnek el. A kockázati tőkést az vonzza még, ha a vállalkozás terméke, szolgáltatása versenyképes, a cég gazdasági ügyei rendben mennek, jogkövető gazdálkodást végez, és kiváló vezetéssel rendelkezik.

Mindenekelőtt a legfontosabb, hogy a befektetőkre vadászók a perspektivikus jövő felvázolását üzleti tervvel támasszák alá. Általában ennek elkészítésére csak azok a vállalkozások képesek, amelyek alapítói, vezetői között tapasztalt üzletemberek vannak, akik számára nem is kérdés, hogyan kell egy ilyen dokumentációt elkészíteni – számol be a tapasztalatokról Hradszki László. Aki azonban csak az ötlettel bír, ám úgy érzi nincs meg az üzleti tálaláshoz szükséges tudása, legjobb, ha tanácsadóhoz fordul – véli a szakember.
Mindez azonban még mindig kevés. Szombati András, az Eclipse Befektetési és Szolgáltató Rt. igazgatója szerint a befektetők nem pusztán üzleti tervekre, jogi szerződésekre, hanem emberekre bízzák a pénzüket, akikben maximálisan meg kell bízniuk. Éppen ezért a befektetőnek meg kell bizonyosodnia arról, hogy a menedzsment birtokában van azoknak a képességeknek, amelyek alapján a befektető biztos lehet abban, hogy pénze jó kezekbe kerül. „A hosszú és aprólékos személyes beszélgetések mellett, tájékozódunk az üzleti partnereknél, az ügyfeleknél, a konkurenciánál is, így próbálunk referenciákat szerezni, s a piaci hírnevet ellenőrizni” – érzékelteti Hradszky László a körültekintést. Természetesen alapos jogi és pénzügyi átvilágításon is átesnek a tőkére aspiráló vállalkozások.
Szinte alapfeltétel, hogy a befektetőt kereső vállalkozás menedzsmentje tulajdonos is legyen a cégben, ebből lehet arra következtetni, hogy valóban elkötelezett-e a vállalkozással szemben, illetve a siker érdekében hajlandó-e kockáztatni személyes vagyonát – hangsúlyozza Szombati András. Az azonban szinte kizárt, hogy olyan jusson forráshoz, aki a vállalkozási szakmába éppen most kíván belefogni. A pénzt sikeresen gründolók többnyire már túl vannak néhány sikeres cégalapításon és működtetésen, sőt már nagy haszonnal túl is adtak rajtuk.

Cserébe tulajdon
Ha már a befektető számára meggyőzőnek bizonyult az üzlet és a menedzsment, annak tisztázása következik, hogy a befektető pénzéért milyen jogokat kér cserébe. Az Eclipsnél azt szeretik, hogy ha maga a cég menedzsmentje hozakodik elő a tulajdonviszonyokkal kapcsolatos elképzeléseivel, ebből is arra következtetnek, hogy felelősségteljesen gondolkodnak a cég jövőjéről. Az új befektető színrelépésével egy időben egyébként alaptőke-emelést hajtanak végre, amelynél a korábbi tulajdonosok esetében csak a készpénzes hozzájárulást ismerik el. A kockázati tőkések jellemzően kisebbségi tulajdont hasítanak ki maguknak, arra azonban törekednek, hogy minősített jogaik legyenek, azaz legalább 25 százalék plusz 1 szavazatuk legyen. A szakemberek szerint gyakori tévhit, hogy a kockázati tőkés hitelt ad. Ez azonban csak a legritkább esetben fordul elő, és akkor is csak tőkévé átváltható hitel formájában.
A 3TS általában 2–4 millió eurót fektet be egy-egy vállalkozásba, a Euroventures 0,5–1 millió eurót, az Eclipse maximum 130 millió forint tőkével járul hozzá egy-egy vállalkozás alaptőkéjéhez, de 50 millió alatt nemigen szállnak be sehová. A pénzt egyik befektető sem adja oda egy összegben, az általában az üzleti terv valamely megvalósítási fázisához kötik.
A kockázati tőkés rövid távra, általában 3 évre fekteti be pénzét. „Ha valóban ígéretes, nagy növekedési potenciállal bír, a vállalkozás ki tudja termelni azt a hozamot, amit várunk tőle. Ha ennyi idő alatt ez nem megy, kicsi arra az esély, hogy ezt hosszabb távon tegye meg.” – mondja Szombati András. Ezek az elvárt teljesítmények olyan nagyságúak, amelyet egy átlagos vállalkozás nemigen tudna teljesíteni. A 3TS oda viszi a pénzét, ahol évi 40–50 százalékos megtérülést remél, ez az elvárás az Eclipsnél „csak” 30 százalékos.

Kiszállás
A cég eladását ugyancsak előre rögzítik a tulajdonostársak. A lehetséges „kiszállási” megoldások között szóba jöhet a társaság tőzsdére vitele, ami azonban a jelenlegi tőkepiaci viszonyok között nem üdvözítő megoldás. A magyar társaságok számára leginkább járható út, ha tulajdonosaik eladják a céget egy multinacionális nagy stratégiai befektetőnek. Azt a megoldást azonban nem szeretik a befektetők, ha a tulajdonostársak akarják visszavásárolni részesdésüket, ám elővásárlási jogot kiköthetnek a szerződésben, amellyel piaci áron élhetnek is a társak.
Hiába a legnagyobb körültekintés, minden kockázati tőkealap rendelkezik olyan befektetéssel, amelyben bennragad, azaz nemhogy extra hozammal, de csak veszteséggel tudná értékesíteni. Nehéz ugyanis megjósolni, hogy egy gyorsan növő iparágban és az abban tevékenykedő vállalkozás három év múlva hol fog tartani. Éppen emiatt nehéz arra is válaszolni, hogy mely szektorokba fektetnek be szívesen a kockázati tőkések. Két-három évvel ezelőtt az információtechnológiai cégek voltak a népszerűek, most azonban Hradszki László szerint nem lehet egyértelműen meghatározni a biztosan extra hozammal kecsegtető területeket. Szombati András azonban úgy véli, hogy az elkövetkezendő időszakban az egészségügy, és a káros anyagok megsemmisítését végző környezettechnológia cégek iránt nőhet meg az érdeklődés. Azt egyébként jól mutatja, hogy a kockázati tőke milyen vegyes iparágakban jelentkezhet, hogy az Eclipse épp a közelmúltban adott el egy pénzügyi befektetőnek egy független, politikai elemzéseket végző társaságot, amely teljesíteni tudta az Eclipse által elvárt hozamot. A társaság jelenleg társtulajdonos még egy gázmotor-összeszerelő, egy internetes cég, egy egészségügyi szolgáltató és egy őssejt bankban is.

Magánszemély befektetők
Nemcsak társaságok, hanem magánszemélyek is fantáziát láthatnak egy-egy ígéretes társaságban. Az Innostart Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ negyedévente szervez Üzleti Angyal Klubot, ahol vállalkozók, cégvezetők, vagy éppen kockázati tőketársaságok vezetői mint magánemberek keresnek vállalkozásokat, hogy 20–-50 millió forint erejéig tulajdonosként beszálljanak. „Ők sem a pusztán anyagi gondokkal küszködő cégek mentőangyali, mint sokan hiszik. Nem olyan cégeket keresnek, akik most indulnak, hanem amelyeknek egy ötletes termék megvalósításához kis tőkére van szükségük. Rengeteg az érdeklődő. Sokan azonban már az első körben kiesnek, amikor megtudják, hogy itt nem valami ingyen pénzosztogatás folyik, hanem kemény pénzügyi érvekkel alátámasztva kell indokolni, hogy miért ajánlja magát tőkebefektetésre.” – oszlatja el az esetleges félreértéseket Kozma Ibolya projektfelelős. Az Innostart abban próbál segítséget a vállalkozásoknak, hogy ezeket a társaságokat néhány hónap alatt felkészítsék, hogyan kell üzleti tervet készíteni, vagy éppen elképzelésüket prezentálni. Egy-egy ilyen találkozón 4-5 projekt mutatkozik be.
Hiába azonban a legremekebb ötlet, a szakmai tehetség, még a legígéretesebbnek tűnő üzletek is általában megbuknak a menedzsmentproblémák miatt. Amikor a részletező tárgyalások során kiderül, hogy a cég vezetése nem rendelkezik a megfelelő pénzügyi ismeretekkel, a reménybeli üzleti angyal legtöbbször hátat fordít. 

Ajánlott videó mutasd mind

Magyar modell: bizonygatják, hogy felkészültünk a második hullámra, de a szakadék szélén állunk

Úgy tetszik, stratégiát váltott és mindent egy lapra tesz fel az Orbán-kormány: a fertőzöttek száma már nem fontos, csak a halálesetek elkerülése és az ország működése. Csakhogy sem a tesztelés, sem a kontaktkutatás, sem a járványügy nem működik olajozottan. Ez veszélyes kombináció lehet, és bár a kormány szerint az egészségügy felkészülten várja a betegek érkezését, ezzel ellentétes hírek is érkeznek.

Emberevéssel vádolt cigányokat végeztek ki a Nyúzóvölgyben

Az évszázad Európát is megrázó büntetőügyében több mint 200 vándorcigányt vádoltak 31 gyilkossággal és emberhús fogyasztásával 1782 nyarán Kemencén. Az elrettentésnek szánt durva és megalázó kivégzéseknek az uralkodó közbelépése vetett véget.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.