A piac, azaz a hallgatók választása helyett jövőre a minisztérium döntené el, hogy hol tanulhatnak állami támogatással a hallgatók: ezzel akadályoznák meg a vidéki főiskolák kiürülését. Az oktatáskutató szerint értelmetlen a piac ellen menni - írja a Népszabadság.

A minisztériumok kommunikációja szerint nem lesznek tömeges leépítések a közszférában. Ha mégis, akkor a múlt tapasztalatai alapján az elbocsátott köztisztviselők egy része „visszaszivároghat” - ahogy a 2006-ban távozók fele is újra a közszolgálatba került vissza, csak más pozícióba.

A munkaügyi felügyelet már nemcsak elcsalt pótlékok ügyében nyomoz a Tescókban, hanem a pénztárosok bérével kapcsolatban is - az a kérdés, jár-e nekik a szakmai bérminimum. A dolgozók félnek nevük vállalásával panaszt tenni. A két szakszervezetben fel sem merül, hogy összefoghatnának. A volt munkaügyi vezető, aki most az egyik szakszervezetet erősíti, tudhatott a visszaélésekről, ha voltak ilyenek.

Az idén is sok felvételizőnek okozhatott csalódást a felvételi ponthatárok megállapítása. Több lehetőség is áll azok előtt, akik nem jutottak be álmaik képzésére: várhatnak egy évet, ezalatt dolgozhatnak, szakmát tanulhatnak, vagy megpróbálhatják a pótfelvételit, ám kizárólag költségtérítéses alapszakok közül válogathatnak. A meghirdetett szakok az fn.hu-n is olvashatók.

A vonzó külső az álláskeresés és a munkahelyi előmenetel során fontosabb, mint a jól hangzó egyetemi végtettség – állítja felmérésére hivatkozva a Newsweek. Az erősen szépségcentrikus nyugati kultúrában az előnyös külső ma már nem egyszerűen pozitívum, hanem a munkaerőpiacon gyakran döntőnek bizonyul. A magyarországi helyzet kettős képet mutat.

A mostani "politikai kurzus" elkötelezett a munkahelyek létesítése mellett - jelentette ki a miniszterelnök hétfőn Székesfehérváron.

El kell érni, hogy a magyar társadalom 35 éves korosztályának 40 százaléka rendelkezzen egyetemi, főiskolai végzettséggel vagy felsőfokú szakképesítéssel 2020-ra - tervezi a szaktárca. Emellett átalakítják a többletpontokat és a tanárképzést is.

A 140 ezer jelentkezőből több mint 97 ezren jutottak be a felsőoktatásba. Közülük is 362-en a maximális, azaz 480 ponttal büszkélkedhetnek, bár sehová nem kellett ennyi pont. A ponthatárokat már az fn.hu-n is böngészheti!

Itt olvashatja a Zsigmond Király Főiskola ponthatárait.

Itt olvashatja a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem ponthatárait.

Itt olvashatja a Wesley János Lelkészképző Főiskola ponthatárait.

Itt olvashatja a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola ponthatárait.

Itt olvashatja a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola ponthatárait.

Itt olvashatja a Tomori Pál Főiskola ponthatárait.

Itt olvashatja a Szolnoki Főiskola ponthatárait.

Itt olvashatja a Színház- és Filmművészeti Egyetem ponthatárait.

Itt olvashatja a Szent István Egyetem ponthatárait.

Itt olvashatja a Szegedi Tudományegyetem ponthatárait:1. rész, 2. rész

Itt olvashatja a Széchenyi István Egyetem ponthatárait.

Itt olvashatja a Semmelweis Egyetem ponthatárait.

Itt olvashatja a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola ponthatárait.

Itt olvashatja a Rendőrtiszti Főiskola ponthatárait.

Itt olvashatja a Pécsi Tudományegyetem ponthatárait:1. rész, 2. rész

Itt olvashatja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem ponthatárait.