2018 első félévében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szinten átlagosan
- bruttó 324 400 forintot kerestek, 11,9 százalékkal többet az egy évvel korábbinál.
- A nettó átlagkereset családi adókedvezménnyel korrigált összege 224 300 forintra becsülhető,
- míg a kedvezmény nélküli nettó kereseti átlag szintén 11,9 százalékkal, 215 700 forintra emelkedett,
derül ki a KSH jelenti című összeállításból.
A reálkereseteknél viszont megtört a lendület:
A vizsgált időszakban mindegyik régióban jelentősen, 10,9-12,9 százalékkal emelkedtek a nettó átlagkeresetek az előző év azonos időszakához viszonyítva. A legdinamikusabbban a Közép-Dunántúlon nőttek a bérek, ugyanakkor a növekedés Budapesten, Pesten és Nyugat-Dunántúlon elmaradt a nemzetgazdaság 11,9 százalékos átlagától.
Ám hiába a látványos növekedés, a nettó kereset csak Budapesten volt kiemelkedő, 272 300 forint. Ez amúgy 105 ezer forinttal több, mint a legalacsonyabb, észak-alföldi régiós érték, ami mindössze 166 800 forint volt. Ha a 215 700 forintos országos átlagot nézzük, az is nyilvánvaló, hogy a nettó átlagkereset csak Budapesten volt az országos átlagnál magasabb. Vagyis a fővárosi bérek nélkül sokkal gyatrább lenne az országos mutató is.
Ráadásul éves összehasonlításban
A legmagasabb a nettó átlagkereset a nemzetgazdasági ágak közül változatlanul a pénzügyi szolgáltatások, valamint az információ és kommunikáció területén volt. A 411 ezer és 374 ezer forintos kereset 91, illetve 74 százalékkal haladja meg a nemzetgazdasági átlagot. A legkevesebbet továbbra is a szálláshely-szolgáltatásban, a vendéglátásban és a humán-egészségügyi, szociális ellátásban dolgozók kerestek, a 138 ezer és a 141 ezer forintos nettó bérük az átlagnál 36, illetve 35 százalékkal volt alacsonyabb.
Kiemelt kép: Csanádi Márton / 24.hu
