A Kormány pénteken benyújtotta a Parlamenthez az őszi adócsomagot, mely számos új kedvezményt, de néhány szigorítást is tartalmaz, és van, ahol egyelőre nem engedett a kormány a nyomásnak.
A legfontosabbak röviden:
- A cafeteria-rendszerre vonatkozó szabályok a nyári csomagban elfogadottakhoz képest nem változnának – sok munkáltató bánatára. Azaz 2019-ben szinte kizárólag a SZÉP-kártya adható majd kedvező adózás mellett. A többi bejáratott cafeteria-juttatás – a lakáscélú hitel törlesztése, a helyi bérlet, az önkéntes pénztári hozzájárulás – bérként válik majd adókötelessé. Viszont sürgősen lépniük kellene azoknak a cégeknek, amelyek még jövőre is adómentesen szeretnének kockázati biztosítást adni dolgozóiknak.
- Továbbra is a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs lenne alkalmazható azon lakások értékesítésére, amelyeknél 2019 utolsó napjáig a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez a szükséges okiratokat benyújtják, feltéve, hogy a lakás legalább szerkezetkész állapotú, és erről az értékesítő az adóhatóság felé egy meghatározott formanyomtatványon nyilatkozik 2019 végéig.
- Csak bizonyos építkezési, szerelési munkálatokkal kapcsolatos munkaerő-kölcsönzésnél kellene alkalmazni a fordított adózást.
- A szociális hozzájárulási adó mértéke – melyet a munkáltatók fizetnek a foglalkoztatottak után – 19,5% maradna, tehát a várakozásokkal ellentétben 2019. január 1-jétől nem csökkenne 17,5 százalékra.
- Szociális hozzájárulásiadó-kedvezmény segítené a várhatóan a közeljövőben elbocsátani kívánt, idősebb állami alkalmazottak elhelyezkedését.
- A csoportos társasági adóalanyiság rendszerével a társaságok a jövőben kedvezőbb helyzetbe kerülhetnének azzal, hogy egymás között felhasználhatóvá válnának a kapcsolt vállalkozások veszteségei, vagy hogy a csoporttag vállalkozások egymás közötti ügyletei mentesülnének majd a transzferár-dokumentációs kötelezettség alól.
- Változnak a veszteségszabályok is, már nemcsak a kereskedőknél nézik, és nem nettó 15 milliárd forintos, hanem 60 milliárd forintos árbevétel felett, hogy van-e nyereség két évig, hanem minden szektorban. Viszont nem kell bezárni, ha nincs, cserébe kötelező NAV-ellenőrzést kap a cég.
- 8 millió forintról 12 millió forintra emelkedne az alanyi áfamentesség határa. Ennek örülhetnek a katások is, akik eddig a két bevételi sáv között számláztak, mert nem kell majd áfázniuk. Katázást egyébként évi 12 millió forintos bevételig lehet igen kedvező adózással választani. Újdonság még, hogy katázó diákoknak 50 helyett 25 ezer forint adót kell fizetniük akkor is, ha 25 éves korukig a tanulmányaikat szüneteltetik.
- Változatlan maradna az a nyáron elfogadott szabály, hogy a nyugdíjasok nem fizetnek majd járulékokat, ha munkaviszonyban dolgoznak tovább. Új elem viszont, hogy a nyugdíj folyósításának szüneteltetése idejére – azaz ha valaki állami tisztség betöltése mellett dolgozik – sem kellene a nyugdíjasoknak a járulékokkal számolniuk. Így változatlan munkáltatói költség mellett a nyugdíjasok a jelenleginél akár 45 százalékkal több nettó jövedelmet szerezhetnek – áll a PwC értékelésében.
- Adómentesen foglalkoztathatnák a 60 év feletti kirúgott közszolgákat a cégek.
- Bürokráciacsökkentő intézkedések is bekerültek, többek között jövőre már nem kellene bejelenteni a foglalkoztatónak a dolgozója végzettségére, szakképesítésére, illetve az ezt igazoló okiratokra vonatkozó adatokat. Ez a szabály gyakran hátráltatja a dolgozók felvételét.
Kiemelt kép: Thinstock
