A kormánynak nem fontos a családi pótlék és a nyugdíjminimum emelése

Utoljára 2008-ban, azaz kilenc éve emelték a családi pótlék és a nyugdíjminimum összegét. A kilenc év alatt összejött 22,35 százalékos infláció, vagyis ennyivel romlott a juttatások értéke.

A családi pótlék 2008 óta:

• egygyermekes családnál 12 200 forint (egyedülálló szülőnél 13 700 forint),
• kétgyermekes családnál gyermekenként 13 300 forint (egyedülálló szülőnél 14 800 forint),
• három vagy több gyermekes családnál gyermekenként 16 000 forint (egyedülálló szülőnél 17 000 forint),
• tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekre 23 300 forint (egyedülálló szülőnél 25 900 forint).

A nyugdíjminimum összege pedig szintén 2008 óta változatlanul 28 500 forint.

Megkérdeztük, 2018-ban várható-e emelés, és ha igen, miért pont most és mekkora. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkársága erre a kérdésünkre nem reagált. Azt is tudakoltuk még, ha nem lesz emelés, miért nem. Konkrétan erre a kérdésre sem válaszoltak, viszont abból, amit írtak, azt a következtetést vontuk le, hogy jövőre sem lehet ezen az összegek növekedésére számítani.

Hiszn egyrészt azt hangsúlyozták, hogy a kormány egy rendkívül sokrétű családtámogatási rendszert épített fel, amelynek a családi pótlék csak egyetlen eleme. Éppen ezért az államtitkárság szerint nem célszerű a családoknak járó egyéb juttatásoktól elszigetelten, önállóan kezelni.

Másrészt azt emelték ki, hogy nyugdíjbiztosítási szempontból nincs jelentősége a nyugdíjminimumra vonatkozó kérdésnek.

Munkához kötött családtámogatások kellenek!

Az EMMI illetékes államtitkársága válaszában nyomatékosította, hogy a kormány a munkához kötött támogatásokat tartja hatékonynak, ezért egyrészt kibővítette a családokat már eddig is megillető ellátások jelentős részét, másrészt új kedvezményeket vezetett be:

• visszaállította a gyermekek három éves koráig járó GYES-t,
• bevezette a családi adó- és járulékkedvezményt (2010-et megelőzően mindössze 4000 forint családi adókedvezmény járt a nagycsaládosoknak, ma már minden család részesülhet a kedvezményből, ez egy nagycsalád esetében már havi 100 ezer forintos nettó megtakarítást jelent),
• bevezette az első házasok adókedvezményét,
•  a GYED Extrát, amivel a kisgyermekes családok helyzetén javított,
• új otthonteremtési programot indított (CSOK),
• a gyermekjóléti intézkedéseknek köszönhetően pedig folyamatosan növekszik az ingyenes gyermekétkeztetésben és térítésmentes tankönyvellátásban részesülő gyermekek száma.

Az államtitkárság szerint fontos továbbá kiemelni, hogy ezek univerzális juttatások.

Azt is beidézték, hogy 2010-ben a leköszönő szocialista kormány 29 milliárd forintot szánt gyermekétkeztetésre, míg a 2018. évi költségvetés 79,3 milliárd forintot biztosít erre a célra. Emellett ma már több mint 1 millió gyermek kap ingyen tankönyvet, így már a tanulók 85 százalékára terjed ki a térítésmentesség. A jövő évben pedig a kormány az eddigieknél is nagyobb mértékben támogatja a családokat: 2018-ban összesen mintegy 1 929 milliárd forint támogatást biztosít a költségvetés a családok számára, ami kétszer magasabb, mint 2010-ben volt – hívták fel a figyelmünket. Ez mind igaz. És ha jól olvasunk a sorok között, a válasz felér egy nemmel, már ami a családipótlék-emelést illeti.

Szép, szép, hogy a munkához kötött családtámogatásokban hisznek, meg hogy univerzális juttatásokról van szó, de mint korábban utánajártunk, a lehetséges maximális családi adókedvezmény harmadát nem képesek kihasználni a gyerekes szülők:

A családi kedvezmény harmadát nem tudják igénybe venni a szülők

Az egy- és kétgyerekesek zöme maximálisan ki tudja használni a családi adókedvezményt, a többgyermekeseknél azonban csak az összeg 50 százalékát érvényesítik.

A nyugdíjminimumnak nincs jelentősége a kormány szerint

Mint már fentebb említettük, a kormány szerint nyugdíjbiztosítási szempontból nincs jelentősége a nyugdíjminimumra vonatkozó kérdésnek, ugyanis mint az államtitkárság magyarázta, csak akkor állapítanak meg ténylegesen ilyen alacsony összegű nyugdíjat, ha a nyugdíjigénylő kevés szolgálati időt ért el és részmunkaidőben dolgozott. Alátámasztásul azt is megírták, hogy 2016-ban összesen 80 embernek állapítottak meg nyugdíjminimumot. Arra viszont már nem tértek ki, hogy az ONYF idei adatai szerint több mint 20 ezren lehetnek, akiknek 30 ezer forintnál kevesebb a nyugdíja:

Már majd tizenötezren kapnak 300 ezer forintnál magasabb nyugdíjat

A nyugdíjplafon eltörlése miatt egyre több a magas nyugdíj. Az idén harmincszor annyian kaptak a korábban megszokottnál nagyobb juttatást, mint tavaly.

Kiemelték továbbá, hogy Magyarország történetében idén először fizetett a kormány nyugdíjprémiumot, amely a 3,5 százalékot meghaladó gazdasági növekedésnek köszönhető. Ezen kívül minden nyugdíjas 10 ezer forintos Erzsébet-utalványt is kap karácsonyra. Valamint megemlítették még: a kormány döntött arról is, hogy a súlyosan beteg gyereküket legalább 20 évig ápoló szülők nyugdíjba vonulásuk után 2018-tól havi 50 ezer forint nyugdíj-kiegészítést kaphatnak. Ez is mind igaz, és az érintetteknek csupa jó hír. Talán nem tévedünk, ha úgy értelmezzük, ezfelfogható egy nemleges válasznak a nyugdíjminimum-emelési kérdésre.

Számos juttatás ragadt be amiatt, hogy a minimálnyugdíjat nem emelték

Azt viszont egy árva szóval sem említették a válaszban, hogy a minimálnyugdíjtól számos más juttatás összege is függ (Nyugdíjguru.hu), többek között a foglalkoztatást helyettesítő támogatás (fht, a minimálnyugdíj 80 százaléka, azaz 22 800 forint), az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, a méltányossági nyugdíj, az időskorúak járadéka, a települési támogatás, a közgyógyellátás, a baleseti táppénz, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultság, a gyám pénzbeli ellátása, a gyes (=nyugdíjminimum), a gyet (=nyugdíjminimum), az anyasági támogatás (feltétellel egy gyereknél a nyugdíjminimum 225 százaléka, azaz 64 125 forint, ikergyermeknél 300 százaléka, azaz 85 500 forint).

A nyugdíjminimumtól függő összegek között pedig nem kevés a legszegényebbeket érintő lehetséges juttatás van, és családtámogatás. Nem mellesleg azzal, hogy nem emelik a juttatásokat, nem csak azokat a családosokat szívatják meg, ahol a szülők valamiért nem dolgoznak, hanem azokat is, akik igen. Íme csak egy kiragadott példa erre:

Pofára esés lehet katázva gyereket vállalni

A kormány buzdít minket a gyerekvállalásra és a katázásra is. Azt viszont nem dörgölik az orrunk alá, hogy a kettő együtt mivel jár.

Mint korábban kiszámoltuk, már egyetlen minimálbérnél (idén bruttó 127 500 forint) is maximálisan ki lehet használni, az egy- és a kétgyermekesek után járó családi adókedvezményt. Háromgyerekes családnál viszont minimum 309 400 forintnyi szja-köteles havi bruttó kell ahhoz, hogy a 99 ezer forintos kedvezményt érvényesíteni lehessen. És mivel az idén bruttó 300 ezer forint forint körül volt az átlagkereset, ez sem tűnik elérhetetlennek. Viszont még mindig sokan vannak bejelentve minimálbérre – és például három gyereknél ez bizony azt jelenti, hogy a családi adókedvezmény egy részét nem kapja meg a család.

És ha így van, vagyis a szülők, vagy a gyermekeiket egyedül nevelő szülők az alacsony kereset (vagy a kereset típusa) miatt nem tudják kihasználni a családi adókedvezményt, akkor nekik sovány vigasz, hogy egyébként a kormány szándéka az volt, hogy a dolgozó szülőket támogassa. Viszont biztosan örülnének, ha nem jövőre is a 10 évvel ezelőtti családi pótlékot és az egyéb, a minimumnyugdíjtól függő ellátásokat kapnának, hanem többet. Akárcsak a minimálnyugdíjasok.

Kiemelt kép: MTI/Vajda János