Az Airbnb magyarországi vendégforgalma hatszorosára nőtt, szemben a szállodai kereslet 40 százalékos növekedésével az utóbbi években – olvasható a BDO Magyarország tanácsadó cég közleményében.
A közösségi szálláshely-szolgáltatás egyre jelentősebb szeletet hasít ki a turisztikai piacból, 2010 és 2015 között az ilyen budapesti kapacitás megduplázódott, míg az Airbnb vendégforgalma közel hatszorosára nőtt – írta közleményében a BDO Magyarország.
Ezzel szemben a szállodai kereslet csak 40 százalékkal nőtt. Budapesten a közösségi szálláshelyeken tavaly 2,2 millió vendégéjszakát regisztráltak, míg a szállodákban közel 8 milliós volt ugyanez a szám.
A piac 20 százaléka – dinamikusan növekvő arányban – a közösségi portálokon értékesített magánszálláshelyeken realizálódik. Budapesten közel 4800 aktív vendéglátót tart nyilván az Airbnb, melyből 1200 több egységgel is rendelkezik – ez a szám egyhetede a Párizsban és harmada a Barcelonában működő ilyen létesítményeknek.
Máshol még jobban tarolnak
A kereslet szerkezetét és a hagyományos szállodai piachoz viszonyított arányát vizsgálva látszik, hogy a klasszikus szabadidős úti céloknál (például Lisszabonban, Firenzében, Barcelonában vagy Párizsban) a közösségi szálláshely-szektor kiválóan teljesít, hiszen azzal, hogy a lakáshotelek esetében például többtagú családok részére is költséghatékony az utazás, új piacok megnyitására is alkalmas ez a szolgáltatásforma.
Ezzel szemben az inkább üzleti profilú vagy erősebb üzleti kereslettel rendelkező városokban, mint például Frankfurt vagy Bécs, a közösségi szálláshelyek súlya kisebb.
Budapesten a szabadidős turisták jelentős aránya miatt a közösségi szálláshelyek elsősorban a középkategóriás hotelek számára komoly konkurenciát jelentenek, vendéget elszipkázva a szállodáktól, és ennek a szállásadók és érdekképviseleti szerveik hangot is adnak, tegyük hozzá, jogosan
– közölte Hegedűs Attila, a BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Kft. ügyvezető partnere.
Nagypályások is vannak köztük
A tanácsadó cég szerint Budapesten is működnek olyan cégek, amelyek már akár 10-15-nél is több lakást mozgatnak és iparszerűen akár komplett lépcsőházakat is képesek üzemeltetni. Itt válik el a szolgáltatás közösségi, kiegészítő bevételt termelő lényege és az üzemszerűen működő cégek, profittermelő, közgazdasági értelme – tették hozzá.
Nem véletlen, hogy az Accor szállodalánc, miután korábban nem szállt be tulajdonosként az Airbnb-be, 2016 tavaszán közel 150 millió euróért megvásárolta az angliai eredetű, luxuslakásokat bérbeadó Onefinestay hálózatot. Ez azt jelenti, hogy a közösségi szálláshelykiadásnak akár középkategóriás, de luxusszinten is van üzleti értéke, a betiltás, a piacról való kiűzetés nem a megfelelő megoldás.
Ha verseny van, akkor legyen ez egy tisztességes verseny. Mert úgy úszni olimpiai távot, hogy valakin csak egy áramvonalas, szabadon választott dressz van, míg mások nehézbúvár felszereléssel vágnak neki ugyanannak a távnak minden, csak nem fair
– olvasható a közleményben.
