Mennyire haladnak a korral a magyar kisvállalkozók, ha a pénzről, a fizetésről van szó? Mitől függ, hogy képesek-e, akarnak-e nyitni az új, az elektronikus fizetés felé? Szakmától? Mérettől? Attól, hogy a fővárosban működnek-e, vagy vidéken? Úgy tűnik, nemigen vannak skatulyák, ahogy mondani szokták: ahány ház, annyi szokás. Legalábbis a kisvállalkozásokat tömörítő Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) képviselőit megkérdezve ez derült ki.
Íme, mit mond a varrónő, a fogtechnikus, a fogorvos, a cukrász és a számítástechnikai kiskereskedő nemcsak a bankkártyás fizetésről.
Jó volna a kártyás fizetés
A Terézvárosi Ipartestület elnöke, Mihalcsik Gyuláné varrónő, 33 éve vállalkozó. Magdika azt mondta, nagyon jó volna, ha lehetne nála bankkártyával fizetni, mert vannak külföldi megrendelői is, akik érdeklődtek már erről. De attól tart, hogy a bankköltséget nehezen tudná kigazdálkodni az ő kisvállalkozása, ahol a saját kétkezi munkáját adja el.
Szeret haladni a korral, a pénztárgép használatát is azért vezette be annak idején. (Viszont az online kassza pluszköltségét nehezen teremtette elő.) A kasszát azért is tartotta fontosnak, mert annak a híve, hogy minden legálisan menjen egy vállalkozásban. Ha mindenki ezt tartaná szem előtt, úgy véli, akkor kevesebb lenne az adó. És jobban futná modernizálásra is.
A fehérítés hozhat fordulatot
Sulchze László fogtechnikusmester (a Fogtechnikus Ipartestület elnöke) azt mondja, náluk nem elterjedt a bankkártya-elfogadás, mert általában fogorvosokkal állnak kapcsolatban, akik készpénzzel, vagy átutalással fizetnek. Legfeljebb javításkor van magánszemély megrendelőjük.
Amennyire tudja, a fogorvosok sem igen fogadnak el bankkártyát, de kivétel lehet szerinte ahol dentálturizmusban utaznak, sok külföldi vendéggel. Megkérdeztük erről írásban Bátorfi Bélát, a hazai fogturizmus ismert alakját, de választ nem kaptunk tőle.
Sulchze szerint más lesz viszont a helyzet, ha a fogorvosokat is kifehérítik (=online kasszára kötik), akkor úgy véli, érdemesebb lesz nekik is biztosítani a kártyás fizetés lehetőségét.
Versenytényezővé kezd válni
Megkérdeztük a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Fogorvosok Területi Szervezetének elnökét is. Hermann Péter azt mondta, sajnos nincs adatuk a bankkártya-elfogadásról, és tippelni sem tud, hogy a rendelők hány százalékában lehet vajon elektronikusan fizetni.
Ő a SOTE fogorvos-tudományi karán dolgozik, ahol elfogadnak bankkártyát. (Az állami fogászatokon is fizetni kell bizonyos szolgáltatásokért, nem csak a magánrendelőkben.) Személyes tapasztalata az, hogy sokan örülnek, amikor meghallják, hogy adott a lehetőség.
Rákérdeztünk, vajon versenytényezőnek tartja-e a dolgot. Első „felindulásában” azt mondta, nem. De amint belegondolt, mennyit változott a világ, korrigált. Hiszen pár évvel ezelőtt még nemigen volt jellemző, hogy valaki interneten keresztül keressen/találjon fogorvost, inkább baráti ajánlás útján érkeztek az új betegek. Ma meg már online is jönnek a páciensek.
Ezért mondta azt, hogy abban a körben, ahol az internet az élet része, ott a bankkártya-elfogadásra is érdemes lehet berendezkedni. Mert számíthat.
Árrés és bankköltség
A Tapolcai Ipartestület elnöke volt beszélgetőpartnereink közül a legtájékozottabb a témában. Vörös Béla számítástechnikai és irodatechnikai kereskedelemmel és szervizzel foglalkozik. Vidéki viszonylatban a kereslet-kínálat, és a megnövekedett versenyhelyzet miatt elég nehéz a helyzet bankkártya-fronton is – mondta. A kereskedelmi árrések ugyanis az éles verseny miatt jelentősen lecsökkentek (=10 százalék alá, csak 1,5-3-5-7 százalék van egy terméken).
Ehhez képest mint megjegyezte, a bankok 1,5-1,8-1,9 százalékos jutalékot kérnek, amiből azért még lehet faragni, de lehetnek még egyéb, kisebb díjak is (pl. szoftverdíj). Összességében azonban 1-1,2 százalék alá nemigen engedik a bankok a forgalomarányos fizetendőt – jegyezte meg. Ami olcsóbb termék kártyás vásárlása esetén akár az egész árrést is elviheti. Ez szerinte erősen hátráltatja a bankkártya elterjedését.
Piacvesztéssel járhat
Ennek ellenére mindenki igyekszik mégis belevágni a dologba, mert az ügyfelek (ez is a versenyhelyzet miatt van) megkövetelik, hogy maximálisan kiszolgálják őket – tette hozzá. A városokban már az üzletek 60-70 százalékában fizethetnek a vevők kártyával, kisebb településeken azonban még szinte egyáltalán nem jellemző az elektronikus fizetés. Úgy véli, aki olyan szerencsés helyzetben van, hogy közel van hozzá a bank (vagy akár több bank is), az még egyelőre megengedheti talán magának, hogy ne tartson terminált. Akinél viszont ez nem áll fen, az a piacvesztést kockáztatja – mondta.
Vörös Béla üzletében még nincs kártyaelfogadás (a szomszédjában több bankfiók is van), de már egy ideje érdeklődik a témáról. Ráadásul náluk a szakma összefogott, és a Best Byte-on keresztül előnyösebb pozícióból tudnak tárgyalni a beszállítókkal, így a bankokkal is.
Ésszerű döntés lehet
Amikor kollégáink körében mini közvélemény-kutatást csináltunk, hol bosszantja őket a leginkább, ha nem lehet bankkártyát elfogadni, felmerültek a cukrászdák is. LINK Ezért megkérdeztük a Cukrász Iparosok Országos Ipartestületének szakmai elnökét, ő hogyan látja a kérdést. Horváth Ferenc cukrászmester úgy vélte a nagy forgalmú üzletekben simán elfogadják a bankkártyát, és örülnek neki, hogy azzal fizet az ügyfél, még akkor is, ha emiatt pár forinttal nőnek a költségek.
A saját vállalkozásából indult ki: nála a kisebbik cukrászdában csak készpénzzel lehet fizetni, a nagyobban azonban (ahol a kicsihez képest kb. négyszeres a forgalom) bankkártyával is, amit szeretnek a vendégek. Szerinte ez ésszerű döntés.
Személy szerint úgy véli, kell a bankkártya-elfogadás, mert aki szeret azzal fizetni, az esetleg nem megy olyan helyre, ahol csak készpénzt fogadnak el. Emiatt pedig vevőktől eshetnek el a cukrászdák. Hogy a kollégáinál mi a helyzet, ők hogyan gondolkodnak a kérdésről, abban nem volt biztos, ezért felajánlotta, hogy megkérdez közülük párat, vidékit és budapestit is, kisebb és nagyobb cukrászatot is. Köszöntük.
Haladni kell a korral
A „minifelmérés” eredménye pozitív lett: az elnök szerint sokan elfogadják a kártyát Budapesten és máshol is az országban. Vidéken vannak azért jó páran, akiknek még nincs termináljuk, de szándékukban áll bevezetni a kártyás fizetést. Az is kirajzolódott, hogy akár a bevételek 30 százaléka is származhat kártyás vásárlásból. És ha nem adott a lehetőség, akkor a cukrászok tartanak tőle, hogy a vendég elpártol egy másik helyre. Vagyis a vendégek (akárcsak kollégáink) már nemcsak a süteményt nézik, hanem azt is, hogy hogyan fizethetnek.
Ami nagyon meglepte: Békésben egy közepes színvonalon álló cukrászdában azt válaszolták, hogy van nekik bankkártya-leolvasójuk. Igaz, csak központi helyen lévő üzletükben. Az ok, hogy sokan vannak, akik pénz nélkül járkálnak vásárolni, és a cukrászat nem szeretné elengedni azt a 30-40 ezer forintos forgalmat, amit ezek a vendégek havonta hozhatnak.
Horváth Ferenc még annyit fűzött hozzá a témához: Magyarországon a dolgozók zöme bankszámlára kapja a fizetését, és bankkártyával fér hozzá. Ha pedig kéznél van a kártyája, kéznél van a pénze is (akkor is, ha nem vett még fel készpénzt), és tud fizetni, akár a cukrászdában is. Ez elég jó motiváció lehet arra, hogy haladjunk a korral – jegyezte meg.
