Tavaly hozták létre a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pallas Athéné alapítványai a pénzügyi befektetéssel foglalkozó FERIDA-t. A 20 milliárd forint közpénzzel kibélelt cég magyar állampapírok mellett többek között nemzetközi banki papírokba is elkezdett befektetni.
A Magyar Narancs kíváncsi volt arra is, hogy a portfólióban mekkora tételeket mozgatnak az alapítványi cég brókerei. A FERIDA közlése szerint május közepéig 16 millió dollár, 12 millió euró és 1 millió svájci frank névértékű értékpapírokat vettek, illetve tartottak, ami összesen nagyjából 8,5 milliárd forintnak felel meg.
Az eddigiekhez képest újdonság, hogy a magyar állam és a nemzetközi pénzintézetek mellett a FERIDA technológiai cégek papírjait is elkezdte venni. Május közepén az elektromos autókat gyártó Tesla Motors kötvényeiből egymillió dollár névértékben jegyzett papírokat (a lap feltevése szerint névérték alatt), az internetes televíziós szolgáltatást nyújtó Netflix kötvényeiből pedig félmillió dollárnyit vett.
Kérdés, törvényes-e, hogy egy közpénzből gazdálkodó cég nemzetközi tőzsdéken forgassa az adófizetők pénzét? A lap erre is kereste a választ. Azt írták, nem ismernek olyan törvényt, amely erre felhatalmazná akár az MNB-t, akár az általa létrehozott alapítványokat vagy azok gazdasági társaságait. Ellenkezőleg, az állami szféra vállalkozásai, a minisztériumok vagy más közszervek tulajdonában, ellenőrzése, felügyelete alatt álló gazdálkodó szervezetek a legkevésbé sem fektethetnek például acél- és olajipari nagyvállalatok vagy nemzetközi pénzintézetek papírjaiba.
A Feria később cáfolta, hogy tőzsdéznének, mondván, hogy a portfóliójukban nincsenek részvények. Hangsúlyozták: hosszú futamidőre vásárolva, tartós befektetésekkel kívánják növelni vagyonukat.
