Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat rendszeresen – általában kétévente – konzultációs látogatások során is ellenőrzi a tagországokban a Túlzott Hiány Eljárás (Excessive Deficit Procedure – EDP) jelentés összeállítását a 479/2009 Tanácsi Rendeletnek megfelelően. Ezeken a konzultációkon rendszeresen felmerülnek a jelentés összeállításával kapcsolatos módszertani kérdések is. Az utóbbi két évben több országban is vizsgálta az Eurostat az állami tulajdonú pénzügyi intézmények (export-import bankok, fejlesztési bankok, speciális pénzügyi szervezetek) statisztikai besorolását. A legutóbbi konzultációs látogatás alkalmával Magyarországon is szóba kerültek ezen pénzügyi intézmények statisztikai besorolásának kérdései.
Eurostatos “fenntartás”
A KSH azt is közölte, hogy az Eurostat a ma publikált sajtóközleményében fenntartást fogalmazott meg a magyar EDP jelentés kapcsán, mert álláspontja szerint az Eximbankot be kell sorolni a kormányzati szektorba. A magyar statisztikai hatóságok másként ítélik meg az Eximbank besorolását, az ezzel kapcsolatos érveinket levélben elküldtük az Eurostatnak. A két fél álláspontja továbbra is eltérő, ami az Eurostat részéről a fenntartás megfogalmazásához vezetett.
Az Eurostat egy új, speciális intézményi kategóriába, a zártkörű (captive) pénzügyi közvetítők közé javasolja besorolni az Eximbankot. Ez a kategória a nemzeti számlák statisztikai módszertanának megújítása során (ESA 2010) jött létre a pénzügyi vállalatok szektorában és azokat a pénzügyi szervezeteket tartalmazza, amelyek nem végeznek pénzügyi közvetítő tevékenységet, nem a nyilvánossággal állnak pénzügyi kapcsolatban, hanem szűk körben, jellemzően a tulajdonostól, vagy vállalatcsoporton belülről szerzett forrásokat fektetnek be, helyeznek ki speciális céllal illetve a piacon gyűjtött forrásokat adják tovább a vállalatcsoport tagjainak. Az ide sorolt pénzügyi szervezetek – jellemzően vagyonkezelők (holdingok) és speciális pl. forrásgyűjtési célú vállalatok (SCV-k) – a tulajdonosaik „foglyai”, így intézményi önállóságuk megkérdőjelezhető.
A KSH másképp látja
A KSH álláspontja szerint viszont az Eximbank nem felel meg a fenti kritériumoknak, ugyanis tényleges pénzügyi közvetítést végez, forrásait a piacról szerzi és széles körben, a piacon helyezi ki azokat. A nemzeti számlák megújított módszertani szabványa (ESA 2010) nem változtatta meg a pénzügyi közvetítők és ezeken belül a hitelintézetek definícióját, így nem látunk lehetőséget az eddigi szektorbesorolások módosítására. Véleményünk szerint az Eurostat nem az ESA 2010 szabályaival összhangban hoz döntést egyes szervezetek kormányzati szektorba sorolásáról, ami bizonytalanságot visz a statisztikai módszertanba és megbontja a nemzeti számlák körébe tartozó statisztikák összhangját.
Az Eurostat a besorolást nem egyedi hitelnyújtások miatt javasolta, hanem az Eximbank alaptevékenységét (vagyis hogy gazdaságpolitikai célokat szolgáló, kedvezményes kamatozású exportösztönző finanszírozást nyújt a vállalkozásoknak) tekinti olyannak, ami indokolttá teheti egy speciális kategóriába sorolását.
A magyar statisztikai hatóságok továbbra is a kérdés tisztázásában érdekeltek, ennek érdekében a közeljövőben konzultációt kezdeményeznek a kérdésben kompetenciával bíró fórumokon a foglyul ejtett pénzügyi vállalatok szektorba sorolásának ESA 2010 jogszabály szerinti értelmezéséről.
