2009 júliusa óta vezették be, hogy akinek nincs biztosítása, annak egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, ami most 6930 forint. De vajon kiknek kell ezt fizetniük, és mi a helyzet, ha valaki nem tudta, hogy fizetnie kell?
Nemrégiben írtunk arról, hogy egy netes munkánál kiderült, valójában nem adózik, és nem ad egészségbiztosítást sem. Azt akkor tisztáztuk, hogy utólag be kell fizetni az adókat. Olvasónk most éppen azt nem tudja, hogy ha fiának részmunkaidős állást ajánlanak, akkor rendezett lesz-e az egészségbiztosítása, zöld lámpát kap-e majd az orvosnál.
Felmerülhet az is a mai időkben, mi a helyzet, ha nem jelent be a munkáltató, vagy nem fizeti be a tőlünk levont járulékot. Ezeket a kérdéseket igyekeztünk tisztázni, ezért az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz (OEP) fordultunk.
Félállás is teljes biztonságot jelenthet
Jó hír olvasónknak, hogy a Tbj. (tb-törvény) szerint a munkaviszonyban álló személy biztosítottnak minősül, függetlenül attól, hogy a foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidős-e. Ennek az az alapja, hogy a biztosított/foglalkoztatott az egészségügyi szolgáltatások fedezetére a törvényben meghatározottak szerint egészségügyi hozzájárulást fizet.
A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke a bruttó jövedelem alapján jelenleg 8,5 százalék, amit egyébként munkáltató von le a bérből, is utal a megfelelő számlára.
Ha svindlizik a munkáltató
Igen ám, de mi a helyzet, ha tőlünk ugyan levonja a járulékot, de nem utalja el az államnak? Ez a hozzáállás szerencsére a munkavállaló biztosítotti jogviszonyát nem érinti, tehát zöld jelzést kap az orvosnál. (A NAV dolga, hogy behajtsa a munkáltatón a be nem fizetett járulékot.)
Ha azonban be sem jelentett minket a cég, ahol dolgozunk, akkor már piros jelzést kaphatunk az orvosnál. (Hogy van-e biztosításunk, azt az Ügyfélkapus belépés után az OEP honlapján lehet ellenőrizni, ahol jelezni lehet azt is, ha valami nem stimmel.)
Ebben az esetben úgynevezett jogviszony-rendezést kell kezdeményeznünk, amelyben bizonyítanunk kell (pl. munkaszerződéssel, vagy egyéb jogviszonyt igazoló irattal, és háromhavi fizetési bizonylattal), hogy igenis dolgoztunk. Az eljárást az ügyfélkapunk keresztül is lehet kezdeményezni.
Ha nincs jogviszony
Akinek azért piros a lámpája, mert nincs semmilyen jogviszonya, az saját maga köteles fizetni maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot, ami az idén 6930 forint. Aki nem fizetett, az sem marad azonban ellátatlanul, vagyis az orvos nem tagadhatja meg az ellátását, és nem is kérheti annak ellenértékét.
Viszont arra számíthat a nem biztosított személy, hogy ha nem kezdeményezi a jogviszonya rendezését, akkor az OEP átadja az adatait a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV), és előírhatják számára a fizetési kötelezettséget, illetve kötelezhetnek az elmaradt járulékok befizetésére.
Átmeneti időszak
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény szerint amennyiben a biztosítási jogviszony (munkaviszony) legalább 45 napig fennállt, úgy a biztosítási jogviszony megszűnését követő további 45 napig fennmarad az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére való jogosultság. (Ha kevesebb volt, mint 45 nap, akkor kevesebb ideig.)
A 45 nap letelte után amennyiben a Magyarországon lakóhellyel és TAJ-számmal rendelkező nagykorú személy nem válik biztosítottá (pl.: mint munkavállaló), vagy egészségügyi szolgáltatásra jogosulttá (pl.: mint nyugdíjas vagy munkanélküli ellátásban részesülő), úgy köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot (2015-ben 6.930 forintt/hó) megfizetni, Ez alapján a közfinanszírozott természetbeni egészségügyi ellátás teljes körére jogosult lesz.
(A táppénz viszont pénzbeli ellátásnak minősül, amely kizárólag a biztosítási jogviszony ideje alatt (pl.: munkaviszony) vehető igénybe.)
Ha fizetni kell
A Tbj. konkrétan felsorolja a biztosítási (5. §) és a jogosulti (16. § (1) bekezdés) jogviszonyokat is. Akik itt egyik felsorolásban szerepelnek, azok kötelesek egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.
A járulékfizetésre a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál kell bejelentkezni, és a befizetéseket is hozzájuk kell teljesíteni. Az elmaradt járulékok befizetésére pedig mint írtuk, a NAV kötelezheti az adott személyt.
Fontos még tudni, hogy a biztosítotti/jogosulti jogviszony létrejöttével automatikusan megszűnik az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség. Arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy erről a jogosulti jogviszonnyal rendelkezőnek bejelentést kell teljesítenie a NAV felé.
