A görög kormány folyamatosan egyeztetett az Európai Bizottsággal annak a javaslatcsomagnak az összeállításakor, amelyet csütörtök este nyújtott be a hitelezőknek – mondta el Fokasz Nikosz, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Társadalomtudományi karának oktatója pénteken az MTI-nek Görögországból.
A szakértő azt mondta, a görög előterjesztés megbízható alapja lehet a megállapodásnak annál is inkább, mert annak elkészítése során a görög kormányzat folyamatosan kapcsolatban állt Brüsszellel, Pierre Moscovici pénzügyi biztos hivatalával.
Ami rizikós maradt
Fokasz Nikosz hozzátette, két kisebb bizonytalansági tényező van: az egyik, hogy a hitelezők, különösen Németország hogyan vélekedik a görög javaslatról. A másik, hogy Alekszisz Ciprasz görög kormányfőnek sikerül-e a saját táborával elfogadtatni a görög javaslatot és a majdani megállapodást.
A szakértő rámutatott: a vasárnapi népszavazással – amelyen a résztvevők 61 százaléka elutasította a hitelezők által Görögországtól elvárt intézkedéseket -Ciprasz nagyon megerősítette belpolitikai pozícióját. Olyannyira, hogy ha esetleg nem sikerülne meggyőznie saját pártjának, a Szirizának a keményvonalasait és a koalíciós partner Független Görögök pártot, akkor akár az ellenzéki padsorokból is képes lehet összeszedni a parlamenti többséghez hiányzó szavazatokat.
Mi a fontos a görögöknek?
Az MTI-nek arra a felvetésére, hogy ha Németország ilyen mereven elzárkózik a görög államadósság egy részének elengedésétől, akkor legfeljebb átütemezésről lehet szó, ezzel pedig tovább halasztódik a görög helyzet megoldása, Fokasz Nikosz azt felelte: a görög kormánynak az a fontos, hogy legyen egy erős nyilatkozat a hitelezők részéről, olyan, amilyet 2012 novemberében tettek. Ebben kijelentették, hogy hajlandók megvizsgálni a görög államadósság fenntarthatóságát, ha többlettel zár a görög költségvetés.
A szakértő emlékeztetett, 2021-ig moratórium van a külföldi intézményektől kapott mentőhitel visszafizetésére, amikor ez lejár, Görögországnak nagy tételekben kellene majd törlesztenie. Az egyetemi oktató rámutatott: amíg nincs ilyen nyilatkozat a hitelezők részéről, addig a görög állam nem tud visszatérni kötvénykibocsátással a piacokra, hogy megújítsa adósságát, mert nem fogják lejegyezni a hosszabb futamidejű állampapírjait, amelyek belenyúlnak a 2021 utáni időszakba, amikor hirtelen megnő a törlesztési kötelezettség.
