Hitel 2,5 százalékos fix kamaton akár 10 évre. Minden cégvezető, tulajdonos álma megszerezni. Létezésének ismertsége ma már széles körű, a kihelyezett vállalati hitelek túlnyomó részét ez a hitelfajta adja a kis- és középvállalati szegmensben. Az MNB népszerűsíti, a kereskedelmi bankok egyre szívesebben adják.
Gyakorlati tudnivalók a hitel megszerzéséhez, összefoglaló a leggyakoribb buktatókról és az optimális vállalti hiteligénylésről – Bankmonitor.hu összeállítás.
Szinte korlátok nélkül
A Növekedési Hitel (NHP) ma már 1 millió és 10 milliárd forint között érhető el a kis és középvállalkozások (KKV) számára. A felhasználási cél rendkívül széles körűvé vált:
· maximum hároméves futamidőig vehető igénybe a készlet és vevőfinanszírozás (forgóeszközhitel),
· maximum 10 éves futamidővel elérhető beruházási célra vagy üzletrészvásárlásra
Relatív kevés az a hitelcél, amit az MNB kifejezetten kizárt az NHP-finanszírozásból. Nem érhető el szabad felhasználású célra (ez ugyanakkor a gyakorlatban vevő- és készletfinanszírozásba fordítva többször megvalósul), személygépjármű-vásárlásra (a taxivállalkozások kivételével), illetve az ingatlanhoz kapcsolódó finanszírozás kötöttebb szabályokkal bír (később részletesen).
A cégtulajdonosok gyakran használnák az NHP-t drágább hitelek kiváltására. Elméletileg erre is van lehetőség, de ilyen célra az MNB mindössze a teljes hitelkihelyezés kevesebb, mint 10 százalékát biztosítja. Ebből adódóan a bankok kizárólag a legjobb ügyfeleik számára teszik elérhetővé a hitelkiváltást.
Miben különbözik a bankok által kínált piaci hitelektől?
Az NHP-nál a bankok által elérhető kamatbevétel átlagosan 1-1.5 százalékponttal alacsonyabb, mint a többi hitelnél. Emiatt több banknál az NHP-s hitelelbírálás szigorúbb és az ügyfelek egy bizonyos kockázati szint felett már nem kapják meg. Határozott eltérést jelent a bonyolultabb adminisztráció, mivel az NHP-nál nemcsak a bank saját dokumentációját, de az MNB által elvárt adminisztrációt is le kell bonyolítani.
Miért bukik meg sok NHP-t célzó hitelkérelem?
Az alábbiakban a gyakorlatban leginkább felmerülő buktatókat soroljuk fel:
· A cégtulajdonos ismerősöktől kapott, gyakran le sem dokumentált hitelt szeretne kiváltani növekedési hitellel. Még a banki hitel kiváltása is bűvészmutatvány a korábban leírtak szerint, nem dokumentált privát kölcsön kiváltása pedig lehetetlen.
· Tőkekivonás a cégből: sokan próbálják meg az évek során cégben felhalmozott (de a vállalkozáshoz ma is elengedhetetlen) saját tőkét növekedési hitelre cserélni. A tőkekivonás önmagában a tulajdonosi elkötelezettség csökkenését és a pénzügyi kockázat növekedését jelzi a bankok számára, mely rögtön a hiteligény elutasítását jelenti.
· A túlzott „adóoptimalizáció”, a nyereség elvonása a cégből különböző mesterséges költségtételeken keresztül oda vezet, hogy a társaság beszámolójából a bank a valósnál lényegesen kisebb hitelképességet tud megállapítani. A könyvelésben nem megjelenő bevétel pedig teljes egészében értelmezhetetlen a bank számára (vendéglátósok halmozott hátrányban…)
· Kudarcokhoz szokott vezetni, hogy a cégvezető félreérti a bankot és a növekedési hitelt. A hitelt nyújtó bank hiába az MNB által biztosított pénzt helyezi ki, a teljes hitelkockázatot a bank viseli. Ha az adós nem fizet, az a fennálló hiteltartozással megegyező mértékű veszteséget okoz a banknak.
· A bank nem érti meg a hitelcélt: egy 5-10 éves beruházási hitel felvételénél alapvető követelmény, hogy egy konzisztens üzleti tervvel rendelkezzünk (részletes pénzügyi terv Excelben és szöveges leírás), melyből a legbonyolultabb üzleti koncepciónak is érthetőnek kell lennie
· Újonnan induló cégek: a növekedési hitel ma már újonnan alapított vállalkozások számára is adható. A banki kockázatkezelés miatt ezzel azonban csak azoknak érdemes próbálkozni, akik jelentős vállalkozói múltat tudnak felmutatni. Új cég jellemzően akkor hitelképes NHP-re, ha a vállalkozás tevékenysége szervesen illeszkedik a tulajdonosok korábbi üzleti tevékenységéhez és az új cég alapítását üzleti logika követeli meg, de elvileg akár a már meglévő cégben is megvalósítható lenne az új cég tevékenysége. Kudarchoz szokott vezetni, ha egy cégtulajdonos számára teljesen új üzleti területre akar belépni: hiába van 10 éve egy sikeres péküzemünk, nem leszünk hitelesek szállodaüzemeltetőként…
· Ingatlanfedezet önmagában nem elég! „Van egy 200 millió forintos ingatlanom, erre kérek 100 millió forint növekedési hitelt… Mi lehet itt a gond?” A gond elsősorban az, hogy a bankoknak ma rengeteg ingatlanjuk van, pedig nem ingatlanbefektetők… Szükség van egy jól felépített üzleti tervre, melynek kivitelezhetőségét a múlt alátámasztja.
· Transzparencia: már pár száz millió forintos árbevételű cégeknél is jellemző a többszörös tulajdonosi áttétel. Amennyiben ez a tulajdonosi háttér intenzíven változott a közelmúltban, a végső tulajdonosként jelenlévő magánszemély újonnan jelent meg, az extra kockázat miatt a bankok nem fognak finanszírozni.
· Az önerő kérdésének félreértése. Alapelv, hogy minden bank számára elsődleges a tulajdonos effektív készpénz-hozzájárulása egy beruházáshoz. Apport önmagában vagy vissza nem térítendő pályázatból származó forrás önmagában nem elegendő. És hogy mennyi a szükséges önerő mértéke? Ez a cég és a beruházás kockázatának függvényében 20-50 százalék között alakul jellemzően.
· Adó- és járuléktartozás, közelmúltban a tulajdonoshoz kapcsolódó felszámolás, végrehajtás esetén pedig evidens, hogy a bank nem nyújt hitelt.
Az alábbi kalkulátorban ellenőrizheti, hogy cége az alapvető növekedési hitelkritériumoknak megfelel-e:
Hogyan lehetséges, hogy ‘A’ banknál elutasítják az igénylést, ‘B’ bank pedig jóváhagyja ugyanazt a hitelkérelmet?
Kb. hasonló okok miatt, amiért a Somlói Galuska sem minden cukrászdában ugyanolyan ízű. Egészen egyszerűen a bankok aktuális kockázatminősítése – azaz milyen jellemzőkkel bíró céget és hiteligényt szeretnének finanszírozni, milyen fedezeti igény mellett – jelentősen eltér. Kevesen tudják, de vannak olyan alapvető különbségek, hogy (bár az MNB lehetőséget ad rá) egyes bankok vevőfinanszírozásra nem adnak növekedési hitelt. A banki gyakorlat azonban ennél mélyebb rétegekben is komoly eltérést mutat.
Nézzünk két példát:
· Egy több mint 10 éve működő milliárdos árbevételű és több száz millió forint profittermelő innovatív társaság akvizíció útján szeretne egy saját tevékenységéhez szorosan kapcsolódó piacra belépni. Erre a növekedési hitel elvileg lehetőséget ad. A bankok fele azonban nem aktív a felvásárlások finanszírozását illetően, így 3 bank elutasította a hitelkérelmet, másik 3 viszont olyan versenyt indított, hogy végül 2 százalék alatti kamatozású hitelt kapott a cég.
· Egy több éve, több cégben együttesen aktív vállalkozói kör új céget alapít egy új tevékenységre. Az üzleti terv tiszta logikát mutat, a tevékenységet több bank finanszírozhatónak tartja. A probléma ott lép be a képbe, hogy ingatlanfedezetet igényel a bankok egy része (több egyéb fedezet mellett), de a tulajdonosi kör megosztott és saját ingatlantulajdont így senki nem kíván betenni az ügylet mögé… Ezen ‘apró’ tényező mindössze két szereplőre szűkítette a hazai bankpiacon a finanszírozásra hajlandók körét.
Mi lehet a legbiztosabb stratégia vállalatvezető/tulajdonos részéről, ha ilyen hitelt szeretne?
A hiteligénylések döntő részét jellemzi, hogy a tulajdonos megkeresi a számlavezető bankját. A folyamat elindul, jó eséllyel biztatást kapva a banki kapcsolattartótól, hogy „mindenképpen megoldásra törekszünk Kovács Úr”. Majd eltelik 2-3 hónap és valamilyen feltétel vonatkozásában a bank és a tulajdonos nem tud közös nevezőre jutni. Eközben az üzleti élet halad, égető lenne a hitel, de a finanszírozás lyukra futott. A tulajdonos csalódott és elkönyveli, hogy ő soha nem fog hitelt kapni.
A célravezető stratégia hiteligény esetén (feltételezve, hogy kipipáltuk a kötelező köröket az üzleti terv elkészítésével) több bank egyidejű megkeresése és párhuzamos szálak fenntartása egészen a hitelszerződés aláírásáig.
Élénkül az ingatlanpiac, hogyan kaphatnak az ingatlanberuházók NHP hitelt?
A Növekedési Hitelprogram már korábban is megengedte, hogy a cégek saját tevékenységükhöz (telephelybővítés, bérelt telephely, iroda vagy raktár megvásárlása) igénybe vegyék a 2,5 százalékos hitelt. 2015. májustól pedig a lehetőségek kinyíltak a lakóingatlanokra is
Lakóingatlan-finanszírozásnál az alábbi főbb irányelvek érvényesülnek:
· Beruházási hitel (akár 10 éves futamidő!): legalább 5 lakásból álló, energiatakarékos lakóingatlan bérbeadás célú építése (nem vásárlása!).
· Forgóeszköz-finanszírozás (maximum 3 éves futamidő!): a legalább 5 lakásból álló energiatakarékos – vagy azzá váló – lakóingatlanok továbbértékesítési célú építése vagy meglévő épületek korszerűsítése finanszírozható.
Fontos kiemelni, hogy lakóingatlanra – fentiek értelmében – növekedési hitelt csak a főtevékenység alapján építőipari cégek fognak kapni. Ezen cégek közül is elsősorban azok, amik néhány sikeres projektet fel tudnak mutatni.
