A görög nem után az igazi döntés az IMF, az Európai Központi Bank (EKB) és az Európai Bizottság kezében van, a politika fog dönteni a görög népszavazás utáni kérdésben – mondta Magas István, a Budapesti Corvinus Egyetem közgazdász professzora az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában.
Kiemelte: az lesz a nagy kérdés, hogy az eurózónán belül, az erősek, “a héják”, azaz Németország, Hollandia, vagy “Görögország barátai”, azaz Olaszország, illetve Franciaország kerekednek-e felül a döntéshozatalban, abban, hogy mit csináljanak ebben a nehéz helyzetben, a görög népszavazást követően.
Szerinte erős jelzés az a tény, hogy Görögország mindenképpen tárgyalni akar, az eredményt azonban nem lehet megjósolni.
A görögök akaratán is múlik
Rámutatott: ha Görögország megegyezést akar, mindenképpen reformokat kell végrehajtania, kérdés azonban, mennyire erősen vágják meg az államháztartás kiadásait, illetve mennyi lesz a privatizációs bevétel. Ha a görögök az eurózónában benn akarnak maradni, akkor ezeket a kérdéseket meg fogják oldani, és az EU sem zárja be a kapukat Görögország előtt – mondta a Budapesti Corvinus Egyetem professzora.
Magas István kiemelte: “rettenetesen” súlyos és azonnali következményei lennének annak, ha Görögország kilépne az eurózónából és visszatérne a drachmához. Rámutatott: az eurózónából való kilépés a munkanélküliség azonnali megugrásához, a GDP azonnali csökkenéséhez vezetne, továbbá az euróban felhalmozott vagyonok értéke is jelentősen esne, akár magánvagyonról, vállalati vagyonról, vagy esetleg földről legyen szó, mindenképpen vagyonvesztést kellene elkönyvelniük a tulajdonosoknak.
Utalt arra: a görög bankok még egy ideig igyekeznek fenntartani a likviditásukat, főleg, ha enyhül a helyzet Görögország és az EU, illetve a trojka (az IMF, az EKB és az Európai Bizottság) között, hogy elkerüljék az országban a pánikot.
Magas István rámutatott: az esély megnőtt arra, hogy Görögország kilépjen az eurózónából, de az is látszik, hogy a görög kormány részéről megvan a közeledési szándék. Utalt arra: a kisebb pénzügyi kérdésekben lehet engedni, de az is világos, hogy nagyobb ügyekben nem. Mivel Görögország lényegében a többi eurózóna-tagállam adófizetőitől kapott segítséget, tartósan nem lehet azt mondani a görögöknek, hogy a tartozást nem fizetik vissza – mondta Magas István.
