Mint hírt adtunk róla, nem egységes a bankoknál annak értelmezése, hogy a Családok Otthonteremtési Kedvezményét (CSOK), amely július elsejétől startol, és használt lakások vásárlására illetve felújítására is ad vissza nem térítendő állami támogatást, hogyan kell figyelembe venni a hitelfelvételnél, beleszámít-e az önrészbe. Vagyis van némi káosz.
Ez azért nem mindegy, mert az új szabályok miatt legalább 20 százalékos önrész kell. Megkérdeztük a bankokat, ők hogyan számítják be a CSOK-ot. Kiderült, hogy a válaszoló bankok többségénél beszámítják az önerőbe a CSOK-ot.
Van ahol önrésznek számít, van, ahol nem
A Budapest Banktól például azt válaszolták, hogy a kockázati szempontokat is figyelembe véve a családok otthonteremtési kedvezménye mellé legfeljebb annyi kölcsönt tudnak nyújtani, hogy e két tétel együtt se lépje túl a fedezet forgalmi értékének 80 százalékát. (Vagyis náluk csökkenti a hitel összegét a CSOK.)
Az Ersténél a CSOK (a LÉT-hez hasonlóan) az önerő részét képezi. Ezen támogatás valamennyi formája állami forrás, erre tekintettel sem a 361/2009. Korm. rendelet szerinti terheltség számításakor, sem a belső banki szabályok szerinti terheltség számításakor nem kell teherként számításba venni.
A CIB Bank ott tart, hogy vizsgálja a lehetőségeket a kérdéssel kapcsolatban. Az OTP pedig egyelőre nem tudott választ adni, de egyébként náluk is elérhető lesz a CSOK.
Az MKB azt írta, természetesen beleszámít az önerőbe a CSOK. Tekintettel azonban arra, hogy a felvehető hitelösszeg nagyságát több tényező is befolyásolja, előfordulhatnak olyan igénylések, amelyeknél a támogatási összegen felüli, további önerő is szükséges.
Az UniCredit Bank pedig válaszában a vonatkozó jogszabályokra vonatkozva szintén azt válaszolta, hogy a CSOK beleszámít az önerőbe. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy ha az ingatlan piaci értéke lehetővé teszi, az igénylő a CSOK igénybevételével akár tényleges önerő nélkül is tud hitelből lakást vásárolni – tették hozzá.
Fotó: Thinkstock
A CSOK-ot figyelembe lehet venni önrészként
A MNB közleményt adott ki a témában. A kiindulópont az, hogy a 2015. július 1-től elérhető a Családok Otthonteremtési Kedvezményének (CSOK) célja, hogy támogassa a gyermekes családok otthonteremtését.
Mivel az otthonteremtési kedvezmény igénybe vétele hitelintézeten keresztül történik, ezért fontos tisztázni, hogy az otthonteremtési kedvezmény összegét is figyelembe kell-e venni a kölcsönösszeg részeként az MNB által 2015 januárjától kötelezően előírt hitelfedezeti korlátok számításánál.
A jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló 32/2014. (IX.10.) MNB rendelet szerint az ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott forinthiteleknél a hitel elbíráláskori értéke nem haladhatja meg az ingatlan forgalmi értékének 80 százalékát.
Mivel az otthonteremtési kedvezmény vissza nem térítendő állami támogatás, ezért nem növeli a hitel nagyságát. (Amit úgy is érthetnénk, hogy nem vehető figyelembe önrészként.) A családok otthonteremtési kedvezményének összege tehát az MNB rendelet alapján nem számít bele a hitelösszegbe, és így nem is kell azt figyelembe venni a hitelfedezeti korlát kiszámításánál. Hozzátették azonban, hogy az egyes hitelintézetek alkalmazhatnak ennél szigorúbb előírásokat is.
Pontosító kérdésünkre az MNB-től a következő választ kaptuk: a jegybank rendelete nem zárja ki, hogy a bankok figyelembe vegyék az önerőnél a CSOK-ot. Vagyis semmi sem kötelező, de a bankok beszámíthatják az önrészbe a vissza nem térítendő támogatást a hitelfelvételnél.
Az adósságfék szabályozás kapcsán az MNB szerint szintén érdemes tisztázni azt is, hogy milyen jövedelmek vehetők figyelembe a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatóban (JTM). A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató esetében csak igazolt (pl.: NAV által igazolt, adózott) jövedelem kerülhet beszámításra. Ezek alapján tehát minden adózott jövedelem – amennyiben az MNB rendeletben rögzített kritériumoknak megfelelően igazolható – beszámítható a jövedelembe a JTM korlát számításánál.
