Július elsejétől új szabály van érvényben a köznyelvben állami pénzmosodaként emlegetett Stabilitás Megtakarítási Számláknál (smsz). 2013 decembere óta él az smsz adóamnesztia lehetősége. Lényege, hogy akinek adózatlan és/vagy külföldön tartott pénze volt, az beteheti a számlára, hogy aztán magyar állampapírokba fektesse, és rövidebb, hosszabb idő után patyolat tisztán kivegye, adózva, vagy akár adózatlanul.
A számlára egy alkalommal lehet betenni pénzt, legalább 5 millió forintot, de egy személynek több számlája is lehet. Az adóhatóság nem szerez tudomást a számlanyitásról, mert a felvett összegek után az adót a pénzintézet utalja, összesítve, nem azonosítva a számlatulajdonosokat. És ha mégis tudomást szerez róla, az smsz-ről kivéve már legálisan szerzett jövedelemnek számít. A július elsejétől érvényes változás az elhelyezett összeg adózását érinti.
Összehasonlításul: A vállalkozás nyeresége után 10 vagy 19 százalék lehet a társasági adó (500 millió forintos adóalapnál van a határ), az iparűzési adó maximum 2 százalékos (az árbevétel után, csökkentve a beszerzési értékekkel), a felvett osztalék után pedig 16 százalékos szja-t és 14 százalékos ehót kell fizetni.
A változás lényege tehát, hogy rövidebb időre is elég elhelyezni a pénzt a számlán ahhoz, hogy viszonylag mérsékelt adóteher mellett fel lehessen venni. Viszont mindenképpen kell 10 százalék adót fizetni, vagyis az adómentes kifehérítés lehetősége megszűnik. Ami még fontos, hogy az új smsz egyelőre csak 1 évig él. Az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága ugyanis a kedvező adóztatás mellé időkorlát bevezetését javasolta, amit el is fogadtak a költségvetést megalapozó törvény módosításakor.
A törvényjavaslat indoklása szerint az adómérték változása miatt rövidebb ideig tarthatják a befektetésben a pénzüket a számlatulajdonosok, így az összegek hamarabb kapcsolódhatnak be a gazdasági vérkeringésbe. (Június végéig 4 évnél tovább kell smsz-en tartani a pénzt ahhoz, hogy 16 százalék alá csökkenjen az adóteher, júliustól ehhez elég lesz az egy évet túllépni.) Másrészt a változtatás célja az is, hogy az smsz mellett se legyen elkerülhető az adófizetés.
Szakértőt kérdeztünk, vajon milyen hatása lehet a szabálymódosításnak.
Fotó: Thinkstock
Sikeres lehet az új smsz
A Dr. Vilmányi Adószakértő Iroda közgazdásza az FN24-nek azt mondta, már sok konzultáción vannak túl, és ezek alapján kijelentheti, egyértelműen sokkal jobban tetszik az új szabályozás azoknak, akik hazahoznák külföldről a pénzüket. Kocsis Zoltán szerint ennek oka, hogy az egy év sokkal beláthatóbb idő, mint az öt év. Bízni lehet abban, hogy egy év alatt nem lesz semmi nagy gond az országgal. Sokan azért féltek ugyanis az smsz-től, mert országkockázatot láttak benne, nem voltak biztosak abban, hogy öt évig biztonságban lehet-e a pénzük itthon.
Kocsis szerint a többség meg fogja várni, hogy leteljen az egy év, és aztán veszik ki a pénzt a kisebb, 10 százalékos adóteher mellett.
Vonzó az is, hogy egy év után felhasználhatják az összeget, reális költség (10 százalékos adó) megfizetése mellett. És utána kedvükre befektethetik a vagyont, államkötvényen kívül is. Ami bőven behozhatja a 10 százalékos adót. Öt év alatt összességében még jobban is járhatnak, mintha a nulla százalékos adózást választanák.
Sőt, dömping jöhet
De ha ez nem lenne elég, van még egy nagyon fontos momentum, mégpedig az, hogy aki például Svájcban tartja a pénzét, az számíthat rá, hogy 2017-től kiadják a számlája adatait a magyar adóhatóságnak – hívta fel a figyelmet Kocsis. Ez azt jelentheti ráadásul, hogy visszamenőleg is megismerheti a NAV a számlaforgalmukat. A kibúvó az lehet, ha a tulajdonos az idei év végégig megszünteti az alpesi országban fenntartott (a jövőben árulkodó) számlát – tette hozzá. Amihez nagyon is kapóra jöhet az új smsz, ezért a közgazdász arra számít, hogy az idei második félévben sokan fognak élni a lehetőséggel.
Becslések szerint mintegy 3 ezer milliárd forintnyi magyar vagyon pihenhet külföldi számlákon (összehasonlításul: ez annyi, mint amennyi az államosított magánnyugdíjvagyon volt). Ebből elsősorban osztrák, luxemburgi és svájci bankokban mintegy 1500-2000 milliárd forint lehet. És nemcsak Svájcban várható, hogy előbb-utóbb kiadják a számlák adatait.
Akik tehát nem akarják kockáztatni az utólagos számonkérést, azok feltehetőleg kihasználják majd az alkalmat. Az év végéig bőröndszámra jöhetnek haza a Svájcban tárolt pénzek.
A hazahozatalnak a legalizálás mellett Kocsis szerint meglehet az az előnye is, hogy „testközelben” lehet tartani a pénzeket, nem kell trükközni a ki és visszajuttatással, és magyarul intézhetik itthon az ügyeiket.
Teljesülhet az a cél is, hogy mihamarabb itthon költsék el a kimenekített vagyonokat, hogy hamarabb visszakerüljenek a magyar gazdaságba, fejlesztéseket indítsanak be, vállalkozásoknak adjanak forrást.
De mi lesz az adómorállal?
A tisztességesen adózókkal szemben persze az smsz mindenképpen adóelőnyt jelent, ami felvetheti az adómorál romlását. Viszont mivel egyelőre csak egy évig van érvényben az új szabály, ezért feltehetőleg kicsi a veszélye annak, hogy az eddig rendesen adózók eztán esetleg éppen az smsz kedvéért tegyenek le erről a jó szokásukról. Hogy mi lesz az egy év eltelte után, azt pedig még nem tudni. Ha semmi nem változik, akkor visszaáll a korábbi állapot.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy a bizonyíthatóan bűncselekményből származó pénzekre nem ad felmentést az smsz sem. És azokra sem, amelyeknél a NAV felfedheti az eredetét, ezért ezt érdemes előtte szakértővel megvizsgáltatni – figyelmeztet a közgazdász.
Kocsis Zoltán szerint vannak olyan bankok amelyeknek ezen a téren változott a gyakorlata, mert míg korábban számlanyitáshoz kötötték az smsz megnyitását, mostanra már nem ragaszkodnak ehhez. Vagyis közvetlenül érkezhet a pénz az adóamnesztiát nyújtó megtakarítási számlára.
