A gyűjtőszámlákon lévő 32,75 milliárd forintból a banki elszámolások során 30,41 milliárd forintot írtak jóvá a pénzügyi intézmények – vagyis ennyivel csökkent a számlatulajdonosok tartozása -, így e számlákon mindössze 2,34 milliárd forint maradt – ismertette a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) elnöke, Kovács Erika keddi tájékoztatóján.
Az elszámolás előtti 172 216 gyűjtőszámlahitel-szerződésből pedig mintegy 25 ezer él még, amelyeken átlagosan már csak 93 ezer forintnyi tartozás van a korábbi 190 ezer forint helyett.
Az elszámolás olvasztotta el a gyűjtőszámlák tartozásait
Az ok, hogy az árfolyamgátasoknál az elszámolás során a pénzügyi intézményeknek először a lejárt tartozásokat, majd a gyűjtőszámlás tartozásokat kellett kiegyenlíteni, s ha még maradt túlfizetés, azt az eredeti devizakölcsön előtörlesztéseként számolták el. A bankok által adott kedvezményeket levonták az elszámolás alapján visszajáró összegből, az államtól kapott kamatkedvezményt azonban megtarthatták az ügyfelek.
Az elszámolás után csak azok a gyűjtőszámlák maradtak meg, amelyeken még tartozás van, ezek összege azonban a forintosítás után már csak a számlán lévő tartozásra felszámított kamat (3 havi BUBOR) összegével növekedhet.
Mikor emelkedhet a törlesztés?
Kovács Erika felidézte: az árfolyamgátasok esetében a törlesztőrészlet 2015. február 1. óta nem haladhatja meg a 2015. januárit (kivéve a kamatváltozásból fakadó növekedést), vagyis törlesztési különbözet ezután is keletkezik, de azt most már hozzáadják a tőketartozáshoz. Ez az árfolyamgátasokat védő, kisebb törlesztőrészletet szavatoló intézkedés az árfolyamgát-belépést követő 60. hónapig érvényes. Ezt követően a törlesztőrészlet emelkedhet, de a törvény szerint akkor is legfeljebb 15 százalékkal.
Fizetési haladékot kaptak
Az árfolyamgátasok tehát – azon túl, hogy legtöbbjük gyűjtőszámla-tartozása szinte teljesen megszűnt – fizetési haladékot kaptak, ám a 60. hónap letelte után a hátralévő futamidő alatt fokozatosan meg kell fizetniük a rögzített törlesztőrészlet alkalmazásával összegyűlt különbözetet – hívta fel a figyelmet a PBT elnöke.
Az árfolyamgát lejárta után a jogszabálynak megfelelő mérsékelten magasabb törlesztőrészletet a futamidő meghosszabbításával biztosíthatják csak a pénzügyi intézmények. Tudni kell azonban, hogy ezáltal a visszafizetendő teljes tartozás összege is megnövekedhet, mert így hosszabb ideig kell fizetni a kamatokat a még fennálló tőketartozás után.
A törvény által megszabottnál önkéntesen magasabb törlesztőrészlet vállalásával és fizetésével az ügyfelek azonban el tudják kerülni, hogy a rögzített időszak után összességében megnövekedjenek a terheik, s meghosszabbodjon a futamidejük – mondta Kovács Erika. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az ügyfelek a 60 hónapon belül bármikor kezdeményezhetik magasabb törlesztőrészlet fizetését.
Ez volt az árfolyamgát szabálya
Az árfolyamgát keretében a svájci frank alapú hiteleket 180, az euró alapúakat 250, a japán jen alapúakat pedig 2,5 forinton lehetett törleszteni, a rögzített árfolyamot legfeljebb öt évig, illetve a kölcsön lejáratáig lehetett alkalmazni. A rögzített és az aktuális árfolyam különbségéből adódó összeg a gyűjtőszámlán halmozódott. A kamattörlesztés rögzített árfolyam feletti részét a bank és az állam fele-fele arányban átvállalta.
A konstrukcióban résztvevők 49,758 milliárd forint rögzített árfolyam feletti kamat megfizetése alól mentesültek, ennek felét, amit a bankoktól kaptak, az elszámolás során levonták tőlük, a másik felét azonban, amit az államtól kaptak, megtarthatták.
