A költségvetés részeként a kormány benyújtotta a nyugdíjalap 3 éves gazdasági és 50 éves demográfiai előrejelzését. Míg az előbbi kedvező képet fest, az utóbbi rávilágít a magyar nyugdíjcsapdára – elfogynak a járulékfizetők, hosszú távon a nyugdíjkiadások csökkentése az egyetlen járható út – írja a gazdasági portál.
2019-ig kiegyensúlyozott a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése, addig az előszámítások szerint nem kell költségvetési támogatás, a nyugdíjkiadásokat fedezik az aktívak járulékbefizetései.
A magyar társadalomról, a nyugdíjrendszer fenntarthatóságáról jóval sanyarúbb képet fest az az ötvenéves – 2060-ig előretekintő – demográfiai előrejelzés, amit a 2011-es népszámlálás adatai alapján készített a KSH Népességtudományi Kutatóintézete.
A 2010-es induló évben a nyugdíjkorhatár felettiek aránya 20,2 százalék volt. Ez jövőre 21,3, a ciklus végére (2060-ra) 30,3 százalék lehet. Ugyanakkor nem a nyugdíjasak számának a növekedése aggasztó, hanem a csökkenő születésszám.
2010-ben a munkaképes korúak – vagyis a 16-62 évesek – száma 6,397 millió volt. Ez a szám 2020-ban hatmillió alá, 2045-re ötmillió alá csökken. Gond a foglalkoztatás. A közmunkában foglalkoztatottak nem válnak érdemi járulékfizetőkké.
A jelenlegi becslések alapján a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer 2030-ig még finanszírozható, de a 2020-as években újabb reformok kellenek. Ha a magyar gazdaság termelékenysége, hatékonysága nem nő, akkor csak a kiadások szűkítése marad, vagyis a korhatár további emelése, illetve a induló nyugdíjak mértékének csökkentése – írja a napi.hu.
Fotó: MTI/Marjai János
