Miközben a Quaestor már a csőd bejelentése előtti napokban is csak egyhónapos átfutással vállalta a pénzüket kivenni akaró befektetők kifizetését, a Szijjártó Péter vezette külgazdasági és külügyi tárcának – közel négymilliárd forintnyi állampapírja ellenértékén kívül – 72 milliárd forint névértékű, megőrzésre átadott részvényét is sikerült visszaszereznie a brókercégtől – írja az e heti HVG.
A részvények az Eximbank és a Magyar Exporthitel-biztosító alaptőkéjét testesítik meg. A rendőrségre vár annak felderítése, vajon visszaélt-e bármilyen módon a Quaestor ezekkel az értékpapírokkal. További részletek a lap csütörtöki számában olvashatóak majd.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a cikk megjelenés után közölte, hogy a tárca a Quaestornál az Eximbank tőkeemeléséhez kapcsolódó értékpapírok technikai nyilvántartását segítő számlát vezetett. A KKM ezen értékpapírok alapján gyakorolja a tulajdonosi jogokat az Exim felett. „Ezek forgalomképtelen részvények, amelyek előállítása jogszabály alapján történt”. A technikai nyilvántartást segítő számlát azért a Quaestor kezelte, mert a piaci szereplők közül egyedül ő vállalta díjmentesen. A Buda-Cash bedőlése után ezt a számlát a KKM megszüntette.
A Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt. két éve kötött szerződést a Quaestorral, amely „korábban mindenfajta felügyeleti vizsgálaton megfelelt, a cégnél történő pénzelhelyezést a felügyeleti szervek soha nem minősítették kockázatosnak”. Az MNKH-nak egy értékpapírszámlája volt, a kereskedőház a legbiztonságosabb formában tartotta az adófizetők pénzét, nem kezdeményezett kockázatos ügyleteket! Mivel tehát az MNKH a pénzt nem a Quaestor vállalati kötvényeiben, hanem állampapírban tartotta, a tőke kivétele nem járult hozzá a Quaestor csődjéhez.
Szijjártó Péter miniszter hétfőn azt mondta, a miniszterelnöki útmutatásnak megfelelően született döntés arról, hogy a KKM és az MNKH Zrt. megszünteti számláit a Quaestornál. A döntést a KKM jelezte a Quaestor felé. A Quaestor azonban nem várta meg a Kereskedőház hivatalos értesítését, hanem az állampapírokat eladta, és a készpénzt átutalta a Kereskedőház számlájára. „Erre azonban a Quaestornak senki nem adott felhatalmazást. A KKM és a Kereskedőház jogi és pénzügyi szakemberei elemezték a helyzetet, majd a Kereskedőház magyarázatot kért a Quaestortól, azonban a történtekre nem kapott elfogadható magyarázatot.
„Azzal, hogy a Quaestor eladta az állampapírokat, hűtlen kezelést követett el, a Kereskedőház tőkéje megvan, de a kieső kamatbevételek miatt a Kereskedőházat kár érte, ezért az MNKH Zrt. 03.31-én, kedden feljelentést tett”.
A tárca továbbra is kitart amellett, hogy „semmilyen törvénytelen információnak nem volt birtokában, következésképp semmit nem is tudott eltitkolni. A KKM és az MNKH teljesen törvényesen cselekedett, mindent megtett, és meg is tesz azért, hogy a közvagyonból egy forint se vesszen el”. A Tarsoly Csaba diplomata útlevelére vonatkozó spekulációk kapcsán a minisztérium emlékeztet arra, hogy Ibolya Tibor fővárosi főügyész szerint a Quaestor-vezér “objektíven nem volt olyan helyzetben”, hogy vagyont tudjon kimenekíteni, minden lépését követték. „Amikor Szijjártó Péter értesült arról, hogy Tarsoly Csabával szemben milyen kényszerintézkedések történtek, visszavonta a diplomata útlevelét.”
