A teljes postai piacnyitást előkészítő törvény 2012 tavaszán készült el, és úgy volt, hogy 2013-ra akár meg is szűnhet a Magyar Posta piaci monopóliuma. Ez azonban gyakorlatilag azóta sem valósult meg.
Elvileg olcsóbb lehetett volna a levélfeladás
Ha megnyílik a piac, annak előnyeit valószínűleg az ügyfelek is érezhették volna, és ez leginkább a tömeges levélforgalmat bonyolító kkv-knál jelentkezhetett volna.
Az EU egyébként az áraknál a következő elvárást fogalmazta meg a piacnyitáshoz: különösen a fogyasztók és a kis- és középvállalkozások számára lesz előnyös, mivel minőségi javulást, több választási lehetőséget, érzékelhető árcsökkentéseket, innovatív szolgáltatásokat és üzleti modelleket hozhat majd. Egyszer talán megtapasztaljuk ezt is.
Verseny ugyanis egyelőre nem lett, egyetemes szolgáltatónak maradt a Magyar Posta, így mindenki az ott szabott árakat kénytelen elfogadni. Amelyek évről évre emelkednek. Szóval úgy tűnik, a postatörvénnyel sikerült jól megvédeni a Magyar Postát a versenytársaktól. Kíváncsiak voltunk, egyáltalán pályáztak-e a feladatra mások.
Már a harmadik gazdát fogyasztja
A postai piacnyitás kérdése 2012-ben még a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz tartozott, ezért először náluk érdeklődtünk, hol tart most a dolog. Tőlük azonban a kormányhoz irányítottak azzal, hogy a kérdés már oda tartozik. Ott pedig azt a felvilágosítást kaptuk telefonon, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az illetékes.
Arra voltunk kíváncsiak, hol tart a piacnyitás. Vagyis hogy hány új szolgáltató próbált már engedélyt kérni. Nem tolongtak.
Még senki nem szorongatja a Magyar Postát
Az NMHH-tól azt a választ kaptuk, hogy a Magyar Posta Zrt.-n kívül hazánkban nincs más engedélyes szolgáltató az 50 gramm alatti levelek kézbesítésének piacán. Ahhoz, hogy valamely szolgáltató a piacra léphessen, az NMHH-tól kell egyébként engedélyt kérnie – derült ki. Amelyet a hatóság meg is ad, ha a kérelmező megfelel a jogszabályi előírásokban rögzített feltételeknek. Amiről már 2012-ben is látni lehetett, hogy nem lesz könnyű dolog.
Megtudtuk még, hogy jelenleg is folyamatban van egy engedélyezés, erről azonban csak az eljárás lezárása után adhatnak majd tájékoztatást. Azt azonban elárulhatták, hogy volt egy másik, már lezárt pályázat az osztrák posta magyar leányvállalatáé, a Feibra Kft.-é. Őket azért utasította el a hatóság, mert vizsgálatuk szerint nem feleltek meg a jogszabályi előírásoknak. Hogy ez pontosan mit jelentett, nem részletezték.
A Feibrát (akik már 2012-ben is jelezték, hogy élnének a piacra lépés lehetőségével) is szerettük volna megszólaltatni cikkünkben. Kíváncsiak lettünk volna, ők hogyan látják az engedélyeztetési eljárást, az elutasító döntést, de a témában a cég menedzsmentje nem kívánt nyilatkozni.
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Szigorú és összetett feltételek
A hatóság válaszában azt is jelezte, hogy a jogszabályi követelmények azért összetettek az engedélyköteles postai szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban, mert a jogalkotó ezzel az igénybevevői érdekeket védi. Az egyetemes piacon ugyanis a kezelt küldemények nem könyveltek. (Vagyis amelyik fogalmat jobban ismerjük, nem „ajánlottak”, tehát nincs rájuk utánkövetés.)
Ezért is különböző a kétféle piacra lépési metódus jogalkotói szabályozása: az egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő postai szolgáltatások ellátására szigorúbb előírások vonatkoznak, mint a regisztrált küldeményeket kezelőkre.
Nem baj, ha senki nem lép a piacra
Azt is firtattuk, hogy ha egyetlen cég sem lesz, aki megkapja az engedélyt az egyetemes postai küldemények kézbesítésére, akkor is teljesíti-e Magyarország a postai piacnyitásra vonatkozó uniós kötelezettségét.
Az NMHH szerint Magyarország az új postatörvény hatálybalépésével önmagában teljesítette uniós kötelezettségét. Vagyis függetlenül attól, hogy végül lesz-e olyan szolgáltató, aki engedélyt kap.
Akik már piacon voltak, azoknak is újra kellett regisztrálniuk
Az engedélyköteles tevékenységi körrel kapcsolatban az új postatörvény hatálybalépésekor egyébként megváltoztak a piacra lépési követelmények a postai szolgáltatási kategóriákban. Ez azt jelenti, hogy az új szabályozás ismételt nyilvántartásba-vételi kötelezettséget írt elő, Ennek pedig az NMHH tájékoztatása szerint a korábban nyilvántartásba vett 300 szolgáltatóból csak 137-en tettek eleget 2013. év végéig. Vagyis nem hogy bővült volna, hanem ebben a szegmensben szűkült is a piac.
A regisztrált piaci szolgáltatók mindegyike kezel 50 g alatti és feletti küldeményeket is. De ezek nem tartoznak az egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő körbe, vagyis oda, ahol az állami Magyar Postának ma is monopóliuma van.
