A végzés indoklásában a bíró kifejtette, azért fordul az Alkotmánybírósághoz, mert álláspontja szerint az első devizahiteles törvény (2014. évi XXXVIII. törvény) több ponton sérti az alaptörvényt, így például a jogállamiság elvét, a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos alapjogot, valamint veszélyezteti a jogbiztonság elvét.
Az első adósmentő törvényt támadó indítványok pont kedden kerülnek a testület elé. Ebben a törvényben mondták ki a Kúria jogegységi határozata alapján többek között azt, hogy tisztességtelen az árfolyamrés. Illetve hogy a fogyasztói hitelszerződések egyoldalú módosításánál (pl. kamatemelés, költségemelés, díjemelés) vélelmezik a tisztességtelenséget. Azonban a bankoknak lehetőségük van bizonyítani ez utóbbi ellenkezőjét a bíróságon. Ezért indultak először az úgynevezett devizaperek, ahol az elsőfokú tárgyalások már lezajlottak. Most a másodfok van folyamatban.
A pénzintézetek szinte mindegyike kérte, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz, de erre eddig végül csak 4 esetben került sor. A beadványban a bíróság az alaptörvény-ellenesség megállapítását kérte, valamint azt, hogy az AB állapítsa meg, a törvény nemzetközi szerződésekbe ütközik. És azt indítványozták, hogy visszamenőleges hatállyal semmisítsék meg.
