Szerda este a Parlamentben elfogadták az újabb adósmentő csomagot: a bankoknak el kell számolniuk azokkal a tételekkel, amikről utólag kimondta a Kúria, hogy tisztességtelenül szedték be.
Azaz az árfolyamréssel és a szerződések egyoldalú módosításával megemelt kamatok és költségek révén beszedett összegekkel. Az MNB becslései szerint a lakossági hiteleknél előírt visszatérítés a bankoknak bruttó ezermilliárd forintnyiba kerülhet – ezt szerdán mondta Nagy Márton ügyvezető igazgató.
Ennyi járhat vissza
Szintén a jegybank adatai szerint június végén 469 ezer devizahiteles szerződés él még. Rogán Antal pedig azt mondta, összességében 680 ezer devizahitel és 650 ezer darab forinthitel elszámolásáról lehet szó.
Számos becslés, és átlagos hitelre vonatkozó előzetes számítások mellett vannak politikusi nyilatkozatok is arról, mennyit kaphatnak vissza a devizaadósok, illetve mennyivel csökkenhet a tartozásuk. Rogán például legutóbb úgy becsülte, hogy egy lakáshiteles átlagban egymillió forintot, egy autóhiteles pedig 300-400 ezer forintot. Volt már azonban kétmillió/hatszázezres becslés is korábban.
Visszajáró pénz vagy csökkenő részlet
Persze a többség számára ez valójában nem konkrétan kézbe kapott összeget jelent majd (lásd, a pénzeső elmarad), hanem a tőkerész és a törlesztőrészlet csökkenését. Pénzt csak azok kapnak vissza (átutalással vagy a bankfiókban készpénzben) akiknek már lezárták a szerződését (vagyis akik már visszafizették a hitelt). A végtörlesztetők számára is van lehetőség az elszámolásra, de csak külön kérésre (tízezer forintos díj mellett, jövő márciusban).
Akiknek élő szerződésük van, azok tehát a tartozás csökkentésére számíthatnak. Közülük az árfolyamgátasoknál (ők 185 ezren vannak) először a gyűjtőszámlán felhalmozott adósságot mérsékelik.
Arra, hogy mennyivel csökkenhetnek a törlesztőrészletek, szintén vannak politikusi ígéretek: Rogán Antal átlag 25 százalékot mondott, de a 30 százalékot sem zárta ki egy devizahitelesnél, Orbán Viktor pedig átlag egyharmados mínuszt mondott. De ez csak az átlag. Szóval senki ne vegyen mérget rá. Minden attól függ, emelt-e kamatot a bank, és hogy mekkora árfolyamrést alkalmazott (átlagban 1-10 százalék között) – figyelmeztet többek között az Azénpénzem.hu is.
Fotó: MTI/Belizcay László
Mikor?
Először azokkal az ügyfelekkel számolhatnak el, akiknek a bankja nem perelt. Ők valamikor január második felében kaphatnak értesítést a visszajáró összegről, illetve arról, hogy mennyi lehet az új havi törlesztőrészletük.
Ha viszont perelt a bank, akkor elhúzódhat az elszámolás is, amit az ítélet hatályba lépésétől számított 60 napon belül kell elvégezni. Akinek a bankja nem hagyta magát, annak leghamarabb február második felében jöhet meg az elszámolásról a levél.
A forinthiteleseknek kell a legtöbbet várniuk, náluk ugyanis még csak január első felében derül ki, hogy a bank perel-e a tisztességesség kimondása érdekében vagy sem. Ha nem, akkor április második felében kell elszámolnia. Ha igen, akkor pedig leghamarabb augusztus második felében.
A probléma végeleges megoldására, vagyis a devizahitelek kivezetésére azonban még legalább egy évet kell várni.
Akiken segít és akiken nem
A második adósmentő csomag nagy könnyebbséget hozhat azoknak a devizaadósoknak, akiknél a törlesztőrészlet csökkenésével elfogadhatóbb lesz a havi teher, illetve akiknél helyreállhat a hitel-visszafizetési képesség.
De hogy mindez segít-e a legszegényebbeken, vagyis a már teljesen fizetésképtelenné vált családokon, az nem valószínű. Nekik a Nemzeti Eszközkezelő programja, annak felerősítése jelenthet megoldást. De mint a Portfolio.hu interjújából kiderül, a Bankszövetség folyamatosan egyeztet a kormánnyal a nem teljesítő hitelek rendezésére. Azt még nem tudni, hogy számukra is lesz-e átfogó megoldás.
