Pénzügy

Devizahitelek: gyorsan jöhet a vég

Márk Edina
Márk Edina

2014. 06. 12. 12:29

Jövő héten előbb a Kúria, majd utána a kormány dönt a devizahitelek sorsával kapcsolatban. A tét óriási.

Korábban a témában:

Sorsfordító eseményeket élhetnek át mostanában a devizahitelesek: előbb Kásler Árpádnak és feleségének adott igazat a Kúria az OTP-vel szemben, váratlanul tisztességtelennek nyilvánítva az árfolyamrést, majd a testület bejelentette, hogy jogegységi határozatot fog hozni a témában, amely már a többi devizehiteles sorsát is befolyásolni fogja.

Kit érinthet?

Mi a tét?

A Kúria várhatóan hétfőn (június 16-án) hozza nyilvánosságra jogegységi döntését, amelynek hatalmas a tétje: az árfolyamrés tisztességtelensége mellett az egyoldalú szerződésmódosításokról (töbnyire kamatváltoztatások) és az árfolyamkockázat ügyfélre hárításáról is határoznak. Bár a jogegységi határozat közvetlenül csak a peres ügyeket érinti (iránymutatással szolgál a bíróságoknak), közvetetten a devizahitelek széles tömegére lehet hatással, hiszen a kormány ígérete szerint erre alapozza majd devizahiteles csomagját – írja a Portfolio.hu.

Varga Mihály csütörtökön a Kossuth Rádióban erről azt mondta, hogya Kúria döntése után a lehető leggyorsabban szeretné elkészíteni javaslatát a kormány a devizahitelek kivezetésére. A nemzetgazdasági miniszter szerint több forgatókönyvvel készülnek, és a kérdésről a bankokkal is egyeztetnek.

Milyen kérdésekben dönt a Kúria?

1. A devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződés mint szerződéstípus tisztességtelen-e amiatt, hogy az árfolyamkockázatot a fogyasztó viseli?

2. Az árfolyamkockázattal kapcsolatban a bankok által adott téves tájékoztatás okozhat-e tisztességtelenséget, vagyis semmisségi okot?

3. Az egyoldalú szerződésmódosításokat lehetővé tevő szerződési feltételek milyen körülmények között felelnek meg az átláthatóság követelményének?

4. Az árfolyamrés tisztességtelen szerződési feltétele-e? A Kúria erről a Kásler-perben úgy döntött, hogy az.

Kivezetik a devizahiteleket

Varga Mihály szerint a csomag lényege az lesz, hogy ezt a terméket kivezetik a piacról, és hosszú távon nem lesz devizahitelezés Magyarországon. A kérdés az, hogyan tudják ezt minél gyorsabban megtenni: kell-e első lépésben forintosítani a devizahiteleket, vagy “egyből olyan megoldást kell keresni, ahol ezt rendezni lehet”. Erről egyeztettek a bankszövetség munkatársaival is, de várják a Kúria döntését, ami remélhetőleg hamarosan megszületik.

A Portfolio.hu szerint a Kúria döntésére hivatkozva a kormány tömegesen is belenyúlhat a devizahitel-szerződésekbe, hiszen erre márciusban felhatalmazta őt az Alkotmánybíróság, kimondva ugyanakkor, hogy ez nem okozhat egyoldalú érdeksérelmet a bankok számára.

Mennyibe fáj ez a bankoknak?

Attól függ, hogy milyen döntések születnek az egyes kérdésekben. Ha a jogegységi határozatban is kimondják, hogy a bankok jogtalan árfolyamnyereséget számoltak el a folyósítás során, illetve a vételi és eladási árfolyamok helyett az MNB hivatalos árfolyamát kell használni visszamenőlegesen is, akkor a becslések szerint mintegy 100 milliárd forintot kellene az ügyfeleknek visszafizetniük a bankoknak.

Mit akarhat a kormány?

Ezt nem lehet pontosan tudni, csupán arra az 5 fontos alapelvre lehet támaszkodni, amelyeket tavaly őszel fogalmaztak meg kormánypárti politikusok:

  • 3-5 éven belül ki kell vezetni a devizahiteleket,
  • A törlesztőrészleteknek 15-20 százalékkal kell csökkenniük,
  • Hosszú távon is kiszámíthatóvá kell válnia a törlesztésnek,
  • A devizahitelesek nem járhatnak jobban, mint a forinthitelesek,
  • A bankrendszer stabilitása nem inoghat meg.
vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.